Rendszerváltás és az MTI

	Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése (2. rész)
Ezt az újabb 4 ezer forintos alsó bérhatárt október elsejei időponttal fogadták el, azzal, hogy a fogyasztási és a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek viszont csak december elsejével kell elérniük ezt a szintet. Ugyanakkor ajánlják, hogy azoknál a gazdálkodó szervezeteknél, amelyeknél a feltételek adottak, már a megállapodásban rögzítettnél korábban emeljék fel a béreket erre a szintre. E kérdéskörrel kapcsolatban Nagy Sándor megjegyezte, hogy végre tudomásul kellene venni: a munkaerőnek is van ára, és senki se higyje azt, hogy 3700 forintból meg lehet élni. Ha pedig valahol még ilyen értékü teljesitményt sem nyujt a dolgozó, akkor ott a gondot elsősorban a vállalati gazdálkodáskodásban, vezetésben kell keresni. Ezt követően került sor az idei minimális béremelések tárgyalására. A szakszervezeti javaslat az volt, hogy minden dolgozó bérét legalább 3 százalékkal, de legkevesebb havi 300 forinttal emeljék, s ez után az összeg után a vállalatoknak ne kelljen adót fizetniük. Ebbe a béremelésbe a kormány részéről Medgyessy Péter bele is egyezett volna azzal, hogy csak bizonyos költségvetési területeknek - mint például az egészségügy, az oktatás - biztosítanák a szükséges anyagi forrásokat, a többi intézménynek magának kellene azt kigazdálkodnia. Arra viszont nem látott módot, hogy a kedvezményes bérfejlesztés lehetőségét a korábbi OÉT ülésen elfogadott területeken - az agrárszektor és az élelmiszer kiskereskedelem - mellett másokra is kiterjesszék. A kamara képviseletében Martos István alelnök a minimális béremelés fix összegü meghatározásával nem tudott ugyan egyetérteni, de olyan kompromisszumos javaslattal állt elő, amely véleménye szerint a legnehezebb helyzetben lévő területeken is lehetővé tenne egy minimális bérfejlesztést. Javaslatának lényege az volt: adják meg mindenkinek a 3 százalékos bérfejlesztés lehetőségét adómentesen, de ha valahol ennél jobban nőnének a bérek, ott már a teljes bérnövekmény után adózzanak. A kedvezmények kiszélesítését Halmos Csaba sem tartotta elfogadhatónak, mivel az a bérmechanizmus rendszerét távolítaná a mostani és a jövőbeni céloktól. Ugyanakkor javasolta, hogy a béremelés felső határát ne szabják meg az ajánlásban, mert az OÉT legutóbbi ülésén elfogadott 10 százalékos plafon olyan vonzást jelent a vállalatok számára, hogy annak elérésére még ésszerütlen létszámleépitésekkel is törekednek. A tárgyaló felek azonban ugy vélekedtek, hogy valamiféle felső korlátra, még ha csak ajánlásjelleggel is, de szükség van. (folyt. köv.) 1989. február 8., szerda 17:58
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »