|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Agrárszövetség közleménye
"... a
falvak lakosságát a kritikus mértékig megosztja a Független
Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és az Agrárszövetség éles
szembenállása. Ezért indítványozza, hogy haladéktalanul kezdődjenek
érdemi tárgyalások a két párt egymáshoz való viszonyáról.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Magyar politikai körkép
"Antall József két év türelmi időt kért, a pártharcok
felfüggesztését és pragmatikus kormányzást ígért. Ám az azóta eltelt
időben nemhogy enyhültek volna a pártküzdelmek, de sikerült
összevesznie az eddig szövetséges SZDSZ-nek és a Fidesz-nek és a
kormányzó MDF-en belül is egyre nagyobb a válság. Ennek egyik
kifejeződése volt Csurka Istvánnak, az MDF elnökségi tagjának,
parlamenti képviselőnek az a rádiójegyzete, amelyben alig burkolt
történelmi párhuzamokra figyelmeztette a miniszterelnököt mondván,
hogy eddig minden kormányfő megbánta, aki cserbenhagyta
szövetségeseit; Tildy Zoltán is például, aki leghűbb embereit
vetette el a hatalomért.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZP Elnökségének ülése (1. rész)
|
1989. november 10., péntek - A közelgő népszavazásra készülve a Magyar Szocialista Párt Elnöksége megerősíti azt az álláspontját, miszerint a Magyar Köztársaság elnökét még az általános választások előtt a népnek közvetlenül kell megválasztania. A népszavazásra bocsátott többi kérdésben az MSZP az Országgyűlés döntéséhez tartja magát. A többi között ebben állapodtak meg az MSZP elnökségének pénteki ülésén, amelynek döntéseiről Vastagh Pál, Kósa Ferenc, Lakos László, az elnökség tagjai és Tóth András, az országos iroda vezetője tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit.
Vastagh Pál elmondta, hogy a november 26-ára kitűzött népszavazást az MSZP tagjai általában kritikusan fogadták, számos észrevétel hangzott el az SZDSZ kezdeményezésével kapcsolatban. Kifogásolták például, hogy az aláírások mintegy 40-50 százaléka nem volt hitelesíthető, bár így is összegyűlt a népszavazás elrendeléséhez szükséges számú aláírás. Szóvá tették azt is, hogy a referendum rengeteg pénzt emészt fel. Mindazonáltal az MSZP Elnöksége nem buzdítja tagjait a népszavazás bojkottjára, azt szeretné azonban, ha a köztársasági elnök megválasztására az országgyűlési választások előtt kerülne sor. Kósa Ferenc arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az elnökség pénteki tanácskozásán napirendre került a nyilvánosság jelenének és jövőjének kérdése is. Az elnökség ezzel kapcsolatban egyelőre csak elvi álláspontját fogalmazta meg, a konkrét javaslatokat várhatóan jövő szerdai ülésén dolgozza ki. Az elnökség a most megfogalmazott alapelvek szerint arra törekszik, hogy a korábban az állampárt irányítása alatt álló, a pártállam hatalmi centrumának közvetlenül alárendelt nyilvánosság-médiák önállóságát megerősítsék, biztosítsák gyámkodástól mentes, demokratikus működésüket. Az elnökség azon az állásponton van, hogy a nyilvánosság központi orgánumait áttekinthető, ellenőrizhető társadalmi felügyelet alá kell helyezni. Olyan felügyeleti rendszer kialakítása a cél, amely az egész nemzet, a társadalom általános érdekeit figyelembe veszi, s kizárja, hogy bármely párt kisajátítsa a sajtót. Tóth András egy, a pártvagyon körül kialakult vitáról számolt be. Elmondta, hogy november 3-án az MSZP vezetősége levelet kapott a Ribánszki-féle MSZMP-szerveződéstől. Ebben felszólítják az MSZP-t, hogy kezdjen tárgyalásokat az MSZMP-vel a ,,rendezetlen vagyoni kérdésekről,,. (folyt.köv.)
1989. november 10., péntek 18:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZP Elnökségének ülése (2. rész)
|
Ribánszkiék ugyanis úgy vélik, hogy az MSZMP egyik jogutódjaként jogosultak a vagyon egy részére. Az elnökség ezzel szemben úgy határozott, hogy vagyonjogi kérdésekről nem kíván tárgyalásokba bocsátkozni egyik párttal sem; e kérdésekben a törvényes előírásokhoz, illetve a Minisztertanács rendeleteihez tartja magát a párt. Ennek megfelelően, a kormány rendelkezése értelmében, mindazoknak az ingatlanoknak a kezelői jogát, amelyek nem feltétlenül szükségesek a szocialista párt működéséhez, az MSZP visszaadja az államnak. Így például döntés született arról, hogy az elnökség felkéri a párt budapesti szervezetét: a VII., a VIII. és a XIV. kerületi pártszékházat adja át a Fővárosi Ingatlankezelő Vállalatnak. Ami a Ribánszki-csoport felvetését illeti, Tóth András úgy vélte: az MSZMP néven működő szervezetnek is joga van arra, hogy az államnak visszaadott ingatlanokból igényeljen a működéséhez szükséges mértékben. Ezt az igényt azonban az illetékes kormánybiztosnál kell bejelenteni, nem pedig az MSZP-nél. Az országos elnökség egyébként úgy véli, hogy a meddő jogi viták helyett a pártoknak programjaik kimunkálására kellene fordítaniuk a figyelmet. Az MTI kérdésére válaszolva Tóth András elmondta azt is, hogy Ribánszki Róbert - bár konkrét összegekről, vagyontárgyakról nem esik szó a levélben - a taglétszám arányában kívánná megosztani az egykori MSZMP vagyonát. Az MSZP viszont abból indul ki, hogy a kongresszuson a küldöttek a szocialista pártot jelölték meg az MSZMP jogutódjaként, így más csoportosulásoknak közvetlenül nem jár a vagyonból. Lakos László arról számolt be, hogy formálódik az MSZP agrárprogramja. Ennek kimunkálásában a párt az ország kiegyensúlyozott, jó színvonalú élelmiszerellátásának meghatározó jelentőségét tartja szem előtt. Az átfogó program főbb elemei közé tartozik a tulajdonreform, amelynek célja, hogy értéke, piaca, valódi gazdája legyen a földnek. A program fontos része a szövetkezeti mozgalom nemzetközi elveinek visszaállítása, a reális megmérettetést szolgáló árpolitika kialakítása, a mezőgazdaság teljesítményeiből kiinduló adórendszer kimunkálása, egy átfogó településfejlesztési rendszer kidolgozása - összességében egy vállalkozásbarát agrárpolitika megteremtése. Az újságírók kérdéseire válaszolva az MSZP vezetői közölték, hogy a pártnak jelenleg mintegy 30-35 ezres tagsága van. Pontos adatokkal azonban egyelőre nem rendelkeznek, precíz létszámkimutatás csak az alapszervezetek kiépülése után lesz. (folyt.köv.)
1989. november 10., péntek 18:55
|
Vissza »
|
|
Az MSZP Elnökségének ülése (3. rész)
|
Annyi azonban máris megállapítható, hogy lezárult a pártszervezés kezdeti ,,stabilizációs,, szakasza, s lassú növekedés tapasztalható a taglétszámban. A párt vezetőinek most a szívós, napi szervezőmunkára kell koncentrálniuk. Bár az elnökség pénteki ülésén a belpolitikai helyzet alakulása állt a tanácskozás középpontjában, a nemzetközi élet szenzációszámba menő hírei is eljutottak a párt vezető testületéhez. Így például az elnökség nagy rokonszenvvel fogadta az NDK-ból érkező híreket. Kósa Ferenc ennek kapcsán nem tagadta, hogy az elmúlt hónapokban a magyar reformereket aggasztotta a keletnémet vezetők ,,érzéketlensége,,. Most, a viharos gyorsasággal kibontakozó demokratizálódás láttán a testület úgy véli: mindaz, ami ma Kelet-Európában történik, egy átfogó reformfolyamat része. Az elnökség azt reméli, hogy ezek az új fejlemények az egész térség demokratikus átalakulását biztosítani tudják. Hozzáfűzte azt is, hogy az MSZP elnöksége a lehető leghamarabb szeretné felvenni a kapcsolatot az NDK reformpolitikusaival. (MTI)
1989. november 10., péntek 18:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|