|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MTV közleménye
" Az eredményről az MTV vezetősége az alábbi tájékoztatást
adja: a zsűri a beérkezett pályamunkák közül (összesen: 102 darab) a
következőket javasolja elfogadásra és képernyőn való bemutatkozásra:
Ernyei Béla Sztár-leltár, Pattantyus József-Lisziák Elek-Doboki
László műsorötleteiből a Hózártá-t, Króner Gábor-Péhl
Gabriella-Tokodi Tibor Örömeink, Pixel Grafix Számítástechnikai Kft.
Terc és dominójáték, Tóth-Szőllősi András Játékok határ nélkül
valamint Gárdos Péter Első szerelem című pályamunkáját. "
SZER, Magyar híradó:
Készül a kormány költségvetési előterjesztése
"Érdemes felidézni, hogy a Németh-kormánynak ugyan sikerült
megszüntetnie egy évek óta folyó, igen káros manipulációt: a
külföldi adósságok éves kamatterhének egy évvel elcsúsztatott
költségvetési elszámolását -, de kudarcot vallottak a kedvezményes
kamatozású lakáshitelek visszafizetése ügyében, és így a
költségvetés hiánya a tervezett 21 milliárd forintottal szemben
végül 54 milliárd forint lett.
Mindez nem zavarta meg őket abban, hogy "utánunk a vízözön"
stílusban - utódaik kontójára - grandiózusan el ne vállalják 1990-re
a Nemzetközi Valutaalap által még elfogadhatónak ítélt 10 milliárd
forint költségvetési hiányt, amelynek teljesítése vissza nem
utasítható kötelezettségként terhelte az Antall-kormányt"
|
|
|
|
|
|
|
Az Érdekegyeztető Tanács ülése (1. rész)
|
1990. november 16., péntek - Az Érdekegyeztető Tanács
pénteki - a Munkaügyi Minisztériumban megtartott - ülésén a kormány
képviselői két pontot már kezdetben elfogadtak a szakszervezeti
kerekasztal négy pontos munkavállalói kompenzációs kérései közül.
Ezek szerint a minimálbéreket december 1-jétől 5600-ról 5800
forintra, a családi pótlékot november 1-jétől 100 forinttal emelik.
A minimálbér-emelés ügyében a vitában tisztázták ennek adóhátterét.
A családipótlék emeléséről a Parlamentnek kell dönteni, a javaslatot
a kormány az ÉT álláspontjaként terjeszti az Országgyűlés elé. A
kormány képviselői hangsúlyozták ez az emelés nem képezheti az
1991-es bázist. Végül e két kompenzációs tételben az ÉT résztvevői
megegyeztek.
Hosszas vita kezdődött a további kompenzációs igényekről. A versenyszférában a szakszervezeti kerekasztal a jelentős reálbér csökkenés miatt a jelenleginél 3 százalékkal nagyobb adómentes béremelést tart indokoltnak. Ez éves szinten mintegy 0,5 százalékos emelésnek felel meg. Mint a munkavállalói oldal hangsúlyozta ennek engedélyezése gesztusértékű lenne és a jövő évi bérliberalizációt készítené elő.
A kormány képviselői elsősorban arra hivatkoztak, hogy a jövő évre tervezett bérliberalizációval lehet csak rendezni ezt az igényt, másrészt két hónapra számítva ez mintegy 1 milliárd forintos adókiesést jelentene. Különben is elsősorban azokat mentesítené ez a lehetőség az adófizetés alól, akik már végrehajtották a béremelést.
Nagy Sándor az MSZOSZ elnöke a munkavállalói oldal részéről kifejtette: érthetetlennek ítéli, hogy a drasztikus reálbércsökkenés és infláció mellett a kormány miért nem járul hozzá ehhez az éves szinten csak 0,5 százalékos béremelési lehetőséghez. Ahhoz, hogy a munkahelyek egy része néhány száz forintos béremelésben részesítse a dolgozókat. Végül ebben a kérdésben nem született konszenzus, a kormány a munkavállalók és munkaadók véleményével nem értett egyet. (folyt. köv.)
1990. november 16., péntek 13:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Érdekegyeztető Tanács ülése (2. rész)
|
Ugyancsak konszenzus nélkül zárult a vita a költségvetési és nonprofit szférának kért konpenzáció ügyében. A kormány kezdetben hajlandónak mutatkozott - a fegyveres erő kivételével - a 16 százalékos béremelés megvalósítására azokon a költségvetési területeken, ahol erre eddig még nem került sor. Később viszont visszavonta ezt a javaslatát, nem vitatva, hogy a költségvetési intézményeknél számos, a működést veszélyeztető akadály van és nemcsak a bérek oldaláról. A költségvetés viszont nem tud újabb kiadási többletet felvállalni - hangsúlyozta Rabár Ferenc pénzügyminiszter.
A Szakszervezeti Kerekasztal eredetileg teljeskörűen a 16 százalékon túl 4 százalékos, azaz összességében 20 százalékos béremelést kért a költségvetési munkaterületeken. Ahol a 16 százalékot kigazdálkodták, ott a plusz 4 százalék megadását. A nonprofit szférában ugyancsak költségvetési támogatást, illetve adókedvezményt kértek, hiszen e területeken a költségvetési szférához hasonlóan nem, hogy a 20 százalék feletti átlagos béremelést, de még a 16 százalékot sem érték el a munkahelyek legtöbbjénél, sőt gyakori, hogy a jelenlegi nagy infláció ellenére egyáltalán nem tudták a béreket fejleszteni.
A kabinet elutasító álláspontja miatt a munkavállalói oldal a költségvetési és nonpforit szférában dolgozók bérének és az intézmények működési feltételeinek azonnali tárgyalását kérte a kormánytól, mint munkaadótól. A kormány késznek mutatkozott ilyen tárgyalásokra. A munkavállalói oldal hangsúlyozta, hogy a költségvetési területeken a jelenlegi igen nagy bérelmaradásokhoz képest tervezett jövő évi 20 százalékos bérnövelés lényegében nem old meg semmit, s ha a versenyszférában bevezetik a bérliberalizációt, az ott megugró bérek és a költségvetési szférában általános 9-10 ezer forintos bruttófizetések közötti óriási ellentmondás társadalmi robbanást eredményezhet. Erre nyomatékosan felhívták a kormány figyelmét, hiszen több mint egymillió munkavállalóról van szó, akik ilyen lehetetlen helyzetbe kerülnek.
Az ülésen a Gyáriparosok Országos Szövetsége elmondta, hogy felhívást tesznek közzé tagságuknak, miszerint az 1990-es adózott nyereségük egy százalékát fizessék be egy alapba, amelyből ellenőrzött módon támogathatnák a költségvetési intézményeket. Nem nagy összegről van szó, mondották, de ez a néhány millió forint is segítség lehet a jelenlegi helyzetben. Rabár Ferenc pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban megjegyezte: a kérdés átfogó rendezésére van szükség, mert az ilyen eseti segítségnyújtások nem oldják meg a problémát. (MTI)
1990. november 16., péntek 17:41
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|