|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MTV közleménye
" Az eredményről az MTV vezetősége az alábbi tájékoztatást
adja: a zsűri a beérkezett pályamunkák közül (összesen: 102 darab) a
következőket javasolja elfogadásra és képernyőn való bemutatkozásra:
Ernyei Béla Sztár-leltár, Pattantyus József-Lisziák Elek-Doboki
László műsorötleteiből a Hózártá-t, Króner Gábor-Péhl
Gabriella-Tokodi Tibor Örömeink, Pixel Grafix Számítástechnikai Kft.
Terc és dominójáték, Tóth-Szőllősi András Játékok határ nélkül
valamint Gárdos Péter Első szerelem című pályamunkáját. "
SZER, Magyar híradó:
Készül a kormány költségvetési előterjesztése
"Érdemes felidézni, hogy a Németh-kormánynak ugyan sikerült
megszüntetnie egy évek óta folyó, igen káros manipulációt: a
külföldi adósságok éves kamatterhének egy évvel elcsúsztatott
költségvetési elszámolását -, de kudarcot vallottak a kedvezményes
kamatozású lakáshitelek visszafizetése ügyében, és így a
költségvetés hiánya a tervezett 21 milliárd forintottal szemben
végül 54 milliárd forint lett.
Mindez nem zavarta meg őket abban, hogy "utánunk a vízözön"
stílusban - utódaik kontójára - grandiózusan el ne vállalják 1990-re
a Nemzetközi Valutaalap által még elfogadhatónak ítélt 10 milliárd
forint költségvetési hiányt, amelynek teljesítése vissza nem
utasítható kötelezettségként terhelte az Antall-kormányt"
|
|
|
|
|
|
|
Főcím: Az iskola nagykorúsítása
|
Budapest, 1990. november 22. Csütörtök (MTI-Press)
Azok a régi szép idők, amikor megmondta - a Minisztérium, a megye, a szakfelügyelő, a tanács, az OPI /Országos Pedagógiai Intézet/, és - talán elsőnek kellett volna írnom: a párt hosszabb-rövidebb nevű illetékes osztálya, - szóval azok a régi szép idők elmúltak. Azok a régi szép idők, amelyek jószerével végrehajtó masinává züllesztették a tanítót, tanárt, mert még az is meg volt írva valamelyik nagykönyvben, hogy egy anyagrész hányadik órája legyen "kérdve-kibontó", nos azok a régi szép idők elmúltak. Azok a régi szép idők, amikor rend volt, minden tervszerűen ment, egységes koreográfia szerint, a gyerekek nem buktak meg - az istennek se buktak meg, akármilyen buták voltak, akármennyire nem tanultak -; a tanárok lelkesek voltak és önfeláldozóak, eszükbe se jutott, hogy zugolódjanak csekélyke bérük és a megannyi rájuk testált nem pedagógiai feladat miatt, ám pedagógusnapon könnyekig meghatódtak a fenenagy megbecsülést zengő elismeréstől - szóval: azok a régi szép idők elmúltak. Azok a régi szép idők, amelyek arról nevezetesek, hogy katasztrófába vezették az országot, s szinte kiirtották a felelősségtudatot az ország polgáraiból, amelyek száműzték vagy ki se fejlesztették a dolgozók minőségérzékét - hát igen, azok a régi szép idők végetérni látszanak, s most jönnek aztán a bajok. Hovatovább szembe kell néznünk a holnappal, sőt a mával: mit is kell tennünk annak érdekében, hogy becsületet érdemlő munkával, tisztességes munkánk eredményeként - mert különben mit sem ér a külső segítség - kimásszunk a slamasztikából. Felnőttként kell valóban hasznossá tennünk magunkat, s nem csak a saját pénztárcánkra gondolva, mert annak tartalma az ország pénztárcájának a függvénye. Ellentétben azokkal a régi szép időkkel, amikor a kettőnek - látszólag - semmiféle kölcsönhatása nem volt. Mert volt, csak nem figyeltünk oda, nem gondoltunk bele, hova vezet, ha az ország adóssága nő, nekünk viszont változatlanul olcsó a hús és a benzin. (folyt.)
1990. november 22., csütörtök 14:26
|
Vissza »
|
|
Iskolarendszer 2. rész
|
Az eredmény - az "eredmény" - ismeretes. El kell kezdenünk leszokni arról, hogy elfolyassuk - ilyen-olyan - csatornákon az iskolaügynek jutó ugyancsak kevéske hányadát a költségvetésnek. Mert hiába követeljük, hogy jusson már több, ha azt ugyanígy elfolyatjuk, elpocsékoljuk, elmismásoljuk - sőt: eltagadjuk -, akkor nem lépünk előre egy fél sasszét se. Le kell szokni arról, hogy gondolkozás nélkül követeljünk bért azon érv alapján, hogy a pedagógusok bére ennyi-annyi százalékkal marad el más értelmiségi rétegek bérétől, mert ez egész egyszerűen nem igaz. Amivel nem azt mondom, hogy jól meg vannak fizetve a pedagógusok. Nincsenek jól megfizetve. De a jelenleg rendelkezésre álló pénzből is lehetnének jobban megfizetve, ha az iskolák maguk rájönnének végre arra, hogy szabad önállóan gazdálkodniuk, hogy a legfőbb érték a pedagógus, aztán a jobb és mégjobb pedagógus. Utánuk jöhet a kréta és a videó is. Ha az iskolák, a tantestületek nem fognak segíteni magukon, ha az iskolák nem fogják megértetni az önkormányzatokkal, hogy milyen fontos intézményei a társadalomnak, hanem hagyják, hogy "bánjanak velük", mint a tanácsok tették, akkor kérem megérdemlik a sorsukat. A pedagógusok, de nem a gyerekek Ha az iskolák eleve nem bíznak az önkormányzatokban, s azt a gyakorlatot folytatják, amit az óvodák kvótaügyében - hogy tudniillik: állapítsa meg Állam Bácsi, mert különben bizonyára nem fog pénzt adni a helyi vezetés saját kisgyerekeik ovodáztatására -, akkor aztán nem marad más hátra mint a sztrájk, hát így kérem... Hiszen mi is történt óvodaügyben? A Művelődési és Közoktatási Minisztérium a tiltakozások hatására megállapodott a Pénzügyminisztériummal abban, hogy vegyenek le a települések minden állampolgárnak meghatározott "fejkvótájából", s azt kötelezően különítsék el óvodás-kvótára. Most aztán boldog lehet minden óvodapedagógus és velük szolidáris tanító, tanár: el van különítve a pénz. Kötelezően, előírásszerint, mint azokban a régi szép időkben. (folyt.)
1990. november 22., csütörtök 14:27
|
Vissza »
|
|
Iskolarendszer 3. rész
|
Ugyanaz a pénz, ami különben is az önkormányzatoké lett volna, s amit azok nyilván enélkül is az óvodákra költöttek volna. Jelzem: ugyanez áll az iskolákra is - hisz kvótától függetlenül a helyi társadalom erejéből kell a fenntartási költségeket a szükségletekhez igazítani. Nyilt levelek irogatása előtt vagy helyett gondolkozni kellene inkább, és ésszerűen cselekedni. Ettől kerül jobb helyzetbe előbb-utóbb az iskola is. (MTI-Press)
1990. november 22., csütörtök 14:28
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|