Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 24.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC, kora reggeli híradás:

Sajtószemle

"Az újságok címlapjait továbbra is a legfontosabb belpolitikai kérdés, a konzervatív párt elnökválasztási küzdelme uralja. Hiszen az elkövetkező napok tétje az, hogy ki lesz Nagy-Britania új miniszterelnöke. A belső oldalakon is nagy terjedelemben foglalkoznak a lapok a három jelölt jellemrajzával, győzelmi esélyeik latolgatásával. Tovább folyik a thatcheri korszak mérlegének készítése is és azok is hallatják hangukat, akik számára keserűséget okozott Thatcher megbuktatásának ténye és mikéntje. A Daily Telegraph címlapján fénykép látható, a konzervatív párt egyik dél-angliai szervezetének két tagja, Michael Heseltine londoni otthonának kerítéséhez láncolta magát, hogy imígyen, jelképesen tiltakozzon az első választási fordulóban színre lépett elnökjelölt ténykedése ellen. A vaskerítéshez bilincselt tiltakozók melletti táblán a felirat: Maggie naggyá tett bennünket, Heseltine pedig tönkre. A Sun című bulvárlap sem fogalmaz kíméletesen: kifelé az árulókkal, harsog a szalagcím, majd a kérdéses cikk arról számol be, hogy azok a rebellis parlamenti képviselők, akik leszavazták Thatchert most maguk is hamarosan a támadások kereszttüzében találhatják magukat, konzervatív választóik részéről annyira felbőszítette őket, ahogy Thatcher asszonnyal elbántak. A Daily Telegraph arról ír, hogy Michael Heseltine választási kampánya a két kabinet-miniszter John Major és Douglas Hurd ringbe szállásával most kisebb gőzerővel folyik. A szűkebb kormány egyre inkább egységes frontot alkot Heseltine ellenében. Eddig még egyetlen kabinet-tag sem jelezte, hogy Heseltinet támogatná. A Guardian hangsúlyozza, hogy a választási kampányban most mindhárom jelölt a községi fejadó esetleges megreformálását helyezte kilátásba. "

Az Országgyűlés sajtóprivatizációt vizsgáló bizottságának ülése (1. rész)

1990. június 20., szerda - A Magyar Nők Lapja, az Esti Hírlap, a Magyar Nemzet és az Új Néplap képviselőinek meghallgatásával folytatta munkáját szerdán az Országgyűlés sajtóprivatizációt vizsgáló bizottsága.


Az ülésen elsőként Révai Valéria, a Magyar Nők Lapja
főszerkesztője számolt be a lap átalakulási tapasztalatairól, amely
- mint mondta - nem volt üzleti tranzakció, a szerkesztőség számára
nem járt üzleti haszonnal; csupán a lapgazda, a Magyar Nők
Szövetsége ,,kézivezérléses,, irányításának megszüntetésére
szolgált. Az Esti Hírlap képviseletében - a nyaraló főszerkesztő
távollétében - Komornik Ferencet hallgatta meg, majd faggatta ki a
bizottság. Ő elmondta, hogy a jelenlegi szándéknyilatkozat szerint a
Hírlapkiadó Vállalat, a brit Maxwell-cég és az Esti Hírlap
szerkesztősége hozna létre részvénytársaságot 40-40-20 százalékos
részesedési aránnyal. A szerkesztőség 20 százaléka úgy ,,jönne
össze,,, hogy a két fő részvényes lemondana 5-5 százalékról, 10
százaléknyi részesedéshez pedig saját eszközeivel jutna a
szerkesztőség, igaz, ehhez a Maxwell-cég adná a hitelt. Csurka
István (MDF) kérdésére - mik lennének a hitelfelvétel feltételei -
Komornik Ferenc úgy válaszolt, hogy erről még nem esett szó. Az
MDF-képviselő megkérdezte azt is, hogy reális-e a lap 100 milliós
vételára. Erre az Esti Hírlap képviselője igennel válaszolt. Csurka
István végül kétségeit hangoztatta, tisztességes-e az, hogy a kiadó
a szerkesztőséget tulajdonossá teszi. Úgy vélekedett, hogy minél
nagyobb arányban részesül a szerkesztőség a részvényekből, annál
jobban tisztességtelenebb, hiszen kockázat nélkül jutott hozzájuk.
Haraszti Miklós (SZDSZ) nem osztotta képviselőtársa véleményét, s
rámutatott: a liberális demokráciákban általános szokás, hogy a
szerkesztőségeknek részvényeik vannak, s ez természetesen fokozza
érdekeltségüket a lap jobbá tételében. A szabad demokrata képviselő
a továbbiakban az Esti Hírlapról történt lemondás következtében az
MSZP-t megillető 90 millió forint sorsáról érdeklődött. Része lesz-e
ez az összeg az MSZP vagyonelszámolásának? - tudakolta. Máthé
László, az MSZP gazdasági szakértője úgy nyilatkozott, hogy része
lesz. Hozzáfűzte: pártja egyelőre egy fillért sem kapott az Esti
Hírlapért. Majd az elszámolásról szólva újfent - miként a múlt
ülésen - elpanaszolta, hogy ,,a tulajdontól sem könnyű
megszabadulni.,, (folyt.köv.)



1990. június 20., szerda 20:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés sajtóprivatizációt vizsgáló bizottságának ülése (2. rész)


Hozzáfűzte, hogy a szanálás szerinte mintegy 500 millió forintot
emészt majd fel. Az Esti Hírlap részvénytársasággá alakítására
vonatkozó kérdésre Komornik Ferenc közölte: egyelőre csak a
szándéknyilatkozat létezik, s az ,,ügylet,, csak akkor válik
érvényessé, ha az állam - amely átvette a Hírlapkiadót - jóváhagyja.
Haraszti Miklós érdeklődött az MSZP képviselőitől: igaz-e, hogy a
tulajdonukban levő Vasárnapi Hírek átalakítására is folynak a
tárgyalások. Erre sem Máthé László, sem Fabriczky András, az MSZP
volt ,,kincstárnoka,, nem tudott válaszolni. Máthé ugyan hozzáfűzte,
hogy minden MSZP-lap esetében folyik ,,alkudozás,,. Haraszti viszont
arra hívta fel a figyelmet, hogy az erre vonatkozó szándék már
nyilvánosságra került. Egyúttal kifejtette: nem tartja
megnyugtatónak, hogy az MSZP - a novemberi népszavazás döntése
ellenére - folyamatosan és ellenőrzés nélkül szabadul meg a
lapoktól, s ez a folyamat, mint a Vasárnapi Hírek példája is mutatja
folytatódik.

    Schamschula György (MDF) ezt követően kifogásolta, hogy
félrecsúszik a tárgyalás menete. Szerinte a bizottságnak a
sajtóprivatizációt kell vizsgálnia, s nem az MSZP
vagyonelszámolásával törődnie. Azt hangoztatta, hogy Magyarország
elhatározta: elindul a szabad piacgazdaság irányába, ez pedig a
tulajdon elidegenítését is jelenti. Utóbbira vonatkozóan csak azt
kellene vizsgálni - mondta -, hogy az érvényes jogszabályoknak
megfelelt-e, vagy sem. Szerinte jelenleg az irritálja a
képviselőket, hogy egy több mint négy évtizede egységes, komoly
sajtóbirodalom széthullik, és kételyek vannak: megéri-e a lapok egy
részét eladni. Amennyiben az aggály jogos, fel kell kérni a
kormányt, hogy az állami lapkiadók igazgatóit váltsa le, s nevezzen
ki új igazgatókat, vagy miniszteri biztosokat, s szabja feladatukul
a privatizáció kivizsgálását. A Springer-ügyről pedig annyit
mondott, hogy ,,az ebül szerzett jószág ebül vész el,, tipikus
esetével állunk szemben.

    Molnár Péter (Fidesz) erre válaszolva leszögezte: nem lehet
különválasztani a sajtóprivatizációtól az MSZP vagyonelszámolását,
tekintve, hogy a Hírlapkiadó Vállalat és a megyei lapok is az MSZP
tulajdonában voltak. Az elidegenítés kulcskérdés, a Springer-ügy
kapcsán pedig a monopóliumok kérdése vetődik fel - fűzte hozzá.
(folyt.köv.)



1990. június 20., szerda 20:50


Vissza »


Az Országgyűlés sajtóprivatizációt vizsgáló bizottságának ülése (3. rész)


Haraszti Miklós kifejtette: a bizottság felállítását eredetileg
a Springer-ügy kivizsgálására javasolta az SZDSZ, ám éppen az MDF
kardoskodott a vizsgált témakör kitágítása mellett, ezért lepi meg
Schamschula György mostani felszólalása. Szerinte a bizottság ne
menjen túl azon, hogy a monopólium kialakulását meggátolja.

    Miután a Szabad Föld című laptól nem jelent meg senki, a lap
átalakításával kapcsolatos kérdésekre Demján Sándor, a Közép-Európai
Fejlesztési Társaság igazgatója válaszolt. Elmondta, hogy a Szabad
Föld részvényeit 48,6 százalékban birtokolja a társaság. Csurka
István kérdésére válaszolva közölte, hogy a vételi ár megfelel a
nemzetközi gyakorlatnak, hiszen nyereséges lapokat a nyereség
7-8-szorosáért szoktak megvásárolni, s ez jelen esetben így van.
Kifejtette: a Közép-Európai Fejlesztési Társaság
szándéknyilatkozatában kötelezettséget vállalt a nyomdafejlesztésre,
ezenkívül 1991-ben barterüzlet keretében 50 millió forint értékben
hoz majd be papírt.

    Martin József, a Magyar Nemzet főszerkesztője lapja
privatizációs elképzeléseiről tájékoztatta a bizottságot. Elmondta:
két komoly érdeklődő van, a svéd Bonniers cég (a Dagens Nyheter
kiadója) és a francia Hersant. A svédekkel már szándéknyilatkozatot
is aláírtak. Ennek értelmében a svéd cég 30, a Pallas kiadó 45, a
Magyar Nemzet Alapítvány 10, s két további magyar cég 15 százalékkal
részesedne a részvényekből. Utóbbiak közül egyik részesedése sem
haladhatná meg a 10 százalékot. Hangsúlyozta: a privatizációban a
Magyar Nemzet szerkesztőségét gazdasági szempontok, valamint a lap
függetlenségének megőrzése vezérlik.

    Kérdésekre válaszolva a főszerkesztő elmondta: a szerkesztőség
nagyon lényegesnek tartja, hogy külföldi cég a részesedésben ne
szerezhessen majoritást. Véleménye szerint 45 százaléknál több
részesedést nem engednek meg külföldi cégeknek a lapban. Haraszti
Miklós azt firtatta, hogy a Magyar Nemzet az utóbbi időben ki volt-e
téve pártok nyomásának, akart-e valamelyik párt részvényt szerezni a
lapnál. Martin József közölte: a lap iránt valóban érdeklődtek
különféle pártok, ám ezt nem minősítené nyomásnak.

    A bizottsági ülésen felmerült, hogy több meghallgatásra hívott
személy - így a Szabad Föld főszerkesztője, az MSZP egyszemélyes
kiadói kft.-jének vezetője - nem jelent meg. Elfoglaltsága miatt a
Magyar Hírlap főszerkesztője helyettesét küldte. Épp ezért a
bizottság tagjai nyomatékosan kérték, hogy az ilyen esetek
megelőzésére egyértelművé kell tenni: csak nagyon indokolt esetben
fogadható el valakinek a távolmaradása a meghallgatásról. (MTI)



1990. június 20., szerda 21:13


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD