![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
BBC, kora reggeli híradás:
Sajtószemle
"Az újságok
címlapjait továbbra is a legfontosabb belpolitikai kérdés, a
konzervatív párt elnökválasztási küzdelme uralja. Hiszen az
elkövetkező napok tétje az, hogy ki lesz Nagy-Britania új
miniszterelnöke. A belső oldalakon is nagy terjedelemben
foglalkoznak a lapok a három jelölt jellemrajzával, győzelmi
esélyeik latolgatásával. Tovább folyik a thatcheri korszak
mérlegének készítése is és azok is hallatják hangukat, akik számára
keserűséget okozott Thatcher megbuktatásának ténye és mikéntje.
A Daily Telegraph címlapján fénykép látható, a konzervatív párt
egyik dél-angliai szervezetének két tagja, Michael Heseltine londoni
otthonának kerítéséhez láncolta magát, hogy imígyen, jelképesen
tiltakozzon az első választási fordulóban színre lépett elnökjelölt
ténykedése ellen. A vaskerítéshez bilincselt tiltakozók melletti
táblán a felirat: Maggie naggyá tett bennünket, Heseltine pedig
tönkre.
A Sun című bulvárlap sem fogalmaz kíméletesen: kifelé az
árulókkal, harsog a szalagcím, majd a kérdéses cikk arról számol be,
hogy azok a rebellis parlamenti képviselők, akik leszavazták
Thatchert most maguk is hamarosan a támadások kereszttüzében
találhatják magukat, konzervatív választóik részéről annyira
felbőszítette őket, ahogy Thatcher asszonnyal elbántak.
A Daily Telegraph arról ír, hogy Michael Heseltine választási
kampánya a két kabinet-miniszter John Major és Douglas Hurd ringbe
szállásával most kisebb gőzerővel folyik. A szűkebb kormány egyre
inkább egységes frontot alkot Heseltine ellenében. Eddig még
egyetlen kabinet-tag sem jelezte, hogy Heseltinet támogatná.
A Guardian hangsúlyozza, hogy a választási kampányban most
mindhárom jelölt a községi fejadó esetleges megreformálását helyezte
kilátásba.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Kamarai állásfoglalás az áremelés elleni tiltakozásokkal kapcsolatban
|
![](../img/spacer.gif)
1989. január 13., péntek - A Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége pénteken rendkivüli ülésén foglalkozott a január 9-én meghirdetett áremelésekkel, és az azokkal kapcsolatos felhívásokkal, követelésekkel és ellentételezési javaslatokkal.
A Kamara ügyvezetősége megérti, hogy a dolgozók széles köre megdöbbenéssel fogadta az áremelés hírét és mértékét., Az intézkedés azonban váratlanul senkit nem érhetett. Erről az 1989. évi terv- és költségvetés kidolgozása folyamán több alkalommal nyilvános vita zajlott. A Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége jogosnak tartja a társadalom erőfeszítéseit az életszínvonal csökkenésének megállítására. A megélhetési költségek a 80-as évek eleje óta gyorsan növekednek és az életszínvonal az 1970-es évek elejének szintjére esett vissza. Az életszínvonal emelésének feltételei elsősorban a nemzeti jövedelem bővítésével, a termelés hatékonyságának növelésével teremthető meg - hangsúlyozza az ügyvezetőség. Enélkül a béremelés az inflációt gerjeszti, ami további jelentős terheket ró elsősorban a nyugadíjasokra és az alacsony keresetüekre. Az infláció növelése sem a munkavállalóknak, sem érdekképviseleteiknek nem lehet érdeke. A gazdasági konszolidáció ügyét nem szolgálja sem a sztrájk, sem pedig a sztrájkkal való fenyegetés. A munkabeszüntetések vosupmt csüllemtol hazánk tekintélyét gazdasági partnereink, a potenciális tőkebefektetők szemében és gazdasági károkat okozzanak. A Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége megerősítette azt az ajánlást, amelyet az Országos Érdekegyeztető Tanács december 22-i ülésén a SZOT és a Kamara elfogadott, a kormány pedig tudomásul vett. Eszerint a gazdálkodó szervezetek 1989-ben olyan bérpolitikát folytassanak, hogy ,,minden dolgozó alapbére legalább 3 százalékkal emelkedjen,,. Az ügyvezetőség azt ajánlja, hogy a vállalatok ezt a 3 százalékos emelést 1989. február 1-jei hatállyal valósítsák meg, figyelemmel arra, hogy a dolgozók hangulatának alakulása a vállalati eredményt közvetlenül befolyásoló tényező. A Magyar Gazdasági Kamara tagvállalatai 1989-ben minden lehetőt megtesznek, a bérek differenciált növelésére abban az esetben, ha ennek fedezete megteremthető az egyes gazdálkodó szervezeteknél. A tárgyalások az éves tervek előkészítésének keretében az 1989. évi lehetőségekről már a vállalatoknál megkezdődtek a vállalatvezetés és a helyi szakszervezeti bizottságok között. (MTI)
1989. január 13., péntek 17:14
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|