|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Sajtószemle
"Az újságok
címlapjait továbbra is a legfontosabb belpolitikai kérdés, a
konzervatív párt elnökválasztási küzdelme uralja. Hiszen az
elkövetkező napok tétje az, hogy ki lesz Nagy-Britania új
miniszterelnöke. A belső oldalakon is nagy terjedelemben
foglalkoznak a lapok a három jelölt jellemrajzával, győzelmi
esélyeik latolgatásával. Tovább folyik a thatcheri korszak
mérlegének készítése is és azok is hallatják hangukat, akik számára
keserűséget okozott Thatcher megbuktatásának ténye és mikéntje.
A Daily Telegraph címlapján fénykép látható, a konzervatív párt
egyik dél-angliai szervezetének két tagja, Michael Heseltine londoni
otthonának kerítéséhez láncolta magát, hogy imígyen, jelképesen
tiltakozzon az első választási fordulóban színre lépett elnökjelölt
ténykedése ellen. A vaskerítéshez bilincselt tiltakozók melletti
táblán a felirat: Maggie naggyá tett bennünket, Heseltine pedig
tönkre.
A Sun című bulvárlap sem fogalmaz kíméletesen: kifelé az
árulókkal, harsog a szalagcím, majd a kérdéses cikk arról számol be,
hogy azok a rebellis parlamenti képviselők, akik leszavazták
Thatchert most maguk is hamarosan a támadások kereszttüzében
találhatják magukat, konzervatív választóik részéről annyira
felbőszítette őket, ahogy Thatcher asszonnyal elbántak.
A Daily Telegraph arról ír, hogy Michael Heseltine választási
kampánya a két kabinet-miniszter John Major és Douglas Hurd ringbe
szállásával most kisebb gőzerővel folyik. A szűkebb kormány egyre
inkább egységes frontot alkot Heseltine ellenében. Eddig még
egyetlen kabinet-tag sem jelezte, hogy Heseltinet támogatná.
A Guardian hangsúlyozza, hogy a választási kampányban most
mindhárom jelölt a községi fejadó esetleges megreformálását helyezte
kilátásba.
"
|
|
|
|
|
|
|
Japán beruházások - Lengyelország/Magyarország (1.r.)
|
Tokió, 1989. augusztus 2. szerda (Reuter) - A japán cégek új szemszögből vizsgálják jelenleg beruházásaik lehetőségét Lengyelországban és Magyarországon, miután az ezen orrszágokban folyó reformok támogatására hívtak fel a nyugat-európai államok kormányai. Ám - írják tokiói elemzők - nem valószínű, hogy a két kelet-európai államot a japán vállalatok most egycsapásra beruházásokkal árasztják el.
Fontos lépésnek nevezik, hogy mindkét kelet-európai ország felülvizsgálta a külföldi beruházások rendszerét, és az gyakorlatilag kész a japán cégek vegyes vállalkozásaira. Ugyanakkor megjegyzik: ez önmagában azonban még nem elég ahhoz, hogy a japán vállalatok azonnal be akarjanak ruházni a két kelet-európai államban. A Reuter jelentés emlékeztet azokra a közelmúltbeli fejleményekre, amelyek a két országot érintették, nem utolsó sorban a 24 fejlett ipari állam képviselőinek brüsszeli találkozójára, majd megállapítja: Lengyelország és Magyarország tudatta, hogy a reformokhoz nyugati technológiára és beruházásokra van szükségük. A beruházások tekintetében a japán cégek jelenleg kedvezőbbnek tekintik Magyarországot, annak ellenére, hogy piaca kisebb, mint Lengyelországé. ,,Magyarországnak jelenleg enyhébbek a gondjai, és hosszabb ideje kisérletezik a nyitott piaccal. Ám kérdés: mikorra viszi ezt sikerre,, - vélekedett az egyik japán elektronikai cég szakértője. Már öt japán-magyar vegyes vállalat jött létre, a Suzuki autók magyarországi gyártásának ügye is még napirenden van. Ugyanakkor ezideig egyetlen japán-lengyel vegyes vállatot sem hoztak létre - jegyzi meg a reuter, bár - idéz egy japán illetékest - a Daihatsu autógyár hajlandó újból tárgyalásokat kezdeni gépkocsiösszeszerelő üzem exportjáról, amennyiben ezt Varsó kérné. Lengyelországnak 39 milliárd dolláros külföldi adóssága van és a tartós belpolitikai válság lehűti a japánok lelkesedését a beruházásokat illetően - jelentették ki japán vállatatok képviselői. (folyt.)
1989. augusztus 2., szerda 18:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|