|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Sajtószemle
"Az újságok
címlapjait továbbra is a legfontosabb belpolitikai kérdés, a
konzervatív párt elnökválasztási küzdelme uralja. Hiszen az
elkövetkező napok tétje az, hogy ki lesz Nagy-Britania új
miniszterelnöke. A belső oldalakon is nagy terjedelemben
foglalkoznak a lapok a három jelölt jellemrajzával, győzelmi
esélyeik latolgatásával. Tovább folyik a thatcheri korszak
mérlegének készítése is és azok is hallatják hangukat, akik számára
keserűséget okozott Thatcher megbuktatásának ténye és mikéntje.
A Daily Telegraph címlapján fénykép látható, a konzervatív párt
egyik dél-angliai szervezetének két tagja, Michael Heseltine londoni
otthonának kerítéséhez láncolta magát, hogy imígyen, jelképesen
tiltakozzon az első választási fordulóban színre lépett elnökjelölt
ténykedése ellen. A vaskerítéshez bilincselt tiltakozók melletti
táblán a felirat: Maggie naggyá tett bennünket, Heseltine pedig
tönkre.
A Sun című bulvárlap sem fogalmaz kíméletesen: kifelé az
árulókkal, harsog a szalagcím, majd a kérdéses cikk arról számol be,
hogy azok a rebellis parlamenti képviselők, akik leszavazták
Thatchert most maguk is hamarosan a támadások kereszttüzében
találhatják magukat, konzervatív választóik részéről annyira
felbőszítette őket, ahogy Thatcher asszonnyal elbántak.
A Daily Telegraph arról ír, hogy Michael Heseltine választási
kampánya a két kabinet-miniszter John Major és Douglas Hurd ringbe
szállásával most kisebb gőzerővel folyik. A szűkebb kormány egyre
inkább egységes frontot alkot Heseltine ellenében. Eddig még
egyetlen kabinet-tag sem jelezte, hogy Heseltinet támogatná.
A Guardian hangsúlyozza, hogy a választási kampányban most
mindhárom jelölt a községi fejadó esetleges megreformálását helyezte
kilátásba.
"
|
|
|
|
|
|
|
Református Ifjúsági Egyesület
|
München, 1989. január 23. (SZER, Protestáns világ) - A Magyar Református Ifjúsági Egyesület ideiglenes intéző bizottsága december végén felhívást tett közzé, amelyben csatlakozásra buzdította mindazokat, akik részt kívánnak venni az egyesület megalapításában. Az előkészítő bizottság így fogalmazta meg az egyesület célkitűzéseit: - Az alakuló egyesület összeakarja tartani azokat a fiatalokat, akik a Jézus Krisztusban vetett hit alapján, és a református hitvallási íratok szellemében kívánják Isten ügyét szolgálni. Az egyesület az evangéliumi hitmegújulása mellett a nemzeti értékek és kultúra megjelenítéséért küzd. Célja az ifjúság körében egyházunk hitvalló lelkületének, és missziói munkájának megerősítése. Pár nappal ezelőtt, a bizottság egyik tagja, Bóna Zoltán lelkész a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy az egyesület célja élővé tenni a nemzeti értékeket, és hogy erősödjék az ifjúság körében az egyház missziója. Ettől a református egyház is saját megújulását várja. Az egyesülethez csatlakoznának a református cserkészcsapatok is. Nem zárkóznak el más mozgalmakkal való együttműködéstől sem. Reméljük, hogy a terv hamarosan valósággá válik, és 40 év után ismét működhet Magyarországon református ifjúsági szervezet. A budapesti rádió riportere a múlt héten a következő kérdést tette fel Tóth Károly püspöknek: - A parlament révén, hogy országgyűlési képviselő, az egyesülési jog vitájánál felszólalt, és nem igazán üdvözölte azt, hogy a különböző megalakuló új közösségek - adott esetben mondjuk egy egyház - nevét kölcsön vehetik, és mondhatják azt, hogy római katolikus nőegylet vagy katolikus legényegylet? Tóth püspök válasza így hangzott: - Én nagyon is pártolom, hogy megalakuljanak ilyen egyesületek. De hogy ha vallási közösségek, egyházak nevét akarják felvenni ezek az egyesületek, akkor egyeztessék a szándékaikat, célkitűzéseiket az illető egyházakkal. Érthető a püspök óvatossága. Nem szeretné, ha illetéktelenek visszaélnének az egyház nevével. Az egyeztetés igénye tehát jogos. Az óvatosság azonban nem akadályozhatja meg, hogy az egyház szellemével magukat azonosító közösségek használhassák az egyház nevét. Az említett református ifjúsági szervezet, és a református cserkészcsapat egyházi cégére ugyanis, nemcsak ezeknek a szervezeteknek, de magának az egyháznak is hasznára lesz. Mind a nyugati protestantizmus jelenlegi példái, mind a magyar protestáns egyesületek múltbeli tevékenysége azt bizonyítja, hogy az egyháznak nem kell félnie a pluralizmustól. +++
1989. január 23., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|