|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Sajtószemle
"Az újságok
címlapjait továbbra is a legfontosabb belpolitikai kérdés, a
konzervatív párt elnökválasztási küzdelme uralja. Hiszen az
elkövetkező napok tétje az, hogy ki lesz Nagy-Britania új
miniszterelnöke. A belső oldalakon is nagy terjedelemben
foglalkoznak a lapok a három jelölt jellemrajzával, győzelmi
esélyeik latolgatásával. Tovább folyik a thatcheri korszak
mérlegének készítése is és azok is hallatják hangukat, akik számára
keserűséget okozott Thatcher megbuktatásának ténye és mikéntje.
A Daily Telegraph címlapján fénykép látható, a konzervatív párt
egyik dél-angliai szervezetének két tagja, Michael Heseltine londoni
otthonának kerítéséhez láncolta magát, hogy imígyen, jelképesen
tiltakozzon az első választási fordulóban színre lépett elnökjelölt
ténykedése ellen. A vaskerítéshez bilincselt tiltakozók melletti
táblán a felirat: Maggie naggyá tett bennünket, Heseltine pedig
tönkre.
A Sun című bulvárlap sem fogalmaz kíméletesen: kifelé az
árulókkal, harsog a szalagcím, majd a kérdéses cikk arról számol be,
hogy azok a rebellis parlamenti képviselők, akik leszavazták
Thatchert most maguk is hamarosan a támadások kereszttüzében
találhatják magukat, konzervatív választóik részéről annyira
felbőszítette őket, ahogy Thatcher asszonnyal elbántak.
A Daily Telegraph arról ír, hogy Michael Heseltine választási
kampánya a két kabinet-miniszter John Major és Douglas Hurd ringbe
szállásával most kisebb gőzerővel folyik. A szűkebb kormány egyre
inkább egységes frontot alkot Heseltine ellenében. Eddig még
egyetlen kabinet-tag sem jelezte, hogy Heseltinet támogatná.
A Guardian hangsúlyozza, hogy a választási kampányban most
mindhárom jelölt a községi fejadó esetleges megreformálását helyezte
kilátásba.
"
|
|
|
|
|
|
|
Harvardi segítség
|
Cambridge (Massachusetts), 1990. február 21 szerda (UPI) -
Kelet-Európa részben az amerikai Harvard egyetemtől remél
segítséget ahhoz, miként kellene a nemzetgazdaságokat átállítani a
központi tervezés rozsdás sínjeiről a piacgazdaság
,,sztrádájára,,.
Eddig négy, részben vagy kizárólag a Harvardon oktató közgazdászt kértek fel kelet-európai országok arra, hogy elméleteiket gyakorlattá gyúrják a demokratizálódó térségben, így Satnislaw Gomulkát, aki lengyel szakértő, Kornai Jánost, aki minden évben egy szemesztert tart a Harvardon, továbbá Jeffrey Sachs-ot, aki a lengyel Szolidaritás vezette kormány tanácsadója és amerikai egyetemi kollegáját, Larry Summerst, akinek Litvánia jutott.
A 36 éves Sachs a fokozatos változtatásokkal szemben a gyors megoldás híva: szerinte azonnal nyugati típusú piacgazdálkodást kellene megvalósítani Lengyelországban. Három pontos programjában az infláció 50 százalék alá szorítását, a határ mielőbbi megnyitását a magántőke előtt, a pénzügyileg fegyelmezetlen állami cégek megrendszabályozását határozta meg legfőbb feladatokként.
Gomulka nagyjából egyettért Sachs teóriáival, ám szerinte kollégája nem számol eléggé a program megvalósításának társadalmi feszültségeivel, márpedig a Szolidaritás legnagyobb ,,vagyona,, - így Gomulka - a tömeg támogatása.
Summers is viharos vizekre evezett, amikor elfogadta a litván kormány megbízását. Megítélése szerint Litvániában megértették, hogy kockázatosabb egy újfajta szocializmust fabrikálni, mint áttérni a szabad piaci gazdaságra. Summers egyébként a külföldi szakértők szerepét nem tartja sorsdöntőnek, mondván: jövőjük végülis maguknak a kelet-európaiaknak a kezében van. +++
1990. február 20., kedd 21:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|