|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Agrárszövetség közleménye
"... a
falvak lakosságát a kritikus mértékig megosztja a Független
Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és az Agrárszövetség éles
szembenállása. Ezért indítványozza, hogy haladéktalanul kezdődjenek
érdemi tárgyalások a két párt egymáshoz való viszonyáról.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Magyar politikai körkép
"Antall József két év türelmi időt kért, a pártharcok
felfüggesztését és pragmatikus kormányzást ígért. Ám az azóta eltelt
időben nemhogy enyhültek volna a pártküzdelmek, de sikerült
összevesznie az eddig szövetséges SZDSZ-nek és a Fidesz-nek és a
kormányzó MDF-en belül is egyre nagyobb a válság. Ennek egyik
kifejeződése volt Csurka Istvánnak, az MDF elnökségi tagjának,
parlamenti képviselőnek az a rádiójegyzete, amelyben alig burkolt
történelmi párhuzamokra figyelmeztette a miniszterelnököt mondván,
hogy eddig minden kormányfő megbánta, aki cserbenhagyta
szövetségeseit; Tildy Zoltán is például, aki leghűbb embereit
vetette el a hatalomért.
"
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay Imre sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1989. november 27., hétfő - Szinte befejezett tény, hogy a népszavazáson, habár csekély mértékben is, de az IGEN-szavazatok kerültek fölénybe a NEM-szavazatokkal szemben az első kérdésre adandó válaszban. Ugyanakkor rendkívül magas volt a távolmaradók aránya; a választópolgároknak mintegy 40 százaléka döntött úgy, hogy nem voksol a népszavazáson. Az előzetes választási eredményről Pozsgay Imre államminiszter hétfőn nemzetközi sajtókonferencián számolt be.
A politikus elmondta, hogy tájékoztatóján már a végleges választási eredményeket szerette volna ismertetni a sajtó képviselőivel, az adatok véglegesítése azonban még a délutáni órákban is tartott. A már szinte biztosra vehető összesítés birtokában Pozsgay Imre mégis vállalkozott az eredmények rövid elemzésére. A nép döntésének következményeit értékelve a maga részéről a hátrányok közé sorolta, hogy késlekedhet a szilárd intézményrendszer kiépítése Magyarországon, a politikai stabilitáshoz vezető út pedig göröngyösebbé válhat, mint ezt korábban gondolták. Előnyéhez tartozik azonban, hogy az állampolgárok közvetlen tapasztalatokat szerezhettek döntéseik szabad alakításában, ami a szabad választások előkészítéséhez, begyakorlásához nagy segítséget ad. További haszon: a népszavazást kezdeményező pártok megszabadulhatnak attól a komplexusuktól, hogy Magyarországon valamiféle kommunista-hatalom-átmentés megy végbe. Mostantól fogva a népszavazás teremtette politikai menetrend szerint zajlanak a változások. Akárhogyan is értékelik az eredményeket, az egyik legfontosabb tapasztalat az, hogy míg Kelet-Európa számos országában százezrek tüntetnek az utcán, addig Magyarországon a nép az urnák előtt fejezheti ki akaratát. Az újságírók tudakolták Pozsgay Imre véleményét arról: az eredmények tükrében nem tekinthető-e az MDF a választási harc vesztesének. Megkérdezték azt is: személyesen miként fogadja az eredményt, hiszen Nyugaton általános vélemény volt, hogy Pozsgayból nem lesz elnök, ha a népszavazáson igennel szavaznak az első kérdésre. Az államminiszter úgy vélte: az MDF nem tekinthető vesztesnek a népszavazásban, mert nagyon magas volt a távolmaradók aránya. Az MSZP sem vesztes, mert az első kérdésre adott NEM-szavazatok kiugró aránya még a referendum kezdeményezőit is meglepte. A maga részéről Pozsgay Imre leszögezte: továbbra is az MSZP elnökjelöltje marad. (folyt.köv.)
1989. november 27., hétfő 17:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pozsgay Imre sajtótájékoztatója (2. rész)
|
Jelölti kampányának kekzdetével azonban megvárja a népszavazás eredményének országgyűlési jogi értelmezését, illetve azoknak a szabályoknak a kimunkálását, amelyekkel a parlament megszabja a kampányban követendő magatartást. Bár a személyére vonatkozó konzekvenciák számbavételére még nem jutott ideje, eddigi pályafutása alapján szerencsésnek tartja magát, hiszen olyan tettek fűződnek nevéhez, amelyekből kevés jut egy emberre. Továbbra is a közélet ,,robotosa,, kíván maradni. Bármi legyen is a poszt, amit rábíznak, képes azt eredményesen ellátni. Politikai tevékenysége és elnöki jelöltsége között egyébként sincs közvetlen összefüggés - mutatott rá Pozsgay Imre -, elvégre akkor sem volt elnök, amikor 1956 átértékelését kellett kicsikarni, illetve amikor a pártállam lebontása volt a feladat. Tevékenységét továbbra is ilyen irányban kívánja folytatni. Ami a maradék három kérdést illeti, az ezekre adott IGEN-feleletek azt bizonyítják, hogy az Országgyűlés helyesen döntött. Ehhez persze nem kellett volna népszavazást tartani, de a referendum most bizonyítja, hogy a nép akaratát fejezte ki a parlament. Egy kérdés nyomán Pozsgay Imre elismerte, hogy csökkentek esélyei az elnöki poszt elnyerésére azzal, hogy az Országgyűlés dönt majd e tiszt betöltéséről. Így ugyanis az elnöki szék elfoglalása alku tárgya lesz, s egy alkuban ,,ki tudja, milyen koncessziókat kell tenni,,. A politikus ugyanakkor határozottan leszögezte: nem kötött előzetes alkut, s bárhogy alakuljanak is a körülmények, elveinek, személyes meggyőződésének határát nem lépi át; a jövőben is szuverén módon tevékenykedik. (MTI)
1989. november 27., hétfő 17:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|