|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Sajtószemle
"Az újságok
címlapjait továbbra is a legfontosabb belpolitikai kérdés, a
konzervatív párt elnökválasztási küzdelme uralja. Hiszen az
elkövetkező napok tétje az, hogy ki lesz Nagy-Britania új
miniszterelnöke. A belső oldalakon is nagy terjedelemben
foglalkoznak a lapok a három jelölt jellemrajzával, győzelmi
esélyeik latolgatásával. Tovább folyik a thatcheri korszak
mérlegének készítése is és azok is hallatják hangukat, akik számára
keserűséget okozott Thatcher megbuktatásának ténye és mikéntje.
A Daily Telegraph címlapján fénykép látható, a konzervatív párt
egyik dél-angliai szervezetének két tagja, Michael Heseltine londoni
otthonának kerítéséhez láncolta magát, hogy imígyen, jelképesen
tiltakozzon az első választási fordulóban színre lépett elnökjelölt
ténykedése ellen. A vaskerítéshez bilincselt tiltakozók melletti
táblán a felirat: Maggie naggyá tett bennünket, Heseltine pedig
tönkre.
A Sun című bulvárlap sem fogalmaz kíméletesen: kifelé az
árulókkal, harsog a szalagcím, majd a kérdéses cikk arról számol be,
hogy azok a rebellis parlamenti képviselők, akik leszavazták
Thatchert most maguk is hamarosan a támadások kereszttüzében
találhatják magukat, konzervatív választóik részéről annyira
felbőszítette őket, ahogy Thatcher asszonnyal elbántak.
A Daily Telegraph arról ír, hogy Michael Heseltine választási
kampánya a két kabinet-miniszter John Major és Douglas Hurd ringbe
szállásával most kisebb gőzerővel folyik. A szűkebb kormány egyre
inkább egységes frontot alkot Heseltine ellenében. Eddig még
egyetlen kabinet-tag sem jelezte, hogy Heseltinet támogatná.
A Guardian hangsúlyozza, hogy a választási kampányban most
mindhárom jelölt a községi fejadó esetleges megreformálását helyezte
kilátásba.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP új gazdasági programja
|
München, 1989. április 11. (SZER, Magyar híradó) - Az MSZMP munkabizottsága Berend T. Iván akadémikus vezetésével elkészítette az új magyar gazdasági programtervezetet. Bár a programot magát csak április 13-án hozzák nyilvánosságra, Berend T. Iván egy tegnapi sajtótájékoztatón ismertette annak fő vonásait. Érdemes azonban elidéznünk egy jelenségnél: 1987-ben - tehát alig két esztendeje - az MSZMP már meghirdetett egy hosszabb távú gazdaságstabilizációs programot. Hogy a párt most újabb programmal állt elő, annak csak egyetlen magyarázata lehet: az előző program csődöt mondott. Stúdiónk vendége Vadász János, gazdasági szakértőnk. Tőle kérdezem: mi vezetett, mi vezethetett az 1987-ben meghirdetett program kisiklásához? - Erre a csődre egyébként maga Berend T. Iván is utalt. De hozzáteszem, hogy nemcsak az MSZMP néhai programja, hanem az akkori miniszterelnök, Grósz Károly kormányának 1987 szeptemberében kifejtett programja is. És alig másfél esztendős múltra tekinthet vissza ez a három éve meghirdetett program. Máris kiderült, hogy nem tudják és nem lehet megvalósítani. Ezt számon kérni már csak Grósz Károlytól, a pártfőtitkártól lehet, mivel már jó ideje nem ő a miniszterelnök. Ez a program kisiklott azért, mert egyrészt irreális prioritásokat szabott meg. Lényegében a piac létrejötte előtt tűzött ki olyan stabilizációs célokat, amelyeket csak egy működőképes piac képes megvalósítani. És azért is kisiklott, mert ténylegesen eddig vajmi kevés történt a piac beindítása és ebből következően a szerkezeti átalakítás érdekében. - Miben különbözik az 1987-es program a most bejelentett programtól? - Az 1987-es program azt tűzte ki célul, hogy három éven belül az egyensúlyt helyre kell állítani minden területen, és elsősorban a fizetési területen, a fizetések területén. Az adósságok növekedését meg kell állítani. Mindezt kitűzte anélkül, hogy - mint már mondottam - a megvalósítás módjára, mikéntjére, eszközeire helyezte volna a hangsúlyt. Az új programtervezet viszont - legalábbis a már szeptemberben nyilvánosságra hozott programtézisek alapján - a piac tényleges kiépítésének ad abszolút elsőbbséget, azon - egyébként helyes logika alapján -, hogy az egyensúly csak fokozatosan később, a már hatékonyan működő piacgazdaság révén jöhet létre. - A politikai bizalomválság, illetve a politikai bizalom kérdése többször is jelentős hangsúlyt kapott Berend T. Iván beszámolójában. Ő egy koalíciós kormányban látja a magyar gazdaság talpra állításának egyetlen garanciáját. A politikai folyamatok azonban nem tervezhetők, pontosabban csakis egy totalitárius rendszerben tervezhetők. És itt van az ellentmondás: ha a jelenlegi vezetés hagyja, hogy a magyar társadalom megszervezhesse a saját szája íze szerint való hatalmi berendezkedést, akkor az MSZMP értelemszerűen a gazdasági tervezéshez fűződő előjogait is elveszíti. Tehát elképzelhető, hogy egyfajta átmeneti programmal állunk szemben? - Szerintem magától értetődik, hogy átmeneti. Bár szó volt arról, hogy az előző programnak milyen rövid volt a pályafutása. Ennek sem lesz nagyon hosszú, attól függetlenül, hogy ez jóval következetesebbnek látszik, mint az előző. De a lényeg szerintem az, hogy mihelyt és amennyiben a piac ténylegesen működni kezd, tehát a tulajdonosok sokasága elkezd hatni a gazdaságban és ezzel párhuzamosan a politikában végre és valóban a pluralizmus kezd működni, ez természetesen elkerülhetetlenné teszi, hogy a gazdasági program is ehhez alkalmazkodik. - Köszönöm Vadász János válaszait! +++
1989. április 11., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|