![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
BBC, kora reggeli híradás:
Sajtószemle
"Az újságok
címlapjait továbbra is a legfontosabb belpolitikai kérdés, a
konzervatív párt elnökválasztási küzdelme uralja. Hiszen az
elkövetkező napok tétje az, hogy ki lesz Nagy-Britania új
miniszterelnöke. A belső oldalakon is nagy terjedelemben
foglalkoznak a lapok a három jelölt jellemrajzával, győzelmi
esélyeik latolgatásával. Tovább folyik a thatcheri korszak
mérlegének készítése is és azok is hallatják hangukat, akik számára
keserűséget okozott Thatcher megbuktatásának ténye és mikéntje.
A Daily Telegraph címlapján fénykép látható, a konzervatív párt
egyik dél-angliai szervezetének két tagja, Michael Heseltine londoni
otthonának kerítéséhez láncolta magát, hogy imígyen, jelképesen
tiltakozzon az első választási fordulóban színre lépett elnökjelölt
ténykedése ellen. A vaskerítéshez bilincselt tiltakozók melletti
táblán a felirat: Maggie naggyá tett bennünket, Heseltine pedig
tönkre.
A Sun című bulvárlap sem fogalmaz kíméletesen: kifelé az
árulókkal, harsog a szalagcím, majd a kérdéses cikk arról számol be,
hogy azok a rebellis parlamenti képviselők, akik leszavazták
Thatchert most maguk is hamarosan a támadások kereszttüzében
találhatják magukat, konzervatív választóik részéről annyira
felbőszítette őket, ahogy Thatcher asszonnyal elbántak.
A Daily Telegraph arról ír, hogy Michael Heseltine választási
kampánya a két kabinet-miniszter John Major és Douglas Hurd ringbe
szállásával most kisebb gőzerővel folyik. A szűkebb kormány egyre
inkább egységes frontot alkot Heseltine ellenében. Eddig még
egyetlen kabinet-tag sem jelezte, hogy Heseltinet támogatná.
A Guardian hangsúlyozza, hogy a választási kampányban most
mindhárom jelölt a községi fejadó esetleges megreformálását helyezte
kilátásba.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Gondolatok 3.
|
![](../img/spacer.gif)
Nekünk jelenleg a felesleges mezőgazdasági adminisztráció többe kerül, mint amennyit az élelmiszerárak jelenlegi emelése hozhat. Joggal vetődik fel tehát a kérdés: a kormányzat miért nem két oldalról közelíti meg a mezőgazdasági dotációk csökkentését? Az egyik oldal a jelenleginél kisebb áremelés, a másik az olcsóbb termelésről való gondoskodás lehetne. Aligha fogja a közvélemény elfogadni azt, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek indokolatlan költségeit a lakosságra, ezen belül is aránytalan súllyal a legszegényebbekre hárítsuk. alc. Vannak jó példák Még azt sem mondhatjuk, hogy nem volt előttünk példa. Kína világtörténelmi jelentőségű példát szolgáltatott arra, hogyan kell a lakosság jobb élelmiszerellátását biztosítnani. Már jó öt éve sor került a nagyon következetes agrárreformra, az élelmiszerárak drasztikus emelését azonban a vezetés halasztotta, a mérsékelt áremelésre is csak a reform beindítása után évekkel került sor. A Szovjetunióban is már meghirdették az agrárreformot, de még nem jelentettek be semmiféle élelmiszer-áremelést. Amíg az áremelések tovább erősítik a reformmal szembeni bizalmatlanságot, a konkrét reformintézkedések híveket szereznek. A kapukon belüli munkanélküliség felszámolása ugyan súlyosan érinti azokat, akik elveszítik kényelmes állásukat, de a tárgyilagosak belátják, hogy a takarékosságot ott kell kezdeni, ahol a legnagyobb a pocsékolás. A rejtett munkanélküliségnek a nyílttal való felváltása ugyan fokozott szociális gondoskodást követel meg, de ez legalább végső soron olcsóbbá teszi a termelést. Ezzel szemben az áremelések megkönnyítik a pocsékolás fenntartását, finanszírozzák a kapun belüli munkanélküliséget, a torz üzemi struktúrát, az elavult termékek további termelését. Sajnos a drasztikus áremelkedés bejelentését nem kísérte egyetlen nyilatkozat sem arról, hogyan növelhetjük a termelés hatékonyságát, mennyiségét. Még egyszer hangsúlyozom: mind a monetáris, mind az árreformra, ezen belül az áremelésekre szükség van, de ha ezekkel a konkrét reformokat akarjuk elodázhatókká tenni, akkor egyre mélyebbre süllyedünk a válságba. (MTI-Press)
1989. január 25., szerda 12:27
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|