|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Agrárszövetség közleménye
"... a
falvak lakosságát a kritikus mértékig megosztja a Független
Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és az Agrárszövetség éles
szembenállása. Ezért indítványozza, hogy haladéktalanul kezdődjenek
érdemi tárgyalások a két párt egymáshoz való viszonyáról.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Magyar politikai körkép
"Antall József két év türelmi időt kért, a pártharcok
felfüggesztését és pragmatikus kormányzást ígért. Ám az azóta eltelt
időben nemhogy enyhültek volna a pártküzdelmek, de sikerült
összevesznie az eddig szövetséges SZDSZ-nek és a Fidesz-nek és a
kormányzó MDF-en belül is egyre nagyobb a válság. Ennek egyik
kifejeződése volt Csurka Istvánnak, az MDF elnökségi tagjának,
parlamenti képviselőnek az a rádiójegyzete, amelyben alig burkolt
történelmi párhuzamokra figyelmeztette a miniszterelnököt mondván,
hogy eddig minden kormányfő megbánta, aki cserbenhagyta
szövetségeseit; Tildy Zoltán is például, aki leghűbb embereit
vetette el a hatalomért.
"
|
|
|
|
|
|
|
A Petőfi-ügy
|
München, 1989. augusztus 23. (SZER, Világhíradó) - Jelentős helyet kap a közgondolkodásban a Petőfi-ügy. Szőcs Géza: Tegnap, augusztus 22-ikén Kiskőrösön Morvai Ferenc és kísérete bemutatta a helyieknek a barguzini sírfeltárásról szóló filmet. A kiskőrösiek - úgy tűnik - elfogadták azt a gondolatot, hogy Petőfi Szibériában halt meg, és készülnek a hazatérő földi maradványok ünnepélyes eltemetésére. 1989. nyara már enélkül is a temetések és főként az újratemetések néhány hónapjaként fog megmaradni az emlékezetünkben; olyan nyárként, amikor emberek tízezrei vonultak keresztül-kasul a fővároson egy-egy koporsó mögött, lázas tekintettel; olyan nyárként, amelyben egyfolytában csontokat keresgéltek, ástak ki, és vittek máshová. Amikor e sorokat írom, még mindig nincs újratemetve sem Rajk László, sem Mindszenty bíboros, sem a barguzini ember, akiről sokan elkeseredetten erősítik, hogy Petőfi, mások pedig éppoly konokul, hogy nem lehet Petőfi. Ami már önmagában is jelzi, hogy itt mély feszültségek felszínre töréséről van szó, és ezek jelentősége messze túlnő egy kegyeleti aktusén. Talán nem is lehet ez másként egy olyan társadalomban, amely épp most készül saját kezébe venni önmaga jövőjét. És mivel tudjuk, hogy a jövő néha visszajár kísérteni a múltba, mint ahogy Szibériából járnak vissza hozzánk a halott költők, mivel tehát tudjuk, hogy a jövő be-be költözik a múltba, ezért hát természetes, hogy a nemzet ma önmaga igazi múltját is szeretné megismerni. Mégpedig egy hosszú évtizedekig fennálló értékrendszer összeomlásának és a "semmi nem úgy volt" felismerése által meghatározott nemzeti tudat átrétegződésének a kontextusában. (folyt.)
1989. augusztus 23., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|