|
|
 |
|
 |
Főcím: A rendszerváltás szocialista receptje Alcím:
Beszélgetés Szekeres Imre MSZP-alelnökkel
|
Budapest, 1990. november 21. Szerda (MTI-Press)
- Szerintünk ez az ország nem mulasztotta el sorsa jobbra
fordításának történelmi lehetőségét. Bár nem is élt vele igazán.
Azért adtuk állásfoglalásunknak a "Még nem késő" címet, mert ki
akartuk fejezni: össze lehet, sőt össze is kell fogni azért, hogy a
válságból kilábaljunk; s ebben - mind a társadalom tenni kész
erőinek együttműködését, mind a kilábalást illetően - bízunk is. -
mondta Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alelnöke a párt siófoki
kongresszusán elfogadott, a "Még nem késő" című dokumentummal
kapcsolaltban. A hét pontos állásfoglalás tömör, általános
megfogalmazásokat is tartalmazó programkiáltvány. Felvetődhet
például, hogy valóban gátat kell vetni az inflációnak, de hogyan?
- Többet tudunk meg erről a "hogyan-ról", ha nem csupán az első
pontot nézzük. Az inflációról szóló gondolatot ugyanis kiegészítik a
tulajdonviszonyok megváltoztatását fölvető, a belső és a külső
piaccal kapcsolatos szocialista koncepciót hangsúlyozó, a
munkanélküliség ésszerű és humánus kezelését követelő fejezetek.
Tehát: a gazdasági rendszerváltással kapcsolatos komplex
elképzelésünkről van szó, A kiáltvány mellett programot is
elfogadott a kongresszus, amelyben az elképzelések részletesebb
kifejtése található.
Alcím: Belső piac, együttműködés, világpiac
- Mi ezeknek a lényege?
- Kiindulási pontunk az, hogy a magyar társadalom és a gazdaság
szétzilálódásának fő oka az infláció. Megszüntetésének módjait a
gazdaságtalan termelés fölszámolásához, s a felszabaduló munkaerő
átképzéséhez kapcsoljuk. (folyt.)
1990. november 21., szerda 15:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Átalakulás 2. rész
|
- Ön szerint rendelkezésre állnak a mindezekhez szükséges anyagi
források?
- Három forrás áll rendelkezésünkre, véleményem szerint. Ezek: a
privatizációból befolyó összegek, a külföldi tőkebefektetések, s a
belső piac élénkítéséből származható jövedelmek.
- Milyen időbeli sorrendet tartana kívánatosnak e három
mozzanatnál?
- Ezeket csak egyszerre lehet csinálni. Azaz nincs sorrend. Az
egyidejűségbe tartozik az is, hogy a középkelet-európai régióval és
különösen a Szovjetunióval a gazdasági kapcsolatokat helyre kell
állítani. Tehát nem időrendben, hanem csak a különböző szférák
tekintetében válnak szét a feladatok. Valahogy így: belső piac -
regionális együttműködés - világpiac. S még egy megjegyzés az
erőforrásokhoz: vannak a magyar gazdaságnak olyan szektorai, amelyek
világpiaci igényeknek megfelelő termékeket állítanak elő, s
nyereséget is hoznak. Ezek fejlesztése - a gépiparban, a
vegyiparban, a könnyűiparban - óhatatlanul szükséges. Ám - ha már
itt tartunk - azt is meg kell kérdezni, hogy fenntartható-e a magyar
gazdaságra jellemző nagymértékű alapanyagtermelés? Kimondom: nem. A
bányászat, az olaj- és földgázfeldolgozás jelentős csökkentése
szükséges. E területeken - természetszerűleg - igen nagy jelentősége
van az átképzésnek.
Alcím: Könnyíteni az ország terhein
- Ön három anyagi erőforrásról beszélt az imént. Kiegészíti-e
ezeket Horn Gyula pártelnöknek a kongresszuson tett javaslata,
miszerint kérni kellene nyugati hitelezőinktől adósságszolgálati
terheink csökkentését?
- Nyilván van hozzá köze, de Horn Gyula javaslatában inkább az a
kérdés fogalmazódik meg, hogy képes-e a nemzetközi gazdasági
rendszer - a saját stabilitása érdekében is - könnyíteni
Magyarország terhein. Egyébként ez vonatkozik az összes
középkelet-európai országra is. Ha ugyanis a régió összeomlik, az
érinti a világgazdaságot is. S ez arra is példa, hogy évtizedek óta
misztikusan kezelt kérdésben vállalni kell a kezdeményező szerepét.
(folyt.)
1990. november 21., szerda 15:28
|
Vissza »
|
|
Átalakulás 3. rész
|
- Csakhogy itt az MSZP kezdeményezéséről van szó, s ahhoz, hogy
ebből legyen valami, a kormánynak is figyelembe kellene vennie.
- A "Még nem késő" - nem csupán az MSZP-tagokhoz szól. A
társadalom és a kormány figyelmére is számít, amellett, hogy
hangsúlyozza: a hatalomban lévők politikájától eltérő koncepció is
létezik, amit felelősen meg kell vizsgálni. S hogy ez meg is
történjék, abban a legtöbbet a nyilvánosság segíthet. Nagyon
fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a Magyar Szocialista Párt nem az
öncélú pártpropaganda érdekében számít a nyilvánosságra.
Alcím: Fokozatosság, hatékonyság
- Kiáltványuk egyik passzusa azt mondja: biztosítani kell a
magántulajdon, valamint a szabad társuláson alapuló tulajdon
térnyerését. Ez utóbbiban van helye a kollektív tulajdonnak is?
- Természetesen. A vegyesgazdaság koncepcióját hirdetjük. És
megint fontos hangsúlyozni: éppen az ideológiai megközelítéseket
elvetve, semmiféle egyoldalúsággal nem értünk egyet, e területen
sem. Ezt az adott helyzet követeli meg, hiszen például képtelenség
volna figyelmen kívül hagyni, hogy az állami tulajdon részaránya
80-90 százalékos. A privatizáció során a belső és külső források -
ehhez a nagy állami tulajdonhoz viszonyítva - csak kis mértékben
állnak rendelkezésre. Tehát a tulajdonviszonyok átalakítását
fokozatosan, a gazdasági hatékonyságnak alárendelve tudjuk csak
elképzelni.
- Koncepciójukba belefér az is, hogy egy vállalat teljes
mértékben munkavállalói tulajdonban legyen? (folyt.)
1990. november 21., szerda 15:28
|
Vissza »
|
|
Átalakítás 4. rész
|
- Igen. Megjegyzem, ilyen formák még Amerikában is vannak,
különösen ott, ahol a csődhelyzet veszélye fennáll.
- A kiáltványuk szerint az MSZP támogatja a munkavállalók szabad
szervezkedését, a jelenleg megosztott érdekvédelmi mozgalom közös
fellépését. Ez azt jelenti, hogy a szocialisták ezeket a mozgalmakat
tartják szövetségesnek?
- Azt jelenti. Ugyanis a különböző munkavállalói rétegek
érdekeit csak szervezetten - és nem ötletszerűen - lehet védeni. Ma,
Magyarországon több munkavállalói érdekvédelmi tömörülés van. Mi nem
csak azt mondjuk, hogy készek vagyunk mindegyiket támogatni, hanem
ennél többet jelentünk ki: ezek csak együtt tudják érvényesíteni
szándékaikat. S ehhez adhatunk segítséget, s ezért várunk tőlük
támogatást. Ezért mondjuk, hogy minden mozgalom és minden politikai
párt felelős azért, ami ma Magyarországon történik.
- A "Még nem késő" cím a társadalom összefogásába vetett
bizalmat tükrözi. Ám elég drámai csengésű, s magába rejti azt is,
hogy nem sokára talán már "késő" lehet?
- Igen. Ez is benne van. S tulajdonképpen attól óvunk, hogy ez a
pillanat eljöjjön. (MTI-Press)
L.S.G.
1990. november 21., szerda 15:29
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|