|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Agrárszövetség közleménye
"... a
falvak lakosságát a kritikus mértékig megosztja a Független
Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és az Agrárszövetség éles
szembenállása. Ezért indítványozza, hogy haladéktalanul kezdődjenek
érdemi tárgyalások a két párt egymáshoz való viszonyáról.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Magyar politikai körkép
"Antall József két év türelmi időt kért, a pártharcok
felfüggesztését és pragmatikus kormányzást ígért. Ám az azóta eltelt
időben nemhogy enyhültek volna a pártküzdelmek, de sikerült
összevesznie az eddig szövetséges SZDSZ-nek és a Fidesz-nek és a
kormányzó MDF-en belül is egyre nagyobb a válság. Ennek egyik
kifejeződése volt Csurka Istvánnak, az MDF elnökségi tagjának,
parlamenti képviselőnek az a rádiójegyzete, amelyben alig burkolt
történelmi párhuzamokra figyelmeztette a miniszterelnököt mondván,
hogy eddig minden kormányfő megbánta, aki cserbenhagyta
szövetségeseit; Tildy Zoltán is például, aki leghűbb embereit
vetette el a hatalomért.
"
|
|
|
|
|
|
|
Antall József - Frankfurter Allgemeine (1. rész)
|
Sarkadi Kovács Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. november 23. péntek (MTI-tud.) - ,,A (taxis)
válság Magyarországon egy csapásra lezárta azt az időszakot, amikor
minden párt a választási harc kategóriáiban gondolkodott, és
cselekedett....A pártok nem mindig voltak képesek felfogni, hogy
elsősorban az ország átalakításáról van szó, s nem arról, hogy
állandóan fel kell tűnni valamivel. A politikusok exhibicionistákká
váltak. A parlament nem munkahelynek számított, hanem mindig új
látványosság színpadának: ennek az időszaknak véget kellett érnie, s
ez igen drámai módon megtörtént,, - jelentette ki Antall József
miniszterelnök, a Frankfurter Allgemeine Zeitung munkatársával,
Georg Paul Heftyvel folytatott beszélgetésén.
Az interjú egyenes idézetekkel teletűzdelt cikkváltozatát a frankfurti lap pénteki száma közölte. Az írás szerzője bevezetőben megjegyezte: nem is a közvetlen történéseken, hanem az Antall-kormány által levont következtetéseken mérhető le igazán, hogy az úgynevezett taxis válság mennyire lényegbevágó volt a fiatal magyar demokrácia számára. Ismét a miniszterelnök az, aki a legbátrabban tesz szert meglátásokra - saját felelősségét illetően is -, ezeket ki is mondja, miközben a kormánykoalíció más politikusai a veszélyt, s ezzel együtt a feladatokat is kicsinyítik, vagy, mint az ellenzék szószólói, mindenféle társfelelősséget elhárítanak maguktól.
A taxis sztrájk a miniszterelnök megítélése szerint - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung - mindenképpen a jogrend megsértése volt, még ha arra politikai okokat is lehet felhozni. A három koalíciós párt alkotmányjogi szempontból feddhetetlenül viselkedett, míg a három parlamenti ellenzéki párt közül Antall József véleménye szerint csak a Fidesz ténykedett alkotmányjogilag tiszta módon. ,,Éppen ezért a Fideszt, amely a kormány legélesebb hangú bírálói közé tartozik, a nyugat-európai és az amerikai liberalizmus mércéjének is megfelelő ellenzéki pártnak tekintjük. Ez új elem - közölte a magyar kormányfő a német újságíróval. (folyt.)
1990. november 23., péntek 15:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Antall József - Frankfurter Allgemeine (2. rész)
|
A miniszterelnök magától értetődőnek mondotta, hogy most a kormányt át kell alakítani, de ismét elzárkózott a nagykoalíció gondolatától. ,,Véleményem változatlan: Magyarországnak nincs szüksége a Fórumból és a Szabad Demokraták Szövetségéből álló koalícióra. Elképzelhetetlen egy olyan kormány, amelyben a két párt együttműködik - túlságosan különbözőek a hagyományok, a stílus, a célok,, - jelentette ki Antall József, megjegyezvén ugyanakkor: Magyarországon is gyakori, hogy egy párt centruma közelebb áll más pártok centrumaihoz, mint saját pártjának szélsőséges szárnyaihoz.
A miniszterelnök szerint a válság strukturális tisztázásokat is lehetővé tett, s ezeknél a kulcsszó: legitimitás. Antall József ezt azzal érzékeltette, hogy a válság előtt egyes parlamenti pártok úgy érezték: nemcsak a kormánnyal kell szembehelyezkedniük, de az MSZMP utódpártjával, az MSZP-vel is. A Magyar Szocialista Párt küzdött egyfelől önazonosságáért, másrészt annak elismertetéséért, hogy a párt demokratikus párt. Antall véleménye szerint a válság ebben az állapotban is változást eredményezett, immár nincs szükség arra, hogy választóvonalat húzzanak az öt parlamenti párt, és a hatodik, a szocialista közé.
A magyar kormányfő úgy látja, hogy a fiatal demokráciára leselkedő legnagyobb veszély a lakosság közönye. Meggyőződése, hogy az emberek passzivitása a kádári depolitizálási erőfeszítések eredménye. A lakosság korábban nem ismerte fel, hogy egyrészt felélték azokat a hiteleket, amelyeken Kádár Nyugaton sokat dicsért konzumkommunizmusa nyugodott, de azt sem, hogy a kommunisták lehetőséget adtak a fordulatra, mivel az ország csődbe jutott.
Antall József arról is szólt, hogy a sokat módosított, de mégis az 1949-es alkotmányra épülő alaptörvénnyel lehet dolgozni, ám a jelenlegi parlamenti periódus vége előtt új alkotmányt kell kidolgozni. ,,A négy év múlva esedékes parlamenti választásokat aztán - bízom abban, hogy nem lesz szükség a választások előrehozatalára - az új alkotmány alapján lehet majd megtartani,, - nyilatkozta a miniszterelnök a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak. +++
1990. november 23., péntek 15:09
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|