 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Agrárszövetség közleménye
"... a
falvak lakosságát a kritikus mértékig megosztja a Független
Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és az Agrárszövetség éles
szembenállása. Ezért indítványozza, hogy haladéktalanul kezdődjenek
érdemi tárgyalások a két párt egymáshoz való viszonyáról.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Magyar politikai körkép
"Antall József két év türelmi időt kért, a pártharcok
felfüggesztését és pragmatikus kormányzást ígért. Ám az azóta eltelt
időben nemhogy enyhültek volna a pártküzdelmek, de sikerült
összevesznie az eddig szövetséges SZDSZ-nek és a Fidesz-nek és a
kormányzó MDF-en belül is egyre nagyobb a válság. Ennek egyik
kifejeződése volt Csurka Istvánnak, az MDF elnökségi tagjának,
parlamenti képviselőnek az a rádiójegyzete, amelyben alig burkolt
történelmi párhuzamokra figyelmeztette a miniszterelnököt mondván,
hogy eddig minden kormányfő megbánta, aki cserbenhagyta
szövetségeseit; Tildy Zoltán is például, aki leghűbb embereit
vetette el a hatalomért.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Csütörtök előtt nem hozzák nyilvánosságra a népszavazás végeredményét (1. rész)
|
1989. november 28., kedd - Csütörtök előtt nem tudják nyilvánosságra hozni a népszavazás végeredményét - jelentették be az Országos Választási Bizottság képviselői kedden a Parlamentben, ahol elsősorban a nemzetközi sajtó munkatársaival találkoztak.
A hivatalos végeredmény közlése azért szenved késedelmet, mert
hétfő estig a 20 terület 11007 jegyzőkönyvének csupán egynegyedét
sikerült feldolgozni, s a beérkezett jegyzőkönyvek között a vártnál
több akadt, amely jogi felülvizsgálatot is igényel. A jegyzőkönyvek
feldolgozása folyamatos, a munka éjjel-nappal folyik.
x x x
Csoknyay Edit, az MTI munkatársa írja:
Ezen a tájékoztatón is - mint vasárnap óta minden alkalommal,
amelyen a választási bizottság, a választási iroda és a sajtó
képviselői találkoztak - a legélesebben a nyilvánosság kérdése
vetődött fel.
Az első - már ismert - gondot az okozta, hogy több sajtóorgánum
megsértette a választójogi törvény azon passzusát: ,,a szavazást
megelőző nap 0 órájától választási kampányt folytatni tilos.,, Mint
kiderült, a törvénysértés ténye igaz. Ám arra a kérdésre: ki és
minek alapján dönti el, hogy egy sajtóbeli írás - akár burkolt -
választási kampánynak minősül-e avagy sem - nincs válasz. A
legjellemzőbb példa erre az Országgyűlés azon - pénteken elfogadott
és szombaton (a tiltott napon) közzétett - nyilatkozata, amelyben a
népszavazás kiírásáról szóló határozatát ért vádakra válaszolt. A
probléma azonban sokkal mélyebben gyökerezik. Az alapvető kérdés
ugyanis az: mit tegyen az újságíró, a szerkesztő - s ez elsősorban
az írott sajtó munkatársaira vonatkozik -, ha olyan eseményről kell
írást közölnie, amelyen akár a szavazással, akár a választással
kapcsolatos vélemény, állásfoglalás hangzik el, s amely csak a
,,tiltott,, napon jelenhet meg? Ha nem írja meg - megszegi
tájékoztatási kötelezettségét. Ha megírja - megszegi a választójogi
törvényt.
Arra sem válaszol a törvény, hogy ki és miként járhat el a
törvénysértőkkel szemben, ugyanis sem a népszavazásról szóló, sem
pedig a választójogi törvény nem tartalmaz erre vonatkozó
szankciókat.
A második, nagy vihart kavart kérdés: kinek van joga a szavazás
adatait nyilvánosságra hozni? (folyt. köv.)
1989. november 28., kedd 17:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|