|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Agrárszövetség közleménye
"... a
falvak lakosságát a kritikus mértékig megosztja a Független
Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és az Agrárszövetség éles
szembenállása. Ezért indítványozza, hogy haladéktalanul kezdődjenek
érdemi tárgyalások a két párt egymáshoz való viszonyáról.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Magyar politikai körkép
"Antall József két év türelmi időt kért, a pártharcok
felfüggesztését és pragmatikus kormányzást ígért. Ám az azóta eltelt
időben nemhogy enyhültek volna a pártküzdelmek, de sikerült
összevesznie az eddig szövetséges SZDSZ-nek és a Fidesz-nek és a
kormányzó MDF-en belül is egyre nagyobb a válság. Ennek egyik
kifejeződése volt Csurka Istvánnak, az MDF elnökségi tagjának,
parlamenti képviselőnek az a rádiójegyzete, amelyben alig burkolt
történelmi párhuzamokra figyelmeztette a miniszterelnököt mondván,
hogy eddig minden kormányfő megbánta, aki cserbenhagyta
szövetségeseit; Tildy Zoltán is például, aki leghűbb embereit
vetette el a hatalomért.
"
|
|
|
|
|
|
|
A kormány gazdaságpolitikájáról tárgyalt az Érdekegyeztető
Tanács (1. rész)
|
1990. november 23., péntek - Amennyiben a munkaadók és a
munkavállalók 1991-re 40 százalékos nominálbér-növelés mellett
foglalnak állást, ez 60 százalékos inflációt jelent. A kormány 20
százalékos nominálbér-növelést javasol, s ez mintegy 30 százalékos
inflációval számolva 10 százalékos reálbércsökkenés - mondotta az
Érdekegyeztető Tanács pénteki, a Munkaügyi Minisztériumban
megtartott - ülésén Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium helyettes
államtitkára. A mintegy 30 százalékos infláció jelentős részét,
körülbelül 10 százalékot az energiaárak világpiaci szintre igazítása
teszi ki. Körülbelül 5 százalékot jelent az, hogy rubel helyett
dollárban kell majd fizetni az energiáért.
Az érdekegyeztető fórum napirendjén eredetileg a kormány hároméves gazdasági programjának megvitatása szerepelt, de a munkaadók s a munkavállalók részéről többen lehetetlennek tartották az anyag egyes pontjainak tételes bírálatát, ennek alapján pedig a javított változat elfogadását. Az ülésen elnöklő Ficza Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnökségi tagja a munkaadói oldal részéről például kifejtette: az előterjesztést koncepcionálisan tartja hibásnak hiszen az a korábbi kormányprogramok folytatása, lényegében a gazdaság visszafogását jelenti. Csak a célok kinyilvánításában vállalkozásbarát a program, a gyakorlati intézkedéseket tekintve viszont megnehezíti a magánvállalkozók tevékenységét - mondotta. A munkaadók az dók csökkentését, a gazdaság dinamizálásának szándékát hiányolták.
A munkavállalói oldal részéről Dávid János, a liga képviselője ugyancsak utalt a vállalkozásélénkítés fontosságára. Rámutatott: az ország gazdasági helyzetét tekintve örülhetünk, ha jövőre csak 10 százalékos lesz a reálbércsökkenés. A magánvállalkozások komoly segítséget adhatnak a kedvezőtlen termelési struktúra átalakításához, munkahelyeket, jövedelmet, egzisztenciát biztosíthatnak az embereknek, s hozzájárulhatnak a gazdaság teljesítőképességének növeléséhez.
Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke szintén a munkavállalói oldalról kifogásolta: a kormány nem vizsgálta meg eléggé alaposan, hogy a gazdaság mely területein lehetne élénkíteni a teljesítőképességet. A szakszervezetek nem érthetnek egyet a terhek elosztási szisztémájával, a 10 százalékos reálbércsökkenéssel. A költségvetés és a munkaadói oldal aránytalanul kevesebbet vállal magára a kétségtelenül nehéz helyzet terheiből. (folyt.köv.)
1990. november 23., péntek 17:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A kormány gazdaságpolitikájáról tárgyalt az Érdekegyeztető
Tanács (2. rész)
|
Nagy Sándor követelményként nevezte meg a jövő évi bérliberalizációt, valamint azt, hogy az alacsony és középjövedelmű rétegeknél valorizálják az adótáblát.
A munkavállalói részről Gidai Erzsébet, a Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intézetének igazgatója az MSZOSZ képviseletében elmondta, hogy amennyiben a magánbefektetőknél nem lehet átütemezést kérni, legalább a kormányszintű hiteleknél kezdeményezhetné Magyarország ezt a könnyítést. Az évi 3,5 milliárd dolláros adósságszolgálat miatt nincs reális lehetőség a dolgozókra háruló terhek csökkentésére, illetve a vállalkozások nagyobb arányú ösztönzésére.
A kormány képviseletében Kovács Álmos rámutatott, hogy alaposan megvizsgálták Lengyelország és Bulgária átütemezését, mint példát. Az ilyen megoldás nagyságrendileg nagyobb terheket jelentene az országnak, mint amilyenekkel a hároméves gazdasági program számol. Ezért a kormány nem fogadhatja el ezt a javaslatot. A gazdasági diplomácia eszközeivel viszont arra törekednek, hogy az ország könnyítéseket érjen el adósságszolgálati kötelezettségei teljesítésénél.
A teherelosztás aránytalanságáról szólva rámutatott: alapos elemzés után döntöttek úgy, hogy az ismertetett mértékű reálbércsökkenést javasolják. A kormány nem könnyen határozott így, de ha a vállalkozói körre rónak több terhet, akkor végképp lehetetlenné válik kijutni a jelenlegi nehéz helyzetből. E körtől ugyanis sokat várnak a termékszerkezetváltás, a versenyképesség javítása, az exportnövelés terén.
A hosszas vita során nem sikerült egységes álláspontot kialakítani. A munkaadók és a munkavállalók azt is kifogásolták, hogy az Érdekegyeztető Tanács ülését a Munkaügyi Minisztériumban, és nem rangjának megfelelően, a Parlamentben rendezik meg. A napirenden szereplő témában végül a munkaadók és a munkavállalók - főként az 1991-es évet vizsgálva, s a szóbeli kiegészítéseket is figyelembe véve - nem fogadták el a kormány gazdasági programját. (MTI)
1990. november 23., péntek 18:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|