Rendszerváltás és az MTI

	Új népvándorlás?
---------------- München, 1990. november 21. (SZER, A mai nap) - Az Európa Csúcsértekezlet zárt körű ülésének fő témája a menekültek problémaköre volt. Mint Hans Klein, a német kormány szóvivője rámutatott, az 1975-ös helsinki egyezmény azon szakasza, amely követeli a mozgási szabadság biztosítását, már új értelmet kapott az által, hogy Kelet-Közép-Európában megnyiltak a határok és megszünt a vasfüggöny. A gyakorlati értelmezést, illetve a gyakorlatba való átültetést még inkább módosíthatja, ha a Szovjetunióban január elsejétől szintén életbe lépnek az utazást és a kivándorlást könnyítő intézkedések. Egyes források elképzelhetőnek tartják, hogy akár 8 millió szovjet állampolgár is útrakelhet, más szakértők szerint pedig lehet, hogy ezek közül 5 millióan nem akarnak visszatérni a Szovjetunióba. Többen úgy vélik, hogy szép számmal akadhatnak szovjet állampolgárok, akik meg sem várják az utazás megkönnyítését, hanem a hosszú, sötét téli éjszakák leple alatt tömegesen Finnországba menekülnek az élelmiszer-hiány elől. Ilyen értelmű aggodalmakat fejtett ki egy Norvégiában dolgozó finn szakértő, rámutatva arra, hogy a finn határtól alig 160 kilométerre fekvő 6 millió lakosú Leningrádban már kidolgozták, sőt jóvá is hagyták az élelmiszerjegyek bevezetését. ENSZ-szakértők szerint lehet, hogy a 25 milliót is eléri azoknak a száma, akik a Szovjetunióból és Kelet-Közép-Európából Nyugatra akarnak települni. A párizsi csúcsértekezlet résztvevők tisztán látták a legújabbkori népvándorlás okait. Azt tudniillik, hogy a jóval magasabb életszínvonal mágnesként vonzza a Szovjetunió és Kelet-Közép-Európa lakosait, legalábbis azokat közülük, akik vállalkozó kedve nagy és a szó szoros értelmében nem látnak más kiutat. (folyt.) 1990. november 21., szerda
Vissza »

	- Új névándorlás? - 1. folyt.
Részint emberbaráti érzelmektől hajtva, részint pedig azért, mert a Nyugat sem tudna megbírkózni ilyen hatalmas tömegek beözönlésével, a csúcsértekezlet nyugati résztvevői számos javaslatot terjesztettek elő annak megakadályozására, amit Antall József magyar miniszterelnök új, jóléti válaszfal létrejöttének, Mazowiecki lengyel kormányfő pedig egy "A" kategóriás és egy "B" kategóriás Európa kialakulásának nevezett. Holland részről indítványozták egy európai energiacharta létrehozását, amely nemcsak a kelet-közép-európai üzemanyag-problémák könnyítését céloznák, hanem a környzetvédelmet is. Norvégia edig olyan pénzügyi alapot helyzett kilátásba, amely elősegítené a széndioxid kibocsátás jelentős csökkentését a szóbanforgó térségben. Az Európai Közösség közös erővel támogatja sűrgős élelmiszer-szállítmányok eljuttatását a Szovjetunióba. Kohl német kancellár kijelentette, hogy kormánya kész a Szovjetunió rendelkezésére bocsátani az egész élelmiszer-készletet - amelyet korábban az egykori Nyugat-Berlinben halmoztak fel arra az esetre, ha Moszkva ismét blokád alá helyzené a várost. Bush amerikai elnök is úgy vélte, hogy helyes lenne emberbaráti segélyben részesíteni a Szovjetuniót. Mindennek azonban gyakorlati akadályai is vannak, mégpedig szovjet részről. Németország - amely magánjellegű segélyszervezetek nevében is nagyszabású segélyakciót ajánlott fel - már tapasztalatból beszélhet: a közelmúltban 600 ezer tonna burgonyát akartak eljuttatni a Szovjetunióba és a szállítmány számottevő része napokig a hamburgi kikötőben hevert, amíg megérkeztek a berakodásra kirendelt szovjet katonák. (folyt.) 1990. november 21., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Űj névándorlás? - 2. folyt.
Magában a Szovjetunióban még sokkal több problámába ütközik a szállítás és az elosztás. Szakértők ebben az összefüggésben emlékeztetnek arra, hogy emiatt veszett kárba a rekordnak számító szovjet gabonatermés egyharmada. Az illetékesek aggódnak, hogy a szovjet közlekedési és szállítási problémák a tél során csak súlyosbodhatnak, edig az üzletek már most üresek. A német gazdasági miniszter előreláthatólag már a jövő hét elején Moszkvába utazik, hogy megpróbáljon gyors módszert találni az ínség enyhítésére. A pánikvásárlások persze még inkább nehezítik a helyzetet. A párizsi csúcsértekezleten többen rámutattak arra, hogy a tömeges kivándorlási szándék nem csak a súlyos gazdasági helyzetre vezethető vissza, hanem a mindinkább kiéleződő nemzetiségi ellentétekre is, noha Gorbacsov is éles szavakkal óvott a nacionalizmus veszélyeitől. Zselev bolgár elnök pedig úgy vélte, hogy a helsinki folyamat három úgynevezett kosarát ki kellene egészíteni egy negyedikkel, amely az etnikai és kisebbségi ügyekkel foglalkoznék. A holland miniszterelnök - szovjet és kelet-közép-európai szempontból - rámutatott egy további problémára is. Nevezetesen arra, hogy ha a legtöbb érvényesülési eséllyel rendelkező, jólképzett fiatalok tömegesen távoznak szülőföldjükről, akkor a kommunista rablógazdálkodás béklyóiból szabaduló országoknak még nehezebb lesz kievickélniük a gazdasági és társadalmi kátyúból. Figyelemre méltó fordulat, hogy nemcsak a Nyugat tart az esetleges menekültáradattól, hanem olyan országok is, amelyekből szintén sok további kivándorlót várnak. Prága polgármestere szerint elérheti a 20 milliót is azoknak a szovjet állampolgárnak a száma, akik külföldre kívánnak települni, és sokan közülük viszonylag közeli közép-európai országokban szeretnének új otthont teremteni maguknak, nemcsak a befogadás terén nagy hagyományokkal rendelkező Ausztriában, hanem Csehszlovákiában és Magyarországon is. (folyt.) 1990. november 21., szerda
Vissza »

	- Új névándorlás? - 3. folyt.
a prágai polgármester, és kérte az Egyesült Államok, Kanada, valamint Ausztrália nagyvárosait, igyekezzenek a lehető legtöbb szovjet kivándorló, illetve menekült befogadásával tehermentesíteni mind Csehszlovákiát, mind a környező országokat. +++ 1990. november 21., szerda
Vissza »