![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
BBC, kora reggeli híradás:
Sajtószemle
"Az újságok
címlapjait továbbra is a legfontosabb belpolitikai kérdés, a
konzervatív párt elnökválasztási küzdelme uralja. Hiszen az
elkövetkező napok tétje az, hogy ki lesz Nagy-Britania új
miniszterelnöke. A belső oldalakon is nagy terjedelemben
foglalkoznak a lapok a három jelölt jellemrajzával, győzelmi
esélyeik latolgatásával. Tovább folyik a thatcheri korszak
mérlegének készítése is és azok is hallatják hangukat, akik számára
keserűséget okozott Thatcher megbuktatásának ténye és mikéntje.
A Daily Telegraph címlapján fénykép látható, a konzervatív párt
egyik dél-angliai szervezetének két tagja, Michael Heseltine londoni
otthonának kerítéséhez láncolta magát, hogy imígyen, jelképesen
tiltakozzon az első választási fordulóban színre lépett elnökjelölt
ténykedése ellen. A vaskerítéshez bilincselt tiltakozók melletti
táblán a felirat: Maggie naggyá tett bennünket, Heseltine pedig
tönkre.
A Sun című bulvárlap sem fogalmaz kíméletesen: kifelé az
árulókkal, harsog a szalagcím, majd a kérdéses cikk arról számol be,
hogy azok a rebellis parlamenti képviselők, akik leszavazták
Thatchert most maguk is hamarosan a támadások kereszttüzében
találhatják magukat, konzervatív választóik részéről annyira
felbőszítette őket, ahogy Thatcher asszonnyal elbántak.
A Daily Telegraph arról ír, hogy Michael Heseltine választási
kampánya a két kabinet-miniszter John Major és Douglas Hurd ringbe
szállásával most kisebb gőzerővel folyik. A szűkebb kormány egyre
inkább egységes frontot alkot Heseltine ellenében. Eddig még
egyetlen kabinet-tag sem jelezte, hogy Heseltinet támogatná.
A Guardian hangsúlyozza, hogy a választási kampányban most
mindhárom jelölt a községi fejadó esetleges megreformálását helyezte
kilátásba.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Újabb magyar áldozat Erdélyben - Csoóri Sándor nyilatkozata (1.
rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1990. március 20., kedd - A magyarellenes cselekmények újabb
áldozatáról érkezett hír Erdélyből: Szatmárnémetiben belehalt
sérüléseibe Szűcs Ferenc kirakatrendező. A 42 éves férfit akkor
támadták meg és szurkálták össze, amikor március 15-én az Erdődre
szánt koszorúkat mentette, vitte be a helyi katolikus plébánia
udvarára.
X X X
A Marosvásárhelyről érkező, Sütő András súlyos sérüléséről szóló hírek, s az újabb áldozatról beszámoló tudósítás nyomán az MTI munkatársa Csoóri Sándor írótól, a Budapesten tanácskozó magyar-román értelmiségi csúcstalálkozó társelnökétől kért nyilatkozatot kedden délelőtt.
- Az első gondolat a megdöbbenésé. Már az is kegyetlen sors, ha egy író politizálni kényszerül, hiszen az írásaival kellene kifejeznie, hogy mit gondol a társadalomról, a történelemről, az emberekről. Úgy látszik azonban, a világnak ebben a térségében minden igazság az irodalomba vonul vissza és ott próbál kifejeződni. És Sütő Andrásnak, e kiemelkedő írónak, a testi épségét, az életét is kockáztatva politizálnia kell, mint ahogyan Kelet-Európa más országaiban alkotó íróknak is ezt kellett tenniük. Sütő András egyébként egyáltalán nem volt politikus alkat, s most mégis rákényszerült erre - a megdöbbentő következményt ismerjük...
- Tegnap egész éjszaka hívogattuk Vásárhelyt, mert úgy gondoltuk, ha állapota nagyon súlyosra fordulna, akkor talán célszerűbb lenne átszállítani őt Magyarországra. Úgy tudom azonban, hogy Sütő András nem akarja ezt, az övéi között akar maradni.
- A magyarellenes atrocitások nem torpedózhatják meg a magyar és a román vezető értelmiségiek ígéretesen alakuló budapesti párbeszédét Éppen ilyenkor kell a leghatározottabban összefogni, s megmutatni, hogy igenis tárgyalásokra van szükség. A románoknak és a magyaroknak egyaránt ez az érdekük. Nem lehet, hogy a reakció, az erőszak győzzön (Micsoda őrület: a tömeget pusztán az felbőszítette, hogy egy patika kirakatára magyarul is felkerült a cégtábla. Olyan gyűlölködésre utal ez, ami egyáltalán nem fér össze a romániai forradalommal és azzal a reménykedéssel, amelyet a magyarság e forradalom idején érzett.) (folyt.köv.)
1990. március 20., kedd 11:24
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|