|
|
 |
|
 |
A ,,Párizsi Charta,, - (1)
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. november 21. szerda (MTI-tud) - ,,A
szembenállás és Európa megosztottságának korszaka véget ért.
Kijelentjük, hogy mostantól fogva kapcsolataink a kölcsönös
tiszteletre és az együttműködésre alapozódnak,, - ezzel a
megállapítással kezdődik a ,,Párizsi Charta az Új Európáért,,, az
Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet résztvevőinek
párizsi csúcstalálkozóján szerdán ünnepélyes keretek között aláírt
okmány.
A charta a helsinki zárónyilatkozatban foglalt elvek érvényének
megtartása mellett az új korszakra fogalmazza meg az európai
biztonság és együttműködés elveit és gyakorlati teendőit,
rendelkezik az ehhez szükséges új intézmények létrehozásáról. A mai
korszak jellemzéseként a terjedelmes dokumentum abból indul ki, hogy
Európában immár ,,megvalósul a szilárd elkötelezettség az emberi
jogokon és az alapvető szabadságjokon alapuló demokrácia mellett, s
valamennyi ország számára megteremtődik a gazdasági szabadságból és
a társadalmi igazságosságból eredő felvirágzás és az egyenlő
biztonság,,.
Az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság kérdéseivel
foglalkozó fejezet a demokráciát tekinti az európai nemzeteket
kormányzó egyetlen rendszernek. Ismét állást foglal az emberi jogok
védelme mellett (amelyet a kormányok elsőrendű feladatának tekint),
csakúgy, mint a szabad és tisztességes választások útján kifejezésre
juttatott népakarat tiszteletben tartása mellett. Az általános
emberi jogok megfogalmazásán túl külön leszögezi, hogy ,,a nemzeti
kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitása
védelmet élvez, és a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek
joguk van szabadon kifejezni, megőrizni és fejleszteni ezt az
identitást, megkülönböztetéstől mentesen, és a törvény előtti teljes
egyenlőség alapján,,. (folyt.)
1990. november 21., szerda 10:39
|
Vissza »
|
|
A ,,Párizsi Charta,, - (2)
|
A gazdasági szabadsággal és felelősséggel foglalkozó fejezetben
a harmincnégy állam egyebek között leszögezi: - Fontos, és
mindegyikük érdekében álló azoknak az erőfeszítéseknek sikere,
amelyeket a piacgazdaságra áttérni szándékozó országok tesznek.
,,Ez képessé tesz bennünket arra, hogy osztozhassunk a
boldogulás magasabb fokában, ami közös célkitűzésünk. E célból
együttműködünk,, - írják a dokumentumban.
Az államok közötti baráti kapcsolatokról szólva az aláírók
megújítják azt a fogadalmukat, hogy tartózkodnak az erőszak
alkalmazásától, vagy az erőszakkal való fenyegetéstől bármely állam
területi épsége, vagy politikai függetlensége ellen, megerősítik
kötelezettségüket, hogy a felmerülő vitákat békés eszközökkel
rendezik. E célból mechanizmust hoznak létre a konfliktusok
megelőzésére és megoldásra. (folyt.)
1990. november 21., szerda 10:41
|
Vissza »
|
|
A ,,Párizsi Charta,, - (3)
|
,,Európa megosztottságának megszűnésével új minőség elérésére
törekedünk biztonsági kapcsolatainkban,, - szögezik le az aláírók,
kijelentve: együttműködnek az egymás közötti bizalom és biztonság
erősítésében, a fegyverzetellenőrzés és a leszerelés
megvalósításában. ,,Olyan Európát akarunk, amely a béke forrása,
nyitott a más országokkal való párbeszéd és együttműködés iránt,
üdvözli a kölcsönös cseréket, és részt vesz a jövő kihívásaira
adandó közös válaszok keresésében,, - hangoztatja a charta.
A biztonsági kérdésekkel foglalkozó rész üdvözli a huszonkét
(NATO és VSZ) állam leszerelési megállapodását. A dokumentum
megelégedéssel szól Németország egységének megvalósulásáról, állást
foglal az európai államok egysége, az együttműködés kibővítése
mellett. Leszögezi: a biztonsági folyamat alapvető jellemzője és az
eredmények alapja az, hogy abban az észak-amerikai és az európai
államok együttesen vesznek részt. Egyúttal megállapítja azt is, hogy
a konferencián résztvevő országok készek bármely, akár valamennyi
állammal összefogva közös erőfeszítéseket tenni az alapvető emberi
értékek egészének megőrzésére és fejlesztésére.
Külön fő fejezet a Párizsi Chartában a jövőre vonatkozó
iránymutatások összegezése. Ennek első része az úgynevezett emberi
dimenzióra, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok
tiszteletben tartására és érvényesítésére vonatkozik, és ismét
részletesen szól a nemzeti kisebbségekről. ,,Megerősítjük mély
meggyőződésünket, hogy a népeink közötti baráti kapcsolatok, a béke,
az igazságosság, a stabilitás és a demokrácia megköveteli, hogy a
nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási
identitása védelmet élvezzen, és megteremtődjenek a feltételek
identitásuk kiteljesedéséhez. Kijelentjük, hogy a nemzeti
kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket csak demokratikus politikai
keretekben lehet kielégítően megoldani. Elismerjük továbbá, hogy a
nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek demokratikus jogait - mint
az egyetemes emberi jogok részét - teljes mértékben tiszteletben
kell tartani,, - szögezik le az aláírók. A nemzeti kisebbségek jobb
védelmével összefüggő kérdésekről szakértői találkozót hívnak össze
Genfben, 1991 júliusának elejére.
A dokumentum egyúttal aláhúzza, hogy az aláírók harcolni fognak
a faji és az etnikai gyűlölet, az antiszemitizmus, az idegengyűlölet
és az egyének megkülönböztetésének valamennyi formája, a vallási és
ideológiai alapon történő üldözés ellen. (folyt.)
1990. november 21., szerda 10:48
|
Vissza »
|
|
A ,,Párizsi Charta,, - (4)
|
A Párizsi Charta egyik legfontosabb része a katonai biztonság
terén megvalósítandó közös erőfeszítésekről szól. Előirányozza a
bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről megtartott tárgyalások
folytatását, azzal, hogy azoknak legkésőbb a biztonsági konferencia
1992-ben Helsinkiben megtartandó utótalálkozójáig be kell
fejeződniük. Hasonlóképpen erre az időre kívánják befejezni a
hagyományos fegyveres erőkről folytatott tárgyalásokat a
huszonkettek között. A megfelelő előkészítést követően a helsinki
utótalálkozó irányozza elő az új, valamennyi résztvevő állam számára
nyitott leszerelési, biztonság- és bizalomerősítési tárgyalások
megkezdését. A harmincnégy ország állást foglal a vegyi fegyverek
eltiltása és a ,,Nyitott égbolt,, kezdeményezés megvalósítása
mellett.
A charta felhív a demokratikus intézmények és a résztvevő
államok függetlenségének, szuverén egyenlőségének, területi
épségének védelmére. Elítél minden olyan jogellenes cselekedetet,
amely külső nyomást, kényszert vagy felforgatást tetesít meg,
bűncselekménynek minősít minden terrorista akciót, módszert és
gyakorlatot.
Az aláíró államok közötti viták rendezésére a harmincnégyek a
nemzetközi joggal összefüggésben megfelelő mechanizmusokat hoznak
létre. ,,Vállaljuk, hogy az e területen folyó együttműködés új
formáinak kialakítására törekszünk, különös tekintettel a viták
békés rendezése harmadik fél kötelező érvényű bevonását magában
foglaló módszereinek kialakítására,, - hangoztatják a chartában.
Részletesen foglalkozik a dokumentum a gazdasági együttműködés
feladataival, állást foglal a piacgazdaság mellett, leszögezve, hogy
továbbra is támogatni kell azokat az országokat, amelyek most vannak
az áttérés átmeneti időszakában. Méltatja a charta az Európai
Közösségek fontos szerepét a földrész politikai és gazdasági
szerepében. Külön foglalkozik a környezetvédelem feladataival, és a
kulturális együttműködés fejlesztésével is.
A charta kifejezi az aláírók együttműködési készségét a
Földközi-tenger térségének országaival, leszögezi aggodalmukat a
továbbra is fennmaradó feszültségek miatt, és kedvező feltételek
megteremtését ígéri a térség országaival kialakítand kapcsolatok
megteremtéséhez. (folyt. )
1990. november 21., szerda 10:53
|
Vissza »
|
|
A ,,Párizsi Charta,, - (5)
|
A charta harmadik fő fejezete az európai biztonsági és
együttműködési folyamat új struktúráit és intézményeit határozza
meg. A konzultációk állandóvá tétele céljából rendszeresíti a
különböző szintű találkozókat, és ezek adminisztratív támogatására
titkárságot hoz létre Prágában.
- Az államfők ezentúl a konferencia utótalálkozói alkalmából
jönnek össze rendszeresen. Az első ilyen összejövetelre tehát
1992-ben kerül sor, Helsinkiben.
- A külügyminiszterek rendszeresen és évente legalább egyszer
összeülnek (külügyminiszteri tanács): ez lesz a politikai
konzultációk központi fóruma. Az újonnan alapított tanács első
találkozóját Berlinben tartják meg.
- A vezető tisztségviselők bizottsága készíti elő a tanács
találkozóit, és gondoskodik az ott született döntések
végrehajtásáról, áttekinti az időszerű kérdéseket, ajánlásokat tehet
a tanácsnak.
A harmincnégy ország úgynevezett utótalálkozóit ezentúl
kétévenként rendezik meg. A résztvevő államok itt vonják meg az
elmúlt időszak mérlegét, áttekintik kötelezettségeik végrehajtását,
és megvizsgálják a további lépéseket.
Rendkívüli jelentős fejlemény az, hogy a harmincnégy ország -
bécsi székhellyel - konfliktus-megelőző központot hoz létre, azért,
hogy segítse a tanácsot a konfliktusok kockázatának csökkentésében.
Varsói székhellyel jön létre az aláírók új közös intézményeként a
szabad választási iroda, amelynek feladata a résztvevő államokban
megtartott választásokkal kapcsolatos kontaktusok és az
információ-csere megkönnyítése.
A charta javasolja az Európai Biztonsági és Együttműködési
Értekezlet parlamenti közgyűlésének létrehozását, hogy a biztonsági
folyamatba nagyobb mértékben bevonják a parlamenteket.
Szorgalmazza a parlamenti szintű kapcsolatok folytatását annak
érdekében, hogy megvitassák, milyen legyen az ilyen parlamenti
szervezet tevékenységi köre, munkamódszere és eljárási szabálya. Ezt
a kérdést a külügyminiszterek tanácsának első összejövetelén
tekintik át.
A charta egyes rendelkezéseire vonatkozó eljárási és szervezési
módozatokat külön kiegészítő dokumentumban foglalták össze. +++
1990. november 21., szerda 10:58
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|