 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Agrárszövetség közleménye
"... a
falvak lakosságát a kritikus mértékig megosztja a Független
Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és az Agrárszövetség éles
szembenállása. Ezért indítványozza, hogy haladéktalanul kezdődjenek
érdemi tárgyalások a két párt egymáshoz való viszonyáról.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Magyar politikai körkép
"Antall József két év türelmi időt kért, a pártharcok
felfüggesztését és pragmatikus kormányzást ígért. Ám az azóta eltelt
időben nemhogy enyhültek volna a pártküzdelmek, de sikerült
összevesznie az eddig szövetséges SZDSZ-nek és a Fidesz-nek és a
kormányzó MDF-en belül is egyre nagyobb a válság. Ennek egyik
kifejeződése volt Csurka Istvánnak, az MDF elnökségi tagjának,
parlamenti képviselőnek az a rádiójegyzete, amelyben alig burkolt
történelmi párhuzamokra figyelmeztette a miniszterelnököt mondván,
hogy eddig minden kormányfő megbánta, aki cserbenhagyta
szövetségeseit; Tildy Zoltán is például, aki leghűbb embereit
vetette el a hatalomért.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP és 1956 megítélése
|
München, 1989. február 3. (SZER, Világhíradó) - Az 1956-os
forradalom értékelése valóban fontos kérdés lehet azon hatalmi
csoport számára, amelynek úgynevezett legitimitása ennek a
népfelelésnek az elárulásából származik.
Ha 1956-ban népfelkelés volt, akkor a jelenlegi vezető csoport
bitorolja a hatalmat. Az is kiválthatta a látványos vitát, hogy a
Kádár János bukása után létrejött pályareformer kádáristákból és
reformerekből álló koalíció nem működik. De lehetséges egy további
magyarázat is. Hallgassák meg Lengyel Szaniszló jegyzetét.
- A Politikai Bizottság nevű Laokoón-csoport az utóbbi napokban oly
sokat foglalkozik a nyilvánosság előtt az 1956-os forradalom és
szabadságharc megítélésével, hogy a kívülállóban erősödik a gyanú:
ezzel valami másról, például az ország jelenlegi, égető
problémáiról akarja elterelni a figyelmet. A kérdés ugyanis réges-
rég eldőlt azok számára, akik az 56-os eseményeket személyesen
élték át, vagy a történelem tanúitól szerezték értesüléseiket. Ez
nem dokumentumoktól függ - mint Grósz Károly szeretné beállítani -
hiszen milliók által megélt, és hatásában továbbélő történelemről
van szó.
Hogy ez a történelem mennyire él még ma is, azt éppen az 1956-os
követelések mai időszerűsége bizonyítja. És bizonyítja az is, hogy
- mint a Heti Világgazdaságban olvashattuk - több, mint 32 évvel a
forradalom után, és a fiatal generációk intenzív kádári agymosása
ellenére az ország lakosságának 70 százaléka olyan nemzeti hősnek
tekinti Nagy Imrét, aki Magyarország függetlenségéért küzdött.
Ebben a megvilágításban 1956-nak az MSZMP általi megítélése még a
párton belül is egy kisebbség ügye, amivel kár fárasztania a
nagyközönséget.
Egy politikailag is pluralista társadalomban minden párt, minden
csoport és minden egyén a saját belátása szerint ítéli meg a
dolgokat, és nem akar - de nem is tud - az igazság kizárólagos
birtokosának a szerepében tetszelegni. Már csak ezért is érdektelen
a politikai bizottságbeli előbirkózók tematikai zsonglőrködése. +++
1989. február 3., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|