Rendszerváltás és az MTI

	Magyar "Nyugatra tekintés"
(Simányi Tibor) Washington, 1989. január 28. Amerika Hangja, Reggeli híradó) - Ha a magyar Nyugat felé igyekszik, akkor többnyire Ausztria a kapu, amelyen át eljut messzebb régiókba. így volt ez évszázadokon át; így volt ez amikor a török sanyargatta az országot; így volt ez minden hibájával, és félreértésével együtt. Ennek az Ausztrián át való magyar Nyugatra tekintésnek hagyománya van, amelyet nem lehetett sem ideológiai, sem műszaki zárral elfeledtetni. Nem lehetett, mert a helyzetből adódik - tehát valóság. Valóság különösen mostanában, amikor Ausztriában minden nap arról van szó: mikor és hogyan, milyen feltételek mellett és mely időpontban csatlakozhatna Ausztria az EGK 1992-ben megalakuló belpiacához, s ha ez a csatlakozás bármilyen formában is megtörténik, akkor Magyarország nyugati határán nem csupán a semleges Ausztria terül majd el, hanem közvetlenül a 320 milliós nyugat-európai belpiac, minden gazdasági lehetőségével. Ez a perspektíva szinte lélegzetelállító, mert Magyarország számára akkor Ausztria az a kereskedelmi partner, amelynek segítségével az ország részt vehet mindabban, amit egy 320 milliónyi lélekszámú egyesülés produkál. Nem csak a termelvényekről van szó; nem csak arról, hogy magyar gyártmányok számára esetleg piacok kínálkoznak; nem csak arról, hogy Magyarországra - a megfelelő előfeltételek megteremtése után - nyugati árucikkek áramolhatnak be. Nem! Arról is van szó, hogy e 320 milliós lélekszámú egyesülésben olyan hatalmasan iparosított országok működnek együtt, mint Olaszország, Franciaország, az NSZK, Belgium és Hollandia, meg Nagy-Britannia. A perspektíva szédületes! Lehetőségeit nem is lehet még belátni. Igen, Magyarországnak egész Nyugat-Európa közvetlen szomszédja lehet... De ennek vannak előfeltételei: Az első természetesen az, hogy meg kell nyitni a határokat. Legalábbis olyan mértékben, hogy a Nyugat számára kereskedelmileg érdekes legyen, ha nem is egész Magyarország, de legalább egy-egy nyugati nagyvállalata számára. Valami olyasmi lebeghet a magyar illetékesek szeme előtt, mint amilyen a nyugati EFTA, a szabadkereskedelmi egyesülés. Persze még nem ilyen kifejlett formában, hanem mint egyféle szabad vámterület, amelyről már szó is volt. Ennek van reális alapja is. Az a vasútvonal például, ami minden ideológiai és műszaki lezártság ellenére is - a múltban is, ma is - változatlanul működik: a Győr-Sopron-Ebenfurti vasút. Itt van Sopron! Virágzó kisváros, nagy múlttal rendelkezik, gyökerei lenyúlnak a legrégibb osztrák-magyar együttműködés talajába. Nem véletlen, hogy Bécsből és környékéről a legtöbb osztrák éppen Sopronba megy bevásárolni, és nem véletlen, hogy éppen ezen a vidéken tervezik - egyelőre mintaként - idegen és magyar vállalatok együttműködését, különleges, és csak ott érvényes feltételek mellett: például egy konténer-terminált a Győr-Sopron- Ebenfurti vasútvonal végállomásaként. És terveznek nagy bevásárlóközpontokat, magyar területen - idegen tőkével. Ha Ausztria valóban tagja lesz az 1992-ben megnyitandó nagy nyugat- európai belpiacnak, akkor lesz egy csendestársa: Magyarország! +++ 1989. január 28., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »