![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az Agrárszövetség közleménye
"... a
falvak lakosságát a kritikus mértékig megosztja a Független
Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és az Agrárszövetség éles
szembenállása. Ezért indítványozza, hogy haladéktalanul kezdődjenek
érdemi tárgyalások a két párt egymáshoz való viszonyáról.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Magyar politikai körkép
"Antall József két év türelmi időt kért, a pártharcok
felfüggesztését és pragmatikus kormányzást ígért. Ám az azóta eltelt
időben nemhogy enyhültek volna a pártküzdelmek, de sikerült
összevesznie az eddig szövetséges SZDSZ-nek és a Fidesz-nek és a
kormányzó MDF-en belül is egyre nagyobb a válság. Ennek egyik
kifejeződése volt Csurka Istvánnak, az MDF elnökségi tagjának,
parlamenti képviselőnek az a rádiójegyzete, amelyben alig burkolt
történelmi párhuzamokra figyelmeztette a miniszterelnököt mondván,
hogy eddig minden kormányfő megbánta, aki cserbenhagyta
szövetségeseit; Tildy Zoltán is például, aki leghűbb embereit
vetette el a hatalomért.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Nézeteltérések az MSZMP-n belül
|
![](../img/spacer.gif)
München, 1989. február 2. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - A nyugat-német Frankfurter Rundschau vastagbetűkkel jelenti az MSZMP Központi Bizottságának összehívását. A bécsi Die Presse ezzel kapcsolatban részletes elemzést közöl a helyzet alakulásáról, de mielőtt rátérnénk erre, érdemes elmondanunk, hogy a svájci Neue Zürcher Zeitung idézi Grósz Károly pártfőtitkárt is, aki davosi látogatása alkalmából kifejtette: elképzelhetőnek tartja, hogy az 1990-es választásokon már több párt jelöltjei indulhatnak. Az említett Presse cikket bécsi munkatársunk, Hanák Tibor ismerteti: - A párton kívüli Die Presse Melyik felkelés? című kommentárjában foglalkozik az MSZMP vezetőségén belül, 1956 megítélésével kapcsolatban keletkezett viszállyal. Nyomban az első mondatban kijelenti, hogy ez a viszály nem végződhet másképp, mint Berecz János, egykori főideológus lemondásával. - Hogy miért? - kérdezi a kommentár. - Vajon miért kellene távoznia annak az ideológusnak, aki még az 1956-os forradalom 30. évfordulóján is kitartott amellett, hogy annak idején ellenforradalom, nem pedig népfelkelés történt? - A kérdésre a következőképp válaszol a Die Presse: - Azért kell Berecznek távoznia, mert annak a Kádár-érának, amely 1956-ban a Vörös Hadseregtől kapta a hatalmat, egyszer véget kell érnie. A gazdasági reformok felgyorsulásával, a demokratizálási intézkedésekkel már sok minden történt ebben az irányban, de újabb megterheléseket - olyan drágításokat, mint legutóbb - csak akkor lehet a nép nyakába akasztani, ha a vezetés eszmei téren tesz engedményeket. Berecz riválisa 1956-ot felkelésnek nevezte, s éppen ő. A február 10-ikére kitűzött pártgyűlés kérdésének voltaképp így kell hangzania: Berecz vagy Pozsgay? - mert ha nép körében az egyetlen kedvelt kommunista vezetőt karrierje során immár másodszor is a süllyesztőben tüntetik el, az reformellenes lépés, kiszámíthatatlan következményekkel járna. Jobb tehát úgy fogalmazni, hogy inkább kereszteljük át az ellenforradalmat népfelkeléssé, minthogy megkockáztassuk a nép felkelését. Azt, hogy ők most vitatkoznak a Kossuth címer koronával, vagy korona nélkül való bevezetéséről, a Die Presse kommentárja szerint ebben az összefüggésben kell nézni: minél hazafiasabbnak mutatkozik ugyanis a vezetés, annál inkább el tudja adni a szükséges gazdasági intézkedéseit. Ilyen egyszerű ez manapság Magyarországon. A szorongatott pártfigurával születik meg a változás még az ideológia terén is - fejezi be kommentárját a Die Presse. +++
1989. február 2., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|