![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
BBC, kora reggeli híradás:
Sajtószemle
"Az újságok
címlapjait továbbra is a legfontosabb belpolitikai kérdés, a
konzervatív párt elnökválasztási küzdelme uralja. Hiszen az
elkövetkező napok tétje az, hogy ki lesz Nagy-Britania új
miniszterelnöke. A belső oldalakon is nagy terjedelemben
foglalkoznak a lapok a három jelölt jellemrajzával, győzelmi
esélyeik latolgatásával. Tovább folyik a thatcheri korszak
mérlegének készítése is és azok is hallatják hangukat, akik számára
keserűséget okozott Thatcher megbuktatásának ténye és mikéntje.
A Daily Telegraph címlapján fénykép látható, a konzervatív párt
egyik dél-angliai szervezetének két tagja, Michael Heseltine londoni
otthonának kerítéséhez láncolta magát, hogy imígyen, jelképesen
tiltakozzon az első választási fordulóban színre lépett elnökjelölt
ténykedése ellen. A vaskerítéshez bilincselt tiltakozók melletti
táblán a felirat: Maggie naggyá tett bennünket, Heseltine pedig
tönkre.
A Sun című bulvárlap sem fogalmaz kíméletesen: kifelé az
árulókkal, harsog a szalagcím, majd a kérdéses cikk arról számol be,
hogy azok a rebellis parlamenti képviselők, akik leszavazták
Thatchert most maguk is hamarosan a támadások kereszttüzében
találhatják magukat, konzervatív választóik részéről annyira
felbőszítette őket, ahogy Thatcher asszonnyal elbántak.
A Daily Telegraph arról ír, hogy Michael Heseltine választási
kampánya a két kabinet-miniszter John Major és Douglas Hurd ringbe
szállásával most kisebb gőzerővel folyik. A szűkebb kormány egyre
inkább egységes frontot alkot Heseltine ellenében. Eddig még
egyetlen kabinet-tag sem jelezte, hogy Heseltinet támogatná.
A Guardian hangsúlyozza, hogy a választási kampányban most
mindhárom jelölt a községi fejadó esetleges megreformálását helyezte
kilátásba.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Tarifaemelések - sajtótájékoztató (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. január 9., hétfő - Sajtótájékoztatón ismertették hétfőn a február 1-jétől esedékes tarifaemelések tételes mértékét és az áremelések indokait a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban.
A vasúti személyszállítási díjak átlagosan 30 százalékkal emelkednek, ezen belül viszonylag kevésbé lesznek drágábbak a gyorsvonati jegyek. A távolsági autóbusz-közlekedés díjai átlagosan 10 százalékkal lesznek magasabbak, a különjáratok tarifáit 50 százalékkal emelik. A helyi tömegközlekedési jegyek árai átlagosan 62 százalékkal növekednek. Február 1-jétől Budapesten és vidéken a villamos, a troli, a metró vonaljegyek egységesen 5 forintba, az autóbuszjegyek pedig 6 forintba kerülnek. Egy villamosbérlet ára Budapesten 180 forint lesz. Ezzel a bérlettel trolin, metrón, HÉV-en és fogaskerekűn is lehet utazni. Az egy vonalra szóló autóbuszbérleteké 140, a kombinált bérleté pedig 280 forint lesz. A villamosbérletek ára vidéken 90-120 forint, a troli- és villamosbérleteké: 150, az egyvonalas autóbuszbérleté 100-120, az összvonalas autóbuszbérleté 140-180, a kombinált bérleté pedig 240 forint lesz. A tanulók és a nyugdijasok havi bérletének ára az általános bérletek árának 25 százalékát teszi ki. A lakossági telefonelőfizetési díj főállomás esetében 120 forint lesz a mostani 40-nel szemben, az ikerállomás pedig 100 forint a jelenlegi 30 helyett. Egy szabványlevelet 4 forint helyett 5 forintért, levelezőlapot, képeslapot 2 forint helyett 3 forintért lehet február 1-je után feladni. Az expressz díj 10 forintról 12-re, az ajánlási díj 6 forintról 8-ra emelkedik. A nemzetközi levélpostai szolgáltatások átlagosan 50 százalékkal nőnek. Indoklásként egyebek között elmondták, hogy a díjemelések a távolsági személyszállításban - a támogatások változatlan szintje mellett - is csak részben fedezik a begyűrűző költségnövekedést. A vasúti személyszállításnál a megemelt díjak csak a jelenlegi feltételek szinten tartását biztosíthatják. A helyi tömegközlekedési díjak emelésének egyik célja, hogy feloldják azokat az ellentmondásokat, illetve különbségeket, amelyek a díjarányokban az elmúlt években kialakultak. (folyt.köv.)
1989. január 9., hétfő 15:03
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|