![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
BBC, kora reggeli híradás:
Sajtószemle
"Az újságok
címlapjait továbbra is a legfontosabb belpolitikai kérdés, a
konzervatív párt elnökválasztási küzdelme uralja. Hiszen az
elkövetkező napok tétje az, hogy ki lesz Nagy-Britania új
miniszterelnöke. A belső oldalakon is nagy terjedelemben
foglalkoznak a lapok a három jelölt jellemrajzával, győzelmi
esélyeik latolgatásával. Tovább folyik a thatcheri korszak
mérlegének készítése is és azok is hallatják hangukat, akik számára
keserűséget okozott Thatcher megbuktatásának ténye és mikéntje.
A Daily Telegraph címlapján fénykép látható, a konzervatív párt
egyik dél-angliai szervezetének két tagja, Michael Heseltine londoni
otthonának kerítéséhez láncolta magát, hogy imígyen, jelképesen
tiltakozzon az első választási fordulóban színre lépett elnökjelölt
ténykedése ellen. A vaskerítéshez bilincselt tiltakozók melletti
táblán a felirat: Maggie naggyá tett bennünket, Heseltine pedig
tönkre.
A Sun című bulvárlap sem fogalmaz kíméletesen: kifelé az
árulókkal, harsog a szalagcím, majd a kérdéses cikk arról számol be,
hogy azok a rebellis parlamenti képviselők, akik leszavazták
Thatchert most maguk is hamarosan a támadások kereszttüzében
találhatják magukat, konzervatív választóik részéről annyira
felbőszítette őket, ahogy Thatcher asszonnyal elbántak.
A Daily Telegraph arról ír, hogy Michael Heseltine választási
kampánya a két kabinet-miniszter John Major és Douglas Hurd ringbe
szállásával most kisebb gőzerővel folyik. A szűkebb kormány egyre
inkább egységes frontot alkot Heseltine ellenében. Eddig még
egyetlen kabinet-tag sem jelezte, hogy Heseltinet támogatná.
A Guardian hangsúlyozza, hogy a választási kampányban most
mindhárom jelölt a községi fejadó esetleges megreformálását helyezte
kilátásba.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Lesz-e magyar autógyártás?
|
![](../img/spacer.gif)
-------------------------- München, 1989. november 1. (SZER, Mérlegen) - Több mint két évtizede időszerű kérdés - sajnos még mindig csak kérdés, de talán néhány héten belül mégis választ kapunk rá. Mint japán lapok tudni vélik, a Suzuki cég elnöke novemberben Magyarországra látogat, hogy új és valószínűleg olcsó ajánlatot tegyen egy Suzuki kocsikat gyártó magyarországi vegyes vállalat létrehozására. A Suzuki ugyanis már négy évvel ezelőtt megtette első ajánlatát, de azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal csupán eredménytelen tárgyalásokra került sor. Várható-e, hogy végre történik valami ebben az ügyben, és miért lenne fontos, hogy történjék valami? Erről beszél Vadász János: - Több mint két évtizedes állandó növekedés eredményeként a hazai személyautóállomány elérte az 1 millió 800 ezret. Ugyancsak több mint két évtizede nyilvánvaló, hogy személyautók iránt óriási méretű kielégítetlen kereslet mutatkozik, és ugyanez a helyzet a KGST valamennyi tagállamában, nemcsak Magyarországon. Az is bebizonyosodott, hogy a belföldi gyártású személyautók a KGST-piacokon úgynevezett kemény-cikknek számít, és ennek megfelelő kedvező feltételekkel értékesíthető. És végül az is kiderült, hogy a KGST-országokban gyártott személyautók egy kisebb hányada nyugati piacokon is eladható, főleg azért mert nagyon olcsó. Érthető tehát, hogy a KGST valamennyi európai tagállamában létrejött a belföldi személyautóipar. Vagy hagyományos hazai gyárak képviselik, mint Csehszlovákiában vagy az NDK-ban, vagy pedig olyan gyárak illetve összeszerelő-üzemek, amelyek nyugati cégekkel való közvetlen együttműködés eredményeként épültek ki. (folyt.)
1989. november 1., szerda
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|