|
|
 |
|
 |
K Ö Z L E M É N Y a Magyar Szocialista Munkáspárt Központ Bizottságának 1989. március 29-ei üléséről
|
1989. március 30., csütörtök - A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. március 29-én ülést tartott.
Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a
Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei
jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság
titkárai, a KB osztályvezetői, valamint a központi és a pártsajtó
vezetői.
A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta:
- Berecz Jánosnak, a Központi Bizottság titkárának
előterjesztésében a politikai nyilvánosság fejlesztéséről és a
tájékoztatási törvény alapelveiről, valamint a párt
sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről szóló
állásfoglalás-tervezetet;
- Lukács Jánosnak, a Központi Bizottság titkárának
előterjesztésében a politikai rendszer reformja pártvitájának
tapasztalatairól készített jelentést; valamint a KISZ XII.
kongresszusának előkészítésével foglalkozó tájékoztatót.
A Központi Bizottság tájékoztatást kapott a március 15-ei
ünnepségekről, Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának Mihail
Gorbacsovval, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának
főtitkárával, valamint Jasszer Arafattal, a Palesztinai
Felszabadítási Szervezet VB-elnökével folytatott tárgyalásairól.
Ezt követően a testület személyi kérdésekben döntött.
x x x
(folyt.köv.)
1989. március 30., csütörtök 16:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
K Ö Z L E M É N Y (2. rész)
|
K Ö Z L E M É N Y (2. rész)
I.
1. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára Moszkvában szívélyes, nyílt,
baráti szellemű megbeszélést folytatott Mihail Gorbacsovval, az SZKP
KB főtitkárával. A találkozó tovább erősítette a két párt közötti
bizalmat és megértést.
Mihail Gorbacsov a szovjet vezetés nevében szolidaritásáról és
támogatásáról biztosította az MSZMP politikáját. A Szovjetunió, az
SZKP érdeke is, hogy Magyarország a szocializmus lehetőségeinek jobb
kihasználásával, a stabilitás megőrzésével, a reformok dinamikus
folytatásával oldja meg feladatait.
A szovjet vezetés nagy figyelemmel kíséri a magyar belpolitikai
fejlődést, beleértve több párt alakulásának lehetőségét is. Úgy
véli, hogy az egy- és többpártrendszerről nem lehet általános és
végleges megítélést adni. Az SZKP nem azt tartja meghatározónak,
hogy hány párt van, hanem azt, hogy az emberek részt vegyenek a
döntésekben és végrehajtásuk ellenőrzésében, a demokrácia hassa át
minden politikai intézmény tevékenységét. A megoldás módja minden
nép, minden párt saját ügye.
A megbeszélés alkalmat adott a mai szovjet helyzet, az SZKP
elképzeléseinek közelebbi megismerésére is. Az MSZMP főtitkára
pártunk megértéséről és támogatásáról biztosította a Szovjetunióban
végbemenő átalakítási folyamatot. A reformok megvalósulásának
esélyeit jelentősen növeli, hogy az emberek kezdik megérteni, az
átalakítás az egyetlen lehetséges út. Jelenleg a legfontosabb, hogy
a párt megválassza az átalakítás olyan ütemét, amely egyértelmüen
biztosítja a zavartalan, feszültségmentes előrehaladást. Az SZKP KB
főtitkára külön kiemelte: az átalakítást ideológiailag is meg kell
alapozni. (folyt.köv.)
1989. március 30., csütörtök 16:42
|
Vissza »
|
|
K Ö Z L E M É N Y (3. rész)
|
A múlt tanulságainak feltárását a két párt fontos feladatnak
tekinti, de megengedhetetlennek tartja, hogy a múlttal való
szembenézés a társadalom és a párt megosztásához, a vezetés
egységének megbontásához vezessen. Az 1956-os eseményekkel
összefüggésben megállapodás jött létre arról, hogy a szovjet fél a
pártkapcsolatok útján lehetővé teszi a korabeli dokumentumok
kutatását.
A találkozó megmutatta, hogy az MSZMP és az SZKP egyetért a
nemzetközi élet fő kérdéseinek megítélésében. Az SZKP vezetése is
úgy látja, hogy ma a felelős politikai tényezők sem Nyugaton, sem
másutt nem érdekeltek a kelet-európai, így a magyarországi helyzet
destabilizálódásában.
A két főtitkár sürgető feladatnak ítélte a Varsói Szerződés
korszerűsítését, a szervezet belső demokratizmusának erősítését.
Egyetértés volt abban is, hogy mindkét fél törekszik a katonai
tömbök egyidejű felszámolására.
Az SZKP vezetése egyetért minden javaslatunkkal, amely a KGST
korszerűsítésére irányul. Ehhez az út a nemzeti gazdaságok reformján
keresztül vezet. Szovjet részről készséggel fogadták azt a magyar
javaslatot, hogy - akár kétoldalú megállapodás keretében is -
törekednünk kell az árucsere-forgalom konvertibilis valutában
történő elszámolására. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a cél az
intenzív kapcsolódás az európai és a világgazdasághoz.
A találkozó hozzájárult a két párt közötti bizalom erősítéséhez,
és új lehetőségeket nyitott az együttmüködés sokoldalú
fejlesztésére. (folyt.köv.)
1989. március 30., csütörtök 16:44
|
Vissza »
|
|
K Ö Z L E M É N Y (4. rész)
|
K Ö Z L E M É N Y (4. rész)
2. A palesztinai arab nép iránti szolidaritás jegyében március
16-17-én fogadtuk Jasszer Arafatot, a Palesztinai Felszabadítási
Szervezet vezetőjét. Grósz Károly főtitkárral folytatott
megbeszélései, továbbá Straub F. Brunónál, az Elnöki Tanács
elnökénél, Németh Miklós miniszterelnöknél tett látogatása alapján
megállapítható, hogy a közel-keleti helyzet rendezését illetően a
két fél álláspontja közel áll egymáshoz.
A látogatás alkalmat adott arra, hogy a PFSZ vezetőjével
ismertessük a közel-keleti térség egyes államai felé tett
kezdeményezéseink, diplomáciai lépéseink okait, beleértve az Öböl
országait és Izraelt is. A palesztin nép önrendelkezési jogának
érvényesítésében fontos állomásnak tekintjük a palesztin állam
tavaly novemberi kikiáltását. Ezért hozzájárultunk ahhoz, hogy a
jövőben magyarországi képviseletét nagykövetség lássa el. E
lépésünkkel egyben megerősítettük, hogy továbbra is a Palesztinai
Felszabadítási Szervezetet tekintjük a palesztin nép egyedüli
törvényes képviselőjének.
Elvi álláspontunknak megfelelően kedvező választ adtunk Jasszer
Arafat azon kérésére, hogy változatlanul támogassuk a Közel-Kelettel
foglalkozó nemzetközi békekonferencia összehívásának ügyét és a
válság igazságos, békés rendezését.
II.
A Központi Bizottság megtárgyalta és elfogadta a politikai
nyilvánosságról, a tájékoztatási törvény politikai irányelveiről,
valamint a párt sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó
fejlesztéséről szóló előterjesztést. (folyt.köv.)
1989. március 30., csütörtök 16:46
|
Vissza »
|
|
K Ö Z L E M É N Y (5. rész)
|
K Ö Z L E M É N Y (5. rész)
Megállapította, hogy a politikai intézményrendszer demokratikus
átalakításának nélkülözhetetlen feltétele a politikai nyilvánosság
és a tájékoztatás jogi garanciákon alapuló reformja. Ennek alapja a
véleménynyilvánítás, a szólás- és a sajtószabadság érvényesülése.
A pártértekezlet óta a magyar sajtó struktúrája, működése
erőteljesen változott. Jelentősen bővült a különböző nézetek
nyilvánossága, a magyar újságírás szinesebbé, érdekesebbé vált. Nőtt
az igény a hitelesség iránt. Bővült a lapalapítók lehetősége az
orgánumok politikai vonalának, profiljának alakításában.
A mai helyzet ugyanakkor magán viseli az átmenetiség jegyeit. A
tömegtájékoztatás eszközeinek egy részében nem elég magas a szakmai
igényesség, és az érdemi viták helyett a szélsőséges nézetekkel való
,,békés egymás mellett élés,, a jellemző. Megszünt a közvetlen
állami felügyelet és pártirányítás, de a nyilvánosság új jogi
feltételei és intézményei kialakulatlanok, vagy jelenleg
szerveződnek.
Az MSZMP célja, hogy a működési zavarok megszüntetését a jogi
garanciák mielőbbi megteremtésével segítse elő. Határozott törekvése
és érdeke, hogy a politikai, szervezeti sokféleség jegyében a
nyilvánosság fórumain megjelenjenek mindazok a nézetek, amelyek
alkotmányunkkal és törvényeinkkel nem ellentétesek, és hozzájárulnak
a nemzeti összefogás kialakításához.
A jelenleg érvényben lévő, 1986. szeptember 1-jével hatályba
lépett sajtótörvény az időközben bekövetkezett társadalmi-gazdasági
változások következtében alkalmatlanná vált funkciói teljesítésére.
(folyt.köv.)
1989. március 30., csütörtök 16:48
|
Vissza »
|
|
K Ö Z L E M É N Y (6. rész)
|
K Ö Z L E M É N Y (6. rész)
A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy az új törvény - a
jogállamiság kiépítésére vonatkozó törekvésekkel és az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozatával, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi
Egyezségokmányával összhangban - állampolgári jogként szabályozza a
szabad véleménynyilvánítás és a sajtószabadság gyakorlásának módját,
garanciáit és törvényes korlátait. Ennek szellemében határozza meg a
lapkiadók, szerkesztőségek, újságírók, terjesztők tevékenységével
kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket és felelősségüket.
Kívánatos, hogy a törvény rendelkezzen a sajtótevékenység
feletti törvényességi felügyeletről és a sajtóbűntettre, a
helyreigazításra vonatkozó anyagi és eljárási szabályokról.
Az MSZMP Központi Bizottsága állást foglalt a párt
sajtópolitikájáról, és megfogalmazta a pártsajtó irányításával
kapcsolatos feladatait. A párt korrekt viszonyra törekszik minden
együttműködésre kész sajtóorgánummal. Tiszteletben tartja
önállóságukat, és politikai mozgalomként kíván jelen lenni a
nyilvánosság fórumain.
Pártunk véleménye szerint a Magyar Rádió, a Magyar Televizió és
a Magyar Távirati Iroda a kormány felügyelete alatt álló nemzeti
intézmény. Ezek tevékenységükben megjelenítik a társadalom nagyobb
csoportjainak nézeteit, s tükrözik a társadalom érdektagoltságát,
íly módon a kormány felett nemzeti ellenőrzést is gyakorolnak. A
Minisztertanács hatásköre: e nagyhatású tájékoztatási eszközök
általános politikai vonalának meghatározása, a legfontosabb személyi
kérdések eldöntése. A kormány felügyeletét biztosító mechanizmus
megteremtésében fontos lépés volt a Tájékoztatáspolitikai Kollégium
megalakítása. Szükséges, hogy a kollégium minél előbb megfogalmazza
a nemzeti tájékoztatási eszközök feladatait. (folyt.köv.)
1989. március 30., csütörtök 16:50
|
Vissza »
|
|
K Ö Z L E M É N Y (7. rész)
|
K Ö Z L E M É N Y (7. rész)
Az MSZMP támogatja, hogy az állami sajtópolitika keretében
áttekinthető finanszírozási rendszer jöjjön létre. Fontosnak tartja
a piaci viszonyok kiépülését, az egyes orgánumok közötti versenyt.
Ugyanakkor a pénzügyi támogatást az értékek védelmére kell
fenntartani.
A pártsajtó a politikai nyilvánosság bővülésével erősödő
versenybe került. Ezért is szükséges, hogy a jövőben a
szerkesztőségek aktívan vegyenek részt a társadalmi, közéleti
vitákban, biztosítsanak fórumot a párton belüli különböző
nézeteknek, szellemi mühelyként érvényesítsék befolyásukat a
társadalomban. Minderre megfelelő szerkesztéspolitikával, a személyi
feltételek javításával, tartalmi megújulással válhatnak alkalmassá.
III.
A Központi Bizottság meghallgatta és tudomásul vette - a
testület február 10-11-ei ülésén kialakított állásfoglalás-tervezete
nyomán - a politikai rendszer reformja feletti vitáról készített
jelentést. Köszönetét fejezte ki a párt tagjainak, szervezeteinek, a
tudományos műhelyeknek az észrevételekért, a hasznos javaslatokért.
Ezek figyelembevételével módosította a tervezetet, és elfogadta a
határozatot. A testület soron következő ülésein folyamatosan
napirenden tartja azokat a tartalmi, szervezeti és módszertani
kérdéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az MSZMP a
többpártrendszer viszonyai között is meghatározó politikai szerepet
töltsön be a társadalomban. (folyt.köv.)
1989. március 30., csütörtök 16:59
|
Vissza »
|
|
K Ö Z L E M É N Y (8. rész)
|
K Ö Z L E M É N Y (8. rész)
IV.
A Központi Bizottság megvitatta a KISZ működésével, szerveződési
megújításával kapcsolatos tájékoztatót.
A testület egyetért az ifjúsági szövetség politikai
platformjával, és támogatja az ezzel összhangban megindult politikai
és szervezeti átalakulást. Tudomásul veszi, hogy a KISZ XII.
kongresszusának előkészítése során önálló tagszervezetek alakulnak,
amelyek föderációba tömörülve kívánnak működni.
A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az ifjúság részvétele,
közreműködése nélkülözhetetlen a társadalmi megújuláshoz. A
következetesen végigvitt gazdasági, politikai reformok hozhatnak
érdemi javulást a fiatalok élet- és munkakörülményeiben. E célok
érdekében az MSZMP-nek ifjúságpárti programra, új ifjúságpolitikára
van szüksége.
A KISZ szervezetei a szocialista értékeket valló fiatalokat
kívánják tömöríteni, és a párttal politikai szövetségben, önállóan,
közvetlen pártirányítás nélkül dolgoznak. Együttműködésük az
MSZMP-vel az értékek azonosságára, a közös politikai érdekekre épül.
A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a pártszervek,
-szervezetek és a párttagok is segítsék elő az ifjúsági szövetség
átalakítását. A KISZ XII. kongresszusát követően alakítsák ki az
ifjúsági szervezetekkel való együttmüködés új formáit. Igényeljék az
ifjúsági szövetség képviselőinek részvételét a pártvezetőségek,
párttestületek munkájában. (folyt.köv.)
1989. március 30., csütörtök 17:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
K Ö Z L E M É N Y (9. rész)
|
K Ö Z L E M É N Y (9. rész)
V.
1. A Központi Bizottság tájékoztatást kapott a március 15-ei
ünnepségekről. A testület köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik
elősegítették, hogy méltó módon emlékezhettünk meg az 1848-49-es
forradalomról és szabadságharcról.
Megköszöni az MSZMP és a KISZ tagjainak, a Hazafias Népfront
aktivistáinak, a politikai szervezeteknek, az egyházaknak, a
társadalmi haladás, a demokrácia ügye mellett elkötelezett
honfitársainknak, hogy részvételükkel is kifejezték a nemzeti
összetartozás, az összefogás jelentőségét.
A testület az MSZMP nevében megütközését fejezi ki afölött, hogy
nemzeti ünnepünket néhányan szélsőséges, a nemzet érdekeit,
nemzetközi kapcsolatainkat sértő, szocializmusellenes nézetek
hangoztatására használták fel.
A nagy tömegeket megmozgató rendezvények döntő többsége
kifejezte a nemzet jövőjéért érzett felelősséget, az összefogás
szükségességét, megerősítve azt a meggyőződésünket, hogy tovább kell
haladnunk a demokratikus, szocialista, független jogállam
megteremtésének útján.
2. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy a marxista szellemű
társadalomtudományi kutatómunka és a politikai ismeretterjesztés
támogatására Lukács Györgyről elnevezett alapítványt hoz létre. A
Lukács György alapítvány induló vagyona negyvenmillió forint,
amelynek fedezetét az MSZMP Nógrád megyei oktatási igazgatósága
épületének értékesítéséből származó vételár képezi. Az Alapítványhoz
bárki hozzájárulhat pénzeszközökkel vagy bármilyen tevékenységgel.
(folyt.köv.)
1989. március 30., csütörtök 17:05
|
Vissza »
|
|
K Ö Z L E M É N Y (10. rész)
|
K Ö Z L E M É N Y (10. rész)
VI.
A Központi Bizottság az elnöklő Iványi Pálnak, a KB titkárának
előterjesztésében személyi kérdésekben döntött:
- Szűrös Mátyást az Országgyűlés elnökévé történt megválasztása
miatt felmentette központi bizottsági titkári tisztségéből, valamint
az országgyűlési képviselők kommunista csoportjának vezetése alól;
- Lakos Sándort nyugállományba vonulása miatt - érdemeinek
elismerése mellett - felmentette a Pártélet főszerkesztői
tisztségéből.
A Központi Bizottság az országgyűlési képviselők kommunista
csoportjának vezetésével ideiglenesen Grósz Károly főtitkárt bízta
meg.
x x x
A Központi Bizottság az ülésen elfogadott valamennyi
állásfoglalását nyilvánosságra hozza.
(MTI)
1989. március 30., csütörtök 17:07
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|