 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Agrárszövetség közleménye
"... a
falvak lakosságát a kritikus mértékig megosztja a Független
Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és az Agrárszövetség éles
szembenállása. Ezért indítványozza, hogy haladéktalanul kezdődjenek
érdemi tárgyalások a két párt egymáshoz való viszonyáról.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Magyar politikai körkép
"Antall József két év türelmi időt kért, a pártharcok
felfüggesztését és pragmatikus kormányzást ígért. Ám az azóta eltelt
időben nemhogy enyhültek volna a pártküzdelmek, de sikerült
összevesznie az eddig szövetséges SZDSZ-nek és a Fidesz-nek és a
kormányzó MDF-en belül is egyre nagyobb a válság. Ennek egyik
kifejeződése volt Csurka Istvánnak, az MDF elnökségi tagjának,
parlamenti képviselőnek az a rádiójegyzete, amelyben alig burkolt
történelmi párhuzamokra figyelmeztette a miniszterelnököt mondván,
hogy eddig minden kormányfő megbánta, aki cserbenhagyta
szövetségeseit; Tildy Zoltán is például, aki leghűbb embereit
vetette el a hatalomért.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Bolgár lap a magyar reformról
|
Nagy Károly, az MTI tudósítója jelenti:
Szófia, 1989. február 5. vasárnap (MTI-tud.) - A gazdasági reform - Problémák és perspektívák címmel Magyarországról közöl cikket a Rabotnicseszko Delo vasárnapi száma. Az írásban a szerkesztőség a lap egyik olvasójának arra a kérdésére válaszol, hogy mi a magyar gazdasági reform lényege és milyen az ország gazdasági helyzete jelenleg. A bolgár sajtóban - amely nem kíséri folyamatos figyelemmel valamennyi szocialista ország belső történéseit - bevett szokás egy-egy olvasói kérdésre válaszolva, utólag foglalni össze e történések lényegét. Múlt pénteken a csehszlovákiai tüntetéseket magyarázta meg ugyanígy a BKP lapja.
A szerkesztőség részletesen szól a magyar gazdasági reform
céljairól és eszközeiről, a tulajdonformák, a szocialista
piacgazdaság, az árak, hitelek, adópolitika, az értékpapírok és a
külföldi tőke szerepéről, illetve a velük kapcsolatos elvárásokról.
A bolgár olvasó számára a leírtakból valószínűsödik, hogy
Magyarországon az van kibontakozóban, ami célként Bulgáriában is
megfogalmazódott már. Idézi a lap Grósz Károly szavait, amelyek
szerint a kollektív tulajdonforma megőrzi domináns szerepét, de
kiderül az is, hogy magánvállalkozások 500 főig alkalmazhatnak
munkaerőt. Bulgáriában ez a határ 10 fő.
Szó esik a cikkben - a Népszabadságban megjelent írások alapján
- a nehézségekről, a reálbérek és a fogyasztás csökkenéséről, az
életszínvonalnak az 1973. évi szintre való visszaeséséről, a
fogyasztói árak - főként az állami támogatások leépítése miatti -
15-20 százalékos emelkedéséről, s hogy 1990 után azonban egy
dinamikusabb, az életszínvonal emelkedésével is együtt járó
fejlődési időszakra lehet számítani. Értesülnek az olvasók a 18
milliárd dolláros államadósságról, majd végül Németh Miklósnak a
január 14-ikei budapesti pártaktíván elhangzott beszédéből idéz a
cikk arról, hogy az elkezdett fordulatot mind a kormány, mind a
lakosság akarja, utóbbi azért, mert a fordulattól életszínvonala
javulását, szociális biztonsága erősödését várja, ennek alapjai
azonban még nincsenek meg.
A Magyarországon végbemenő politikai folyamatokról hasonló
átfogó ismertetés bolgár lapokban még nem jelent meg. +++
1989. február 5., vasárnap 10:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|