|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Sajtószemle
"Az újságok
címlapjait továbbra is a legfontosabb belpolitikai kérdés, a
konzervatív párt elnökválasztási küzdelme uralja. Hiszen az
elkövetkező napok tétje az, hogy ki lesz Nagy-Britania új
miniszterelnöke. A belső oldalakon is nagy terjedelemben
foglalkoznak a lapok a három jelölt jellemrajzával, győzelmi
esélyeik latolgatásával. Tovább folyik a thatcheri korszak
mérlegének készítése is és azok is hallatják hangukat, akik számára
keserűséget okozott Thatcher megbuktatásának ténye és mikéntje.
A Daily Telegraph címlapján fénykép látható, a konzervatív párt
egyik dél-angliai szervezetének két tagja, Michael Heseltine londoni
otthonának kerítéséhez láncolta magát, hogy imígyen, jelképesen
tiltakozzon az első választási fordulóban színre lépett elnökjelölt
ténykedése ellen. A vaskerítéshez bilincselt tiltakozók melletti
táblán a felirat: Maggie naggyá tett bennünket, Heseltine pedig
tönkre.
A Sun című bulvárlap sem fogalmaz kíméletesen: kifelé az
árulókkal, harsog a szalagcím, majd a kérdéses cikk arról számol be,
hogy azok a rebellis parlamenti képviselők, akik leszavazták
Thatchert most maguk is hamarosan a támadások kereszttüzében
találhatják magukat, konzervatív választóik részéről annyira
felbőszítette őket, ahogy Thatcher asszonnyal elbántak.
A Daily Telegraph arról ír, hogy Michael Heseltine választási
kampánya a két kabinet-miniszter John Major és Douglas Hurd ringbe
szállásával most kisebb gőzerővel folyik. A szűkebb kormány egyre
inkább egységes frontot alkot Heseltine ellenében. Eddig még
egyetlen kabinet-tag sem jelezte, hogy Heseltinet támogatná.
A Guardian hangsúlyozza, hogy a választási kampányban most
mindhárom jelölt a községi fejadó esetleges megreformálását helyezte
kilátásba.
"
|
|
|
|
|
|
|
Mi legyen a munkásőrséggel?
|
--------------------------- München, 1989. szeptember 6. (SZER, Magyar híradó) - A hajlandóság a demokratikus viselkedésre ma már szinte illemtani kérdés. És ennek a rendőrség is igyekszik eleget tenni. A Forradalmi Rendőrezred közbiztonsági parancsnokainak értekezletén szóba kerülnek a rendőrségi alkalmazottak szabálytalan eljárásai, főként saját zsebbe tett bírságösszegek vagy visszaélések fogdába zárt prostituálttal. Más, hétköznapi gorombaságokról, középkorú férfiak letegezéséről, indokolatlan, ámbár "csak" néhány órás őrizetbevételekről, a rendőrnek nem tetsző jelvényt viselők lefasisztázásáról és megrugdosásáról, elcsattanó pofonokról még valószínűleg van mit mondani. Ezért is emlegetheti okkal a kollégám, hogy isten tudja, akarja-e a Belügyminisztérium a munkásőröket állományába, amikor még saját embereinek a kulturált viselkedését sem tudja garantálni. A lassan örökzölddé váló kérdéssel - Mi legyen a munkásőrséggel? - Hamburger Mihály foglalkozik: Miközben a Honvédelmi Minisztérium képviselője nagyon óvatos formában kinyilvánította, hogy nem örülnének, ha a munkásőrséget a honvédséghez csatolnák, a munkásőrség vezetése visszautasította annak a megújítási javaslatnak a megvalósítását, amelyet tíz munkásőr a reformkörök tanácskozásán terjesztett elő. A munkásőrség képviselője arra hivatkozott, hogy a jelenlevő 23 munkásőrből csak tíz írta alá a javaslatot, továbbá számos tiltakozó telefonhívást kaptak, végül pedig arra, hogy ők már egyébként is átalakultak. Az átalakulás biztosítéka szerint az MSZMP KB 1989. május 8-iki állásfoglalása, a Minisztertanács 1989. június 15-iki rendelkezése és a munkásőrségnél működő reformbizottság áldásos tevékenysége. Az általános megújulásból, a reformtevékenységből tehát a munkásőrség sem akar kimaradni. Egyetlen dologhoz azonban ragaszkodnak: a fegyverhez. (folyt.)
1989. szeptember 6., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|