Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 24.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC, kora reggeli híradás:

Sajtószemle

"Az újságok címlapjait továbbra is a legfontosabb belpolitikai kérdés, a konzervatív párt elnökválasztási küzdelme uralja. Hiszen az elkövetkező napok tétje az, hogy ki lesz Nagy-Britania új miniszterelnöke. A belső oldalakon is nagy terjedelemben foglalkoznak a lapok a három jelölt jellemrajzával, győzelmi esélyeik latolgatásával. Tovább folyik a thatcheri korszak mérlegének készítése is és azok is hallatják hangukat, akik számára keserűséget okozott Thatcher megbuktatásának ténye és mikéntje. A Daily Telegraph címlapján fénykép látható, a konzervatív párt egyik dél-angliai szervezetének két tagja, Michael Heseltine londoni otthonának kerítéséhez láncolta magát, hogy imígyen, jelképesen tiltakozzon az első választási fordulóban színre lépett elnökjelölt ténykedése ellen. A vaskerítéshez bilincselt tiltakozók melletti táblán a felirat: Maggie naggyá tett bennünket, Heseltine pedig tönkre. A Sun című bulvárlap sem fogalmaz kíméletesen: kifelé az árulókkal, harsog a szalagcím, majd a kérdéses cikk arról számol be, hogy azok a rebellis parlamenti képviselők, akik leszavazták Thatchert most maguk is hamarosan a támadások kereszttüzében találhatják magukat, konzervatív választóik részéről annyira felbőszítette őket, ahogy Thatcher asszonnyal elbántak. A Daily Telegraph arról ír, hogy Michael Heseltine választási kampánya a két kabinet-miniszter John Major és Douglas Hurd ringbe szállásával most kisebb gőzerővel folyik. A szűkebb kormány egyre inkább egységes frontot alkot Heseltine ellenében. Eddig még egyetlen kabinet-tag sem jelezte, hogy Heseltinet támogatná. A Guardian hangsúlyozza, hogy a választási kampányban most mindhárom jelölt a községi fejadó esetleges megreformálását helyezte kilátásba. "

Országgyűlés - Keddi ülésnap (1. rész)

1990. június 26., kedd - A Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról, valamint a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elosztásával kapcsolatos feladatokról, ezek egy részének megvalósítására ideiglenes bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat szerepelt a Parlament rendkívüli ülésszaka keddi ülésnapjának napirendjén.


Az elnöklő Szabad György ismertette a tárgysorozatot,
emlékeztetve a képviselőket arra, hogy a Magyar Köztársaság és a
Varsói Szerződés viszonyáról szóló országgyűlési határozati
javaslatot néhány héttel ezelőtt eredetileg Vásárhelyi Miklós
(SZDSZ) terjesztette elő önálló indítványként. A most napirendre
tűzött javaslatot a Külügyi, illetve a Honvédelmi Bizottság dolgozta
ki többszöri egyeztetés alapján. Vásárhelyi Miklós felszólalásának
elején eredeti indítványának egyes részleteit idézte fel,
hangoztatva: az általában kedvező fogadtatásra talált a
közvéleményben. Akadtak természetesen, akiket aggodalommal töltött
el a javaslatban megfogalmazott szándék, a kormány hivatalos
fellépése azonban ezeket az aggályokat eloszlatta. Az
ultimátumszerűséget, az elsietettséget kifogásolókat végül is
sikerült meggyőzni arról, hogy hazánk a VSZ-ből való kilépést
tárgyalások útján, az egyetértésen alapulva kívánja elérni. A
legfontosabbnak azt tartotta, hogy a bizottsági viták során a
parlamenti pártoknak sikerült egyezségre jutni, s a kormány ez
irányú állásfoglalása mögött immár ott áll az Országgyűlés is, mint
a nemzet akaratának kifejezője.

    Hegedűs István (Fidesz), a Külügyi Bizottság alelnöke
elöljáróban a határozati javaslat történetéhez kanyarodott vissza.
Kijelentette, hogy kizárólag a jogi megalapozás miatt volt szükség a
hivatkozási alap megváltoztatására. Nemzetközi jogi szempontból
szerencsésebbnek tekinthető a bécsi konvenció 62. cikkelyére való
hivatkozás, mint a Nagy Imre-kormány november 1-jei nyilatkozatára
való utalás. A parlamenti pártok közös álláspontját nem szabad
alábecsülni - hangsúlyozta. Mint mondta: szó sincs egyoldalú
kilépési szándékról, a Parlament tárgyalásos úton kívánja a
kormányzattól, hogy a kilépési szándékot végigvigye.

    Balogh György (FKgP), a Honvédelmi Bizottság elnöke külföldi
tárgyalásaira utalva leszögezte: a Magyar Köztársaság szándékát
széles körű nemzetközi érdeklődés kíséri. Katonai szempontból az
önálló magyar katonai doktrína kidolgozását elsődleges feladatnak
tartotta. (folyt.köv.)



1990. június 26., kedd 15:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Keddi ülésnap (2. rész)


Ezt lényegében azzal hozta összefüggésbe, hogy a VSZ katonai
vonatkozásban elvesztette önállóságát, a Szovjetunió katonai
doktrínájának részévé vált. A tagság megszüntetése katonai
szempontból korántsem egyszerű - tette hozzá, s ezt több példával
illusztrálta. A szovjet csapatkivonások kapcsán a Szovjetunió 50
milliárd forintos kártérítési igényét túlzottnak ítélte,
Magyarország ennek legfeljebb ötödét ismeri el.

    A vitában felszólaló képviselők kivétel nélkül a határozati
javaslat törvénybe iktatása mellett érveltek, függetlenül
pártállásuktól. Mózs József (SZDSZ) szerint a VSZ-ből való kilépés
szándéka a választók akaratával párosul. Mind mondta: ,,megszálló és
megszállott között nem létezhet barátság, csak szolgaság,,. A
fennálló, képmutató helyzetnek vet véget a határozati javaslat.
Indítványozta: ahogy a Szovjetunió megkövette 1968-ért
Csehszlovákiát, ez a gesztus kijárna hazánknak is az 1956-os
beavatkozásért.

    Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkár arra hívta fel a
figyelmet, hogy a VSZ-ből való kilépés szándéka a kormányprogramban
is megfogalmazódik. Az elérendő célok közé sorolta, hogy a VSZ
katonai szervezete - lehetőleg közös határozattal - mielőbb szűnjék
meg. Amennyiben a tagállamok ragaszkodnak a katonai szervezet
fenntartásához, akkor hazánk első dolga az lesz, hogy a katonai
szervezetet hagyja el, legkésőbb 1991 végéig. A kilépésnek
nyilvánvalóan több lépésben kell megtörténnie, úgy kell végbemennie,
hogy hazánk lehetőleg ne veszélyeztesse a bécsi tárgyalásokat, az
eddig menetrendszerint folyó szovjet csapatkivonásokat
Magyarországról, s nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a
nehézségeket sem, amelyeket Európa egységén belül Németország
uniójának újramegteremtése jelent. Rámutatott arra is, hogy a
kilépés Magyarországot egyfajta elszigeteltségbe sodorhatja, s ez
ellen védekezni kell. A kormány ennek érdekében máris megkezdte a
kétoldalú barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződések
felülvizsgálatát. Ezt követően felidézte a magyar kormány
javaslatának több elemét, amelyeket a VSZ Politikai Tanácskozó
Testületének közelmúltbeli ülésén terjesztett elő. Az előterjesztett
javaslatot elfogadásra ajánlotta, mert az a kormány szándékával
tökéletesen megegyezik. A kormány számára egyfajta
különmeghatalmazást jelent, mert nem pusztán a három kormánypárt
természetes szolidaritására számíthat, az valamennyi parlamenti párt
egyetértésével született. (folyt.köv.)



1990. június 26., kedd 15:14


Vissza »


Országgyűlés - Keddi ülésnap (3. rész)


Horn Gyula (MSZP) a kormány figyelmébe ajánlotta: az e témában
folytatandó tárgyalásokon törekedjen arra, hogy ne tegyük
lehetetlenné a magyar tárgyalási pozíciókat Bécsben a 23-ak
tanácskozásán. Ez nem csupán hazánknak, hanem az egész enyhülési
folyamatnak is létérdeke. Rendkívül fontos az is, hogy mielőbb
kezdjünk tárgyalásokat a - VSZ-szel összefüggően - hazánk
biztonságának garantálásáról. Ez többek között a feltétele annak is,
hogy Magyarország csatlakozhasson a nyugat-európai integrációs
szervezetekhez. A képviselő új kétoldalú szerződések megkötését
sürgette többek között a Szovjetunióval, s a tömb valamennyi
országával. Megfontolandónak ítélte azt is, hogyan lehet az
érvényben lévő és korszerűsíthető magyar-NDK kétoldalú egyezményt az
új egységes Németország esetében is érvényesíteni. Felszólalásában
kifogásolta Balogh György kijelentését, amely szerint hazánk a
Szovjetunió kártérítési igényét 10 milliárd forintban akceptálná.
Horn Gyula annak a véleményének adott hangot, hogy határozott magyar
álláspont érvényesítésével elképzelhetően egyetlen fillér
kártérítést sem kell fizetni, így minden összegszerű megfogalmazás
káros lehet.

    Darvas Iván (SZDSZ) szerint a magyar szándék támogatja azokat a
szovjetunióbeli erőket, amelyek egy igazságosabb, emberibb rendet
szeretnének felépíteni. Demszky Gábor (SZDSZ) alkotmányjogi
kérdésekre hívta fel a figyelmet. Mint mondta: a magyar fegyveres
erőknek akár belföldi, akár külföldi alkalmazásához az Országgyűlés
kétharmados többséggel hozott határozata szükséges. Ezzel szemben a
Varsói Szerződés a tagországok kötelességévé teszi a közös fellépést
háború esetén, vagyis kivonja e kérdést a parlamenti döntés alól. A
hatályos honvédelmi törvény a honvédség parancsnokának a döntésére
bízza a hadsereg mozgósítását. A képviselő szerint a határozat
végrehajtása során - az ellentmondás feloldása érdekében - a
honvédség parancsnokának e széles jogkörét korlátozni kell,
összhangba hozva az alkotmánnyal. Az ide vonatkozó
törvénymódosításnak meg kellene tiltani idegen csapatok beléptetését
az ország területére, illetve a magyar csapatok idegen parancsnokság
alá helyezését az Országgyűlés engedélye nélkül. Mécs Imre (SZDSZ)
azt indítványozta, hogy a határozat preambuluma Vásárhelyi Miklós
eredeti indítványa legyen. Javaslatát több őt követő felszólaló
elvetette, mert a határozattervezet kimunkálásakor a bizottságok
erről már döntöttek Vásárhelyi Miklóssal egyetértésben. Mécs Imre
,,meghajolt,, a többség akarata előtt, ám jegyzőkönyvben rögzíttette
a preambulum első mondatait: 1956. november 1-jén Magyarország
forradalmi kormánya a Varsói Szerződést azonnali hatállyal
felmondta. (folyt.köv.)



1990. június 26., kedd 15:16


Vissza »


Országgyűlés - Keddi ülésnap (4. rész)


A november 4-ei katonai beavatkozás, amely a kormányt megdöntötte,
elébe vágott a kilépési nyilatkozat törvényerőre emelésének. E
döntés megsemmisítését külső kényszer alatt hajtották végre, s az
ennélfogva törvényesnek nem tekinthető. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ)
a kilépési szándékot minden megfontoltsága ellenére merész lépésnek
nevezte, de a független Magyarország megteremtéséhez ez
elengedhetetlen - mondta. Hazánk új szövetségi rendszerben lehet
biztonságban, olyanban, amelyet önként, saját maga köt. Király Béla
független képviselő hangoztatta: a törvény megalkotásakor a logika
és az érzelem egyensúlyára van szükség, a határozat mögött az egész
nemzet felsorakozik. Az ,56-os eseményeket felidézve leszögezte: a
szovjet agresszió már október 30-áról 31-ére virradó éjjel
megkezdődött, s a november 1-jei semlegességi határozat kimondása
ezt kívánta tudatni a külfölddel. Elmondta, hogy a Nagy
Imre-kormányzat akkor sem egyoldalúan gondolta a kilépést a Varsói
Szerződésből, a kérdést tárgyalásos úton kívánta rendezni, s a
tárgyaló delegáció már készen állt.

    Antall József miniszterelnök ezt a tényt mint a küldöttség tagja
megerősítette. A napirend kapcsán megerősítette: Magyarország egy
status quo konzerválását nem kívánta az elmúlt időszakban sem
elősegíteni. Egy új európai és politikai biztonsági rendszer
részeként vállalkozott arra, hogy e kérdésekben az éllovas szerepét
betöltse. A kérdést tárgyalások útján kívánjuk rendezni, s ezt
akceptálják a nyugati nagyhatalmak is, éppúgy, mint ahogy azt
remélhetőleg teszik majd partnereink is. (folyt.köv.)



1990. június 26., kedd 15:17


Vissza »


Javítás mtib2006-ra


A mai mtib2006 számú, Országgyűlés - Keddi ülésnap (2. rész) c.
hírünk 1. bekezdés 2. sorában a szöveg helyesen:

... határozati javaslat elfogadása mellett érveltek,...
     ----------

(MTI)



1990. június 26., kedd 15:27


Vissza »


Javítás az mtib2008 sz. hírre


Mai mtib2008 számú, Országgyűlés - Keddi ülésnap (4. rész) című
hírünk 1. bekezdésének 1-2. sorában a szöveg helyesen:

    ...miniszterelnök ezt a tényt személyes emlékei alapján
     -------------------------
megerősítette. A napirend...

(MTI)



1990. június 26., kedd 16:49


Vissza »


Országgyűlés - Keddi ülésnap (5. rész)


A Parlament délelőtti munkáját felcsattanó taps szakította
félbe: a díszpáholyban feleségével együtt megjelent Sütő András.
Szabad György meleg szavakkal köszöntötte az erdélyi írót, akire -
mint mondta - úgy tekintünk, mint a magyarság kiemelkedő
,,oszlopemberére,,, aki dísze és képviselője a magyarságnak itthon
és külföldön. Emlékeztetett rá: Sütő András hivatalos volt az
Országgyűlés ünnepi ülésére, ám a közismert sajnálatos tények miatt
széke üresen maradt.

    Sütő András elérzékenyülve köszönte meg a szívbéli fogadtatást.
Nem annyira megérdemeltem mint inkább megszenvedtem azt - mondta.
Erdélyről beszélt, a magyarságnak arról a mikrokozmoszáról, amelyet
kényszerűen hagyott el, de kötelességszerűen keres meg újból, s ahol
keményebb és elszántabb küzdelem folyik, mint valaha. Mégis
biztatónak tűnik a kisebbségek helyzete - mondta -, hiszen a
szolidaritás, az összefogás felerősödött a világban. (folyt.köv.)



1990. június 26., kedd 17:04


Vissza »


Országgyűlés - Keddi ülésnap (6. rész)


Az ebédszünetet követően az interpellációk és a kérdések
kerültek sorra. Bár az elnök bejelentette, a Varsói Szerződéssel
kapcsolatos vita korántsem fejeződött be, hiszen még tizen jelezték
írásban hozzászólási szándékukat. Elsőként Soós Károly Attila
(SZDSZ) kívánt interpellálni a miniszterelnökhöz a kormány
nyilatkozataival kapcsolatban. A képviselő nehezményezte, hogy több
fontos bejelentést külföldön tesz a kormány. Utalt arra, hogy
legutóbb péládul az NSZK-ban jelentették be a kormány illetékesei:
30-40 állami vállalat ellen csődeljárást fognak kezdeményezni. Soós
Károly Attila azt is kifogásolta, hogy a külföldi befektetőket
bizonytalan helyzetben hagyja a magyar kormány, hiszen nem
nyilatkozik az őket érintő adókedvezmények várható csökkentésének
pontos részleteiről.

    Antall József miniszterelnök meglepőnek minősítette az SZDSZ-es
képviselő felvetését. Szó szerint idézett a kormány rövid távú
cselekvési programjából, amely tényszerűen rögzíti a 30-40
vállalattal kapcsolatos csődeljárás megindítását. Visszautasítva a
kritikát, közölte: a kormány el tudja dönteni, hogy hol, milyen
kérdésekről tárgyaljon. Szólt arról is, hogy a kormány határozott
szándéka javítani a közvélemény tájékoztatásának módszerén.
Szorgalmazzák, hogy valamennyi tárca jelölje ki szóvivőjét, aki
folyamatosan tartja a kapcsolatot a kormány szóvivőjével.

    Soós Károly Attila nem fogadta el a miniszterelnök válaszát, az
Országgyűlés azonban 165 igenlő, 80 ellenző szavazattal, 19
tartózkodás mellett elfogadta azt.

    Ezt követően Hack Péter (SZDSZ) a belügyminiszterhez
interpellált a közelmúlt vezető politikusainak esetleges
bűncselekményei tárgyában. Az interpelláló képviselő utalt arra,
hogy felelős vezetők meghamisították az államháztartás adatait,
tévesen informálták a közvéleményt a külföldi adósságállományról.
Megemlítette a bős-nagymarosi beruházást is, amely - véleménye
szerint - jó néhány vezetőt felelősséggel terhel. Megkérdezte a
belügyminisztert, vajon tett-e már a nyomozóhatóság felelősségre
vonó intézkedést, s egyáltalán megállapították-e a felelősök
személyét. Mint mondta, nem bosszúért kiált, csak azt szeretné, ha
az igazságra fény derülne.

    Horváth Balázs belügyminiszter a deregulációs törvény vonatkozó
passzusára utalva közölte, hogy jelenleg nincs lehetősége arra, hogy
a rendőrséget büntetőeljárás lefolytatására utasítsa. Azt azonban
felajánlotta: felkéri az előző nap megválasztott legfőbb ügyészt,
hogy rendeljen el nyomozást a feltételezett bűncselekmények
megállapítására. (folyt.köv.)



1990. június 26., kedd 17:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Keddi ülésnap (7. rész)


Horváth Balázs közölte azt is, hogy egy konkrét ügyben -
nevezetesen: az Interpol által körözött terroristák magyarországi
menedékhez juttatásában - felkérte a legfőbb ügyészt, állapítsa meg,
milyen felelősség terheli Kádár Jánost, Benkei Andrást, Gyenes
Andrást, Németh Károlyt, Korom Mihályt és Rácz Sándort. A
belügyminiszter magyarázatként hozzáfűzte: tudomására jutott, hogy
1979. augusztus 30-át megelőzően az úgynevezett Carlos-csoport
Magyarországon kapott menedéket, illetve felkészülési lehetőséget
további bűncselekményeikhez.

    Hack Péter nem fogadta el a miniszteri választ, ám azt 163
képviselő, 98 ellenében, 16 tartózkodás mellett elfogadta.

    Ezt követően Havas Gábor (SZDSZ) ugyancsak a belügyminiszterhez
interpellált, kifogásolva, hogy Túros Andrást, a volt belügyminisz-
ter-helyettest nevezték ki rendőrfőkapitány- helyettesnek, aki -
véleménye szerint - az elmúlt időszakban erősen kompromittálta
magát.

    Horváth Balázs meglehetősen ellentmondásos, s az interpelláló
képviselő számára elfogadhatatlan magyarázattal szolgált a
kinevezéssel kapcsolatban. A miniszter kijelentette, hogy Túros
Andrást alkalmatlannak tartotta korábban betöltött funkciójára, de
úgy vélte, hogy a civil rendőrfőkapitány mellett szakemberként
megállja a helyét, hiszen a rendőrségen belül csinált szakmai
karriert. A belügyminiszter azt is hozzátette: ebben a funkcióban
Túros Andrásnak nem lesz módja politikai működésre, így nem viheti
el rossz irányban a munkát.

    Havas Gábor vitába szállt a miniszterrel, s megkérdőjelezte
Túros szakmai hozzáértését, mondván, hogy nem szakmai tudásával,
hanem politikai elkötelezettségével ívelt felfelé karrierje. Az
Országgyűlés meglehetősen megosztott volt a határozathozatalnál,
végül is 159 igenlő, 118 ellenző szavazattal, 9 tartózkodás mellett
elfogadta a miniszteri választ.

    Az interpellációkat követően Matyi László (SZDSZ) kérdéssel
fordult a pénzügyminisztériumi államtitkárhoz. Érdeklődött, mi a
reális alapja annak a nyilatkozatnak, miszerint a kormány megemeli a
turistaellátmány összegét. Botos Katalin államtitkár
előrebocsátotta, nem tud kedvező hírekkel szolgálni. Utalt arra,
hogy várhatóan bevételkieséssel kell számolnunk az idei
idegenforgalomban, ráadásul az NDK és az NSZK közötti valutaunió
kedvezőtlenül fogja befolyásolni fizetési mérlegünket. Mindezek
egyáltalán nem adnak reális alapot a turistaellátmány rendszerének
megváltoztatására. Az infláció elleni küzdelmet nem tehetjük kockára
- mondta az államtitkár - azzal, hogy a lakossági devizaigényeket
,,ráeresztjük,, a szűkös devizakészletekre. (folyt.köv.)



1990. június 26., kedd 17:32


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Keddi ülésnap (8. rész)


Az interpellációk és a kérdések elhangzása, illetve az azokra
adott válaszok után a plénum folytatta a Magyar Köztársaság és a
Varsói Szerződés viszonyáról szóló határozati javaslat feletti
vitát. Újabb két egyetértő felszólalást követően Baka András (MDF) a
vita lezárását indítványozta, mert szerinte olyan előterjesztés
felett, amely hat párt egyetértésével született, felesleges a vita.
Felvetése a képviselők széles körének óhajával találkozott, így
következhetett a szavazás. Az Országgyűlés elsöprő többséggel, 232
igen szavazattal, 4 tartózkodás ellenében fogadta el a Magyar
Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról szóló határozatot.

    A határozat szövege a következő:

    ,,1956. november 1-jén Magyarország kormánya kinyilvánította a
Varsói Szerződésből való kilépés szándékát. A november 4-i katonai
beavatkozás, amely a kormányt megdöntötte, meggátolta a kilépési
nyilatkozat törvényerőre emelését. A szabadon megválasztott
Országgyűlés most újólag kinyilvánítja Magyarországnak a Varsói
Szerződésből való kilépési szándékát, és ezért az alábbi határozatot
alkotja.

    1. Az Országgyűlés felkéri a Magyar Köztársaság kormányát, hogy
a bécsi konvenció 62. cikkelye alapján, a szerződéskötés
körülményeinek alapvető megváltozására hivatkozva, kezdjen
tárgyalásokat Magyarországnak a Varsói Szerződésből való
kilépéséről. Valamennyi tagállammal kívánatos egyetértésre jutnunk
abban, hogy Magyarország ne legyen tagja a Varsói Szerződésnek.

    2. A kormány a tárgyalások során első lépésként tűzze célul
Magyarország részvételének szüneteltetését a Varsói Szerződés
katonai szervezetében. A honvédség ne vegyen részt közös
hadgyakorlatokon, valamint a Varsói Szerződés csapatai ne tartsanak
hadgyakorlatot Magyarország területén.

    3. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a tárgyalások során
legyen figyelemmel a Magyar Köztársaság biztonsági, politikai, jogi
és gazdasági érdekeire, valamint gondoskodjék azok érvényesítéséről.

    4. Az Országgyűlés felkéri a Magyar Köztársaság kormányát, hogy
kezdjen tárgyalásokat a Varsói Szerződés tagállamaival a kétoldalú
barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződések
felülvizsgálatáról. Ezekből a szerződésekből törölni kell mindent,
ami katonai beavatkozásra ad felhatalmazást, vagy más módon sérti
hazánk szuverenitását. (folyt.köv.)



1990. június 26., kedd 17:35


Vissza »


Országgyűlés - Keddi ülésnap (9. rész)


5. Az Országgyűlés ünnepélyesen kijelenti, hogy a Magyar
Köztársaság békében és barátságban kíván élni valamennyi
szomszédjával. Senkinek sem engedi meg területét harmadik állam
elleni támadás vagy fenyegetés céljaira felhasználni. A kormány az
összeurópai biztonsági rendszer létrehozása érdekében tett
erőfeszítéseiről tájékoztassa a Varsói Szerződés tagállamait,
melyekkel gyümölcsöző gazdasági és kulturális kapcsolatokra
törekszik.,, (folyt.köv.)



1990. június 26., kedd 17:35


Vissza »


Országgyűlés - Keddi ülésnap (10. rész)


A ülés napirendjének megfelelően délután került sor a nem
pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési
támogatásának elosztásával kapcsolatos feladatokról, ezek egy
részének megvalósítására ideiglenes bizottság létrehozásáról szóló
országgyűlési határozati javaslat megtárgyalására. A téma
előterjesztője, Soós Károly Attila (SZDSZ), a Költségvetési, Adó- és
Pénzügyi Bizottság elnöke az indítvány sürgősségi tárgyalását
röviden indokolva kifejtette: mielőbb el kell osztani az ez évi
támogatási keret tartalékait, és döntenie kell az esetleges
korrekcióról. Tájékoztatásként elmondta, hogy az Országgyűlés 544
millió forintos keretet állapított meg 1990-re a nem pártként
bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatására, ebből
az előző Parlament 22,4 millió forintot tartalékolt. Az eddigi
elosztás korrekciójának szükségességét példával támasztotta alá a
képviselő: a Hazafias Népfront 125 millió forintot, az egész keret
csaknem egynegyedét kapta. E döntés eleve vitatható volt, s
időközben a népfront csaknem felszámolta önmagát, majd pedig
társadalmi egyesületek szövetségévé alakult. E változás miatt sem
indokolt a támogatást teljes egészében fenntartani.

    Ezután Soós Károly Attila felsorolta a bizottság javaslatait.
Eszerint az Országgyűlés hatalmazza fel a testületet az ez évi
támogatási keret elosztásának korrekciójára, a tartalék
felosztására; hozzanak létre a társadalmi szervezetek költségvetési
támogatásának kérdéseivel foglalkozó ideiglenes bizottságot, amely
tevékenységében támaszkodjék a kormány szakmai segítségére. Az
előzetes előterjesztésnek megfelelően e bizottság elnökjelöltje
Zimányi Tibor (MDF), alelnöke - a Fidesz és az MSZP egyetértésével -
Török Ferenc (SZDSZ), titkára Csépe Béla (KDNP) lenne. (folyt.köv.)



1990. június 26., kedd 17:57


Vissza »


Országgyűlés - Keddi ülésnap (11. rész)


A határozati javaslat feletti vitában többen is megdöbbenésüknek
adtak hangot, hogy egy olyan áltársadalmi, mások szerint
fantomszervezet, mint a Hazafias Népfront, amely TESZ-ként
reinkarnálódott, több mint százmillió forintot hasít ki magának a
költségvetésből. Roszik Gábor (MDF) ,,műhelytitkokról,, informálta
képviselőtársait, hiszen a tavaly megalakult ad hoc bizottság egyik
tagjaként módja volt bepillantani az elosztási elvekbe. Mint
mondotta, 544 millió forint állt rendelkezésre a költségvetésből a
társadalmi szervezetek támogatására, ebből több mint százmillió
jutott a Hazafias Népfrontnak, továbbá jelentős összegeket kapott a
Magyar-Szovjet Baráti Társaság, a Magyar Nők Szövetsége. Az ifjúsági
szervezetekre összesen százmillió forint jutott, ám azt a pénzt sem
osztották fel. Többen azt kifogásolták, hogy a javaslat szerint
közpénzek feletti döntési jog csúszna át a bizottság kezébe. Rott
Nándor (KDNP) véleménye szerint ez ellenkezik az alkotmánnyal. Soós
Károly Attila vitába szállt ezzel a megállapítással. Úgy vélte, nem
volna célszerű a néhány millió forint feletti vitával a Parlamentet
terhelni. A létrehozandó bizottság egyébként tükrözi a Parlament
összetételét, s nyilvános ülésein bárki véleményt nyilváníthat.
Szabad György (MDF) javasolta: az előterjesztést utalják vissza a
készítőknek átdolgozásra. Véleménye szerint a bizottságnak arra
kellene javaslatot tennie, hogy az eddig még fel nem osztott 22,4
millió forintból milyen arányban, milyen szervezetek részesüljenek.
Ésszerűnek tartotta azt is, hogy a már szétosztott összegek fel nem
használt részével - ami szerinte százmilliós nagyságrendű lehet -
számoltassák el a társadalmi szervezeteket.

    Az elnök bejelentette, hogy most nincs mód határozathozatalra,
mivel a vita során szövegszerű módosító indítványok érkeztek, s
azokat előbb az illetékes bizottságoknak kell véleményezniük. Ezután
átadta a szót Balogh Gábor jegyzőnek, hogy ismertesse az Országos
Választási Bizottság jelentését a népszavazást kezdeményező
aláírások hitelesítéséről. A jelentés szerint az Állami
Népességnyilvántartó Hivatalnak öt nap alatt sikerült azonosítania
az aláírásokat. Összesen 199.179 aláírást vizsgáltak meg, s végül is
160.827 felelt meg a törvényes követelményeknek. Azaz: ennyien
kezdeményezték törvényesen a népszavazást.

    Az elnöklő Vörös Vince felkérte az Alkotmányügyi,
Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságot, hogy készítse elő az
országgyűlési határozati javaslatot a népszavazás elrendeléséről.
(folyt.köv.)



1990. június 26., kedd 18:31


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Keddi ülésnap (12. rész)


Ezzel az Országgyűlés befejezte aznapra rendelt munkáját, így az
elnök bezárta az ülést. Bejelentette, hogy a következő ülésre július
2-án, hétfőn 10 óra 30 perckor kerül sor. Ekkor várhatóan megkezdik
az önkormányzatokkal kapcsolatos törvényjavaslatok általános
vitáját, majd előreláthatólag megkezdődik az állam- és
közbiztonságról szóló törvényerejű rendelet módosításával
kapcsolatos törvényjavaslat részletes tárgyalása. A képviselőknek
dönteniük kell arról is, hogy sürgős tárgyalásra bocsátják-e az
országgyűlési képviselők jogállásáról és költségtérítéséről szóló
törvényjavaslatot. (MTI)



1990. június 26., kedd 18:32


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD