|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Sajtószemle
"Az újságok
címlapjait továbbra is a legfontosabb belpolitikai kérdés, a
konzervatív párt elnökválasztási küzdelme uralja. Hiszen az
elkövetkező napok tétje az, hogy ki lesz Nagy-Britania új
miniszterelnöke. A belső oldalakon is nagy terjedelemben
foglalkoznak a lapok a három jelölt jellemrajzával, győzelmi
esélyeik latolgatásával. Tovább folyik a thatcheri korszak
mérlegének készítése is és azok is hallatják hangukat, akik számára
keserűséget okozott Thatcher megbuktatásának ténye és mikéntje.
A Daily Telegraph címlapján fénykép látható, a konzervatív párt
egyik dél-angliai szervezetének két tagja, Michael Heseltine londoni
otthonának kerítéséhez láncolta magát, hogy imígyen, jelképesen
tiltakozzon az első választási fordulóban színre lépett elnökjelölt
ténykedése ellen. A vaskerítéshez bilincselt tiltakozók melletti
táblán a felirat: Maggie naggyá tett bennünket, Heseltine pedig
tönkre.
A Sun című bulvárlap sem fogalmaz kíméletesen: kifelé az
árulókkal, harsog a szalagcím, majd a kérdéses cikk arról számol be,
hogy azok a rebellis parlamenti képviselők, akik leszavazták
Thatchert most maguk is hamarosan a támadások kereszttüzében
találhatják magukat, konzervatív választóik részéről annyira
felbőszítette őket, ahogy Thatcher asszonnyal elbántak.
A Daily Telegraph arról ír, hogy Michael Heseltine választási
kampánya a két kabinet-miniszter John Major és Douglas Hurd ringbe
szállásával most kisebb gőzerővel folyik. A szűkebb kormány egyre
inkább egységes frontot alkot Heseltine ellenében. Eddig még
egyetlen kabinet-tag sem jelezte, hogy Heseltinet támogatná.
A Guardian hangsúlyozza, hogy a választási kampányban most
mindhárom jelölt a községi fejadó esetleges megreformálását helyezte
kilátásba.
"
|
|
|
|
|
|
|
A Minisztertanács Tanácsadó Testületének állásfoglalása a nagymarosi beruházásról (2. rész) (OS)
|
A tanácsadó testület által felkért szakértők megvizsgálták a döntés megalapozásához készült gazdasági számításokat. E számításokról az a megítélés alakult ki, hogy ezek nem alkalmasak a folytatás, illetve leállítás alternatívájának eldöntésére. A tanácsadó testület véleménye szerint a környezeti kockázatok problémája rendkívül élesen vetődik fel, különösen a nagymarosi beruházás megvalósulása esetén. A ki nem zárható káros környezeti hatások kiküszöbölése a beruházás befejezése után tartósan jelentős újabb és újabb befektetéseket igényelhet. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a már elkészült vagy mindenképpen megépítendő objektumok (Dunakiliti, Bős) is környezeti változásokhoz vezetnek Nagymaros elhagyása esetén is. Ezeket a hatásmechanizmusokat tehát a leállítás esetén is nagy volumenű és minden területre kiterjedő ,,ökológiai tervező,, munka megindításával vizsgálni kell. A tanácsadó testület értékelte azokat a nehézségeket, amelyeket a leállításról szóló döntés az érintett szomszéd országokhoz fűződő viszonyunkban okozhat. Mégis tagjai - többségükben - úgy ítélték meg, hogy vitás kérdések baráti vagy szövetséges országok között is elkerülhetetlenek és természetesek. Önmagában ez a döntés nem okozhat változást a magyar kormányzat politikájával kapcsolatos csehszlovák, illetve osztrák politikában. Erre csak akkor kerülhetne sor, ha bárki ilyen célra akarná kihasználni a vízlépcső teljes kiépítésének leállítását. A kérdés belpolitikai megközelítésében abból indult ki a testület, hogy egy minden vonatkozásban elhibázott, s rosszul kezelt ügyről van szó, melyet a jelen helyzetben már képtelenség valóban jól lezárni. A leállítás sem hoz létre tehát jó helyzetet, de a leállítás hozhatja csak létre az ország számára a kielégítő helyzetet. A leállítást az eddig említetteken kívül még a következő érvek támasztják alá: - Bár a számítások ellentmondóak és így egyértelmű eligazítást nem adnak, mégis megalapozottnak ítélhető, hogy a továbbépítés leállítása megtakarításokra vezet, a tervezett további kiadások (beleértve a szennyvíztisztítási beruházásokat is) kedvezőbben, vagy más fontosabb igények kielégítésére használhatók fel. - A leállítással a kormány deklarálja a korábbi időszak környezeti következményekre alig figyelő politikájának elvetését és a napjainkra döntő jelentőségre emelkedett környezetkímélő- és védő politika előtérbe állítását: kifejezésre juttatja, hogy meghallgatja és megfogadja a lakosság ilyen igényeit. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 13:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|