|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Sajtószemle
"Az újságok
címlapjait továbbra is a legfontosabb belpolitikai kérdés, a
konzervatív párt elnökválasztási küzdelme uralja. Hiszen az
elkövetkező napok tétje az, hogy ki lesz Nagy-Britania új
miniszterelnöke. A belső oldalakon is nagy terjedelemben
foglalkoznak a lapok a három jelölt jellemrajzával, győzelmi
esélyeik latolgatásával. Tovább folyik a thatcheri korszak
mérlegének készítése is és azok is hallatják hangukat, akik számára
keserűséget okozott Thatcher megbuktatásának ténye és mikéntje.
A Daily Telegraph címlapján fénykép látható, a konzervatív párt
egyik dél-angliai szervezetének két tagja, Michael Heseltine londoni
otthonának kerítéséhez láncolta magát, hogy imígyen, jelképesen
tiltakozzon az első választási fordulóban színre lépett elnökjelölt
ténykedése ellen. A vaskerítéshez bilincselt tiltakozók melletti
táblán a felirat: Maggie naggyá tett bennünket, Heseltine pedig
tönkre.
A Sun című bulvárlap sem fogalmaz kíméletesen: kifelé az
árulókkal, harsog a szalagcím, majd a kérdéses cikk arról számol be,
hogy azok a rebellis parlamenti képviselők, akik leszavazták
Thatchert most maguk is hamarosan a támadások kereszttüzében
találhatják magukat, konzervatív választóik részéről annyira
felbőszítette őket, ahogy Thatcher asszonnyal elbántak.
A Daily Telegraph arról ír, hogy Michael Heseltine választási
kampánya a két kabinet-miniszter John Major és Douglas Hurd ringbe
szállásával most kisebb gőzerővel folyik. A szűkebb kormány egyre
inkább egységes frontot alkot Heseltine ellenében. Eddig még
egyetlen kabinet-tag sem jelezte, hogy Heseltinet támogatná.
A Guardian hangsúlyozza, hogy a választási kampányban most
mindhárom jelölt a községi fejadó esetleges megreformálását helyezte
kilátásba.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés sajtóprivatizációt vizsgáló bizottságának ülése
(1. rész)
|
1990. június 20., szerda - A Magyar Nők Lapja, az Esti
Hírlap, a Magyar Nemzet és az Új Néplap képviselőinek
meghallgatásával folytatta munkáját szerdán az Országgyűlés
sajtóprivatizációt vizsgáló bizottsága.
Az ülésen elsőként Révai Valéria, a Magyar Nők Lapja főszerkesztője számolt be a lap átalakulási tapasztalatairól, amely - mint mondta - nem volt üzleti tranzakció, a szerkesztőség számára nem járt üzleti haszonnal; csupán a lapgazda, a Magyar Nők Szövetsége ,,kézivezérléses,, irányításának megszüntetésére szolgált. Az Esti Hírlap képviseletében - a nyaraló főszerkesztő távollétében - Komornik Ferencet hallgatta meg, majd faggatta ki a bizottság. Ő elmondta, hogy a jelenlegi szándéknyilatkozat szerint a Hírlapkiadó Vállalat, a brit Maxwell-cég és az Esti Hírlap szerkesztősége hozna létre részvénytársaságot 40-40-20 százalékos részesedési aránnyal. A szerkesztőség 20 százaléka úgy ,,jönne össze,,, hogy a két fő részvényes lemondana 5-5 százalékról, 10 százaléknyi részesedéshez pedig saját eszközeivel jutna a szerkesztőség, igaz, ehhez a Maxwell-cég adná a hitelt. Csurka István (MDF) kérdésére - mik lennének a hitelfelvétel feltételei - Komornik Ferenc úgy válaszolt, hogy erről még nem esett szó. Az MDF-képviselő megkérdezte azt is, hogy reális-e a lap 100 milliós vételára. Erre az Esti Hírlap képviselője igennel válaszolt. Csurka István végül kétségeit hangoztatta, tisztességes-e az, hogy a kiadó a szerkesztőséget tulajdonossá teszi. Úgy vélekedett, hogy minél nagyobb arányban részesül a szerkesztőség a részvényekből, annál jobban tisztességtelenebb, hiszen kockázat nélkül jutott hozzájuk. Haraszti Miklós (SZDSZ) nem osztotta képviselőtársa véleményét, s rámutatott: a liberális demokráciákban általános szokás, hogy a szerkesztőségeknek részvényeik vannak, s ez természetesen fokozza érdekeltségüket a lap jobbá tételében. A szabad demokrata képviselő a továbbiakban az Esti Hírlapról történt lemondás következtében az MSZP-t megillető 90 millió forint sorsáról érdeklődött. Része lesz-e ez az összeg az MSZP vagyonelszámolásának? - tudakolta. Máthé László, az MSZP gazdasági szakértője úgy nyilatkozott, hogy része lesz. Hozzáfűzte: pártja egyelőre egy fillért sem kapott az Esti Hírlapért. Majd az elszámolásról szólva újfent - miként a múlt ülésen - elpanaszolta, hogy ,,a tulajdontól sem könnyű megszabadulni.,, (folyt.köv.)
1990. június 20., szerda 20:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés sajtóprivatizációt vizsgáló bizottságának ülése
(2. rész)
|
Hozzáfűzte, hogy a szanálás szerinte mintegy 500 millió forintot emészt majd fel. Az Esti Hírlap részvénytársasággá alakítására vonatkozó kérdésre Komornik Ferenc közölte: egyelőre csak a szándéknyilatkozat létezik, s az ,,ügylet,, csak akkor válik érvényessé, ha az állam - amely átvette a Hírlapkiadót - jóváhagyja. Haraszti Miklós érdeklődött az MSZP képviselőitől: igaz-e, hogy a tulajdonukban levő Vasárnapi Hírek átalakítására is folynak a tárgyalások. Erre sem Máthé László, sem Fabriczky András, az MSZP volt ,,kincstárnoka,, nem tudott válaszolni. Máthé ugyan hozzáfűzte, hogy minden MSZP-lap esetében folyik ,,alkudozás,,. Haraszti viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy az erre vonatkozó szándék már nyilvánosságra került. Egyúttal kifejtette: nem tartja megnyugtatónak, hogy az MSZP - a novemberi népszavazás döntése ellenére - folyamatosan és ellenőrzés nélkül szabadul meg a lapoktól, s ez a folyamat, mint a Vasárnapi Hírek példája is mutatja folytatódik.
Schamschula György (MDF) ezt követően kifogásolta, hogy félrecsúszik a tárgyalás menete. Szerinte a bizottságnak a sajtóprivatizációt kell vizsgálnia, s nem az MSZP vagyonelszámolásával törődnie. Azt hangoztatta, hogy Magyarország elhatározta: elindul a szabad piacgazdaság irányába, ez pedig a tulajdon elidegenítését is jelenti. Utóbbira vonatkozóan csak azt kellene vizsgálni - mondta -, hogy az érvényes jogszabályoknak megfelelt-e, vagy sem. Szerinte jelenleg az irritálja a képviselőket, hogy egy több mint négy évtizede egységes, komoly sajtóbirodalom széthullik, és kételyek vannak: megéri-e a lapok egy részét eladni. Amennyiben az aggály jogos, fel kell kérni a kormányt, hogy az állami lapkiadók igazgatóit váltsa le, s nevezzen ki új igazgatókat, vagy miniszteri biztosokat, s szabja feladatukul a privatizáció kivizsgálását. A Springer-ügyről pedig annyit mondott, hogy ,,az ebül szerzett jószág ebül vész el,, tipikus esetével állunk szemben.
Molnár Péter (Fidesz) erre válaszolva leszögezte: nem lehet különválasztani a sajtóprivatizációtól az MSZP vagyonelszámolását, tekintve, hogy a Hírlapkiadó Vállalat és a megyei lapok is az MSZP tulajdonában voltak. Az elidegenítés kulcskérdés, a Springer-ügy kapcsán pedig a monopóliumok kérdése vetődik fel - fűzte hozzá. (folyt.köv.)
1990. június 20., szerda 20:50
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés sajtóprivatizációt vizsgáló bizottságának ülése
(3. rész)
|
Haraszti Miklós kifejtette: a bizottság felállítását eredetileg a Springer-ügy kivizsgálására javasolta az SZDSZ, ám éppen az MDF kardoskodott a vizsgált témakör kitágítása mellett, ezért lepi meg Schamschula György mostani felszólalása. Szerinte a bizottság ne menjen túl azon, hogy a monopólium kialakulását meggátolja.
Miután a Szabad Föld című laptól nem jelent meg senki, a lap átalakításával kapcsolatos kérdésekre Demján Sándor, a Közép-Európai Fejlesztési Társaság igazgatója válaszolt. Elmondta, hogy a Szabad Föld részvényeit 48,6 százalékban birtokolja a társaság. Csurka István kérdésére válaszolva közölte, hogy a vételi ár megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, hiszen nyereséges lapokat a nyereség 7-8-szorosáért szoktak megvásárolni, s ez jelen esetben így van. Kifejtette: a Közép-Európai Fejlesztési Társaság szándéknyilatkozatában kötelezettséget vállalt a nyomdafejlesztésre, ezenkívül 1991-ben barterüzlet keretében 50 millió forint értékben hoz majd be papírt.
Martin József, a Magyar Nemzet főszerkesztője lapja privatizációs elképzeléseiről tájékoztatta a bizottságot. Elmondta: két komoly érdeklődő van, a svéd Bonniers cég (a Dagens Nyheter kiadója) és a francia Hersant. A svédekkel már szándéknyilatkozatot is aláírtak. Ennek értelmében a svéd cég 30, a Pallas kiadó 45, a Magyar Nemzet Alapítvány 10, s két további magyar cég 15 százalékkal részesedne a részvényekből. Utóbbiak közül egyik részesedése sem haladhatná meg a 10 százalékot. Hangsúlyozta: a privatizációban a Magyar Nemzet szerkesztőségét gazdasági szempontok, valamint a lap függetlenségének megőrzése vezérlik.
Kérdésekre válaszolva a főszerkesztő elmondta: a szerkesztőség nagyon lényegesnek tartja, hogy külföldi cég a részesedésben ne szerezhessen majoritást. Véleménye szerint 45 százaléknál több részesedést nem engednek meg külföldi cégeknek a lapban. Haraszti Miklós azt firtatta, hogy a Magyar Nemzet az utóbbi időben ki volt-e téve pártok nyomásának, akart-e valamelyik párt részvényt szerezni a lapnál. Martin József közölte: a lap iránt valóban érdeklődtek különféle pártok, ám ezt nem minősítené nyomásnak.
A bizottsági ülésen felmerült, hogy több meghallgatásra hívott személy - így a Szabad Föld főszerkesztője, az MSZP egyszemélyes kiadói kft.-jének vezetője - nem jelent meg. Elfoglaltsága miatt a Magyar Hírlap főszerkesztője helyettesét küldte. Épp ezért a bizottság tagjai nyomatékosan kérték, hogy az ilyen esetek megelőzésére egyértelművé kell tenni: csak nagyon indokolt esetben fogadható el valakinek a távolmaradása a meghallgatásról. (MTI)
1990. június 20., szerda 21:13
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|