|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Levegő Munkacsoport felhívása
"A születés körüli időszakban a szervezetre ható
környezetszennyező anyagok (a gépjárművek által kibocsátott rákkeltő
szénhidrogének, a gyomirtószerek, stb.) életreszólóan károsíthatnak
létfontosságú sejteket: emiatt a felnőtt korban csökkenhet a
szervezet ellenállóképessége, s jelentősen megnőhet a rosszindulatú
daganatos és más betegségekre való hajlam. "
Amerika Hangja:
A Kisgazdapárt gondjai
"A kiszivárgott hírek elég érdekesen keverik mindenesetre az
eladás és a visszaadás lehetőségét, hiszen ha igaz az, hogy a volt
tulajdonosok részvényt kapnak, tulajdonjegyet, ám nem földet - mert
azt az kaphatja, akinek vagyona van, aki tehát fizetni tud - a
mezőgazdaság ügye ismét ott lesz, ahol volt, tehát pontosan ott,
ahol a part szakad. Honnan lesz pénze az országnak arra, hogy
mozdítható, tehát beváltható, kamatozó tulajdonosi jegyeket
osztogasson?"
|
|
|
|
|
|
|
Felhívás a parlamenti pártokhoz az állami döntéseket megelő (OS)
|
Felhívás a parlamenti pártokhoz az állami döntéseket megelőző előzetes érdekegyeztetést célzó jogalkotási mechanizmus kialakítására (1. rész)
1990. november 20., kedd - A Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma 1989. tavaszán törvénymódosítást kezdeményezett a jogalkotási törvénnyel kapcsolatban. A javaslat lényege az volt, hogy az "egyeztetési listák" helyett a jogalkotó szervek hozzák nyilvánosságra a kidolgozás alatt álló jogszabálytervezetek listáját, s egy nyitott - nyílt jogalkotási mechanizmus részeként bármelyik országos jellegű társadalmi szervezetnek legyen joga a tervezet szövegének megismerésére és véleményezésére. Az állami "listák" helyett a társadalmi szervezetek önkéntes "bejelentkezése" volt a javaslat logikája. (A javaslatot akkor támogatta a Hazafias Népfront, a Magyar Jogász Szövetség és a MISZOT, ellenezte az Igazságügyi Minisztérium és az MSZMP KB.)
Többszöri nekirugaszkodásunk ellenére a javaslatot nem tudtuk elfogadtatni az Országgyűlés Igazságügyi és Jogi Bizottságával. Valószínűleg a rendszerváltás és a többpárti parlament kialakulásának eufóriája akkor még elnyomta a jogalkotás fokozódó belterjességének, a társadalmi támogatottság és előkészítettség hiányának veszélyét. Az elmúlt hetek eseményei megmutatták, hogy többpárti parlamentáris rendszerünkben is szükség van az Országgyűlésen kívüli érdekegyeztetés fórumainak és módszereinek megteremtésére. Megítélésünk szerint soha nem volt olyan aktuális a javaslat mint ma, amikor a kormányzó és ellenzéki pártok már egyaránt belátják, hogy nem képviselhetik teljes metszetében a magyar társadalom érdektagoltságát: ennek megfelelően a törvényalkotásban - de legfőképpen a kormányzati, illetve miniszteri jogalkotásban - szükség van a társadalom különböző érdekartikulációjára. Nem a döntés után, hanem előtte
Törvényjavaslatunk a minden szintű jogalkotás folyamatát szabályozná úgy, hogy az érintett országos jellegű társadalmi szervezetek (önkormányzati jogalkotás esetében az érintett helyi társadalmi szervezetek) alanyi joga legyen a jogszabálytervezet megismerése és véleményezése. A jogalkotásnak így nyílhat lehetősége a döntés előtt értékelni és mérlegelni a társadalmi szervezetek álláspontjait.
1990. november 20., kedd 14:59
|
Vissza »
|
|
Felhívás a parlamenti pártokhoz az állami döntéseket megelő (OS)
|
Felhívás a parlamenti pártokhoz az állami döntéseket megelőző előzetes érdekegyeztetést célzó jogalkotási mechanizmus kialakítására (2. rész)
1990. november 20., kedd - Az Országgyűlés az elmúlt időszakban megszüntette a társadalmi vita intézményét és több, addig kizárólagosan érdekképviseleti funkciót ellátó társadalmi szervezetet törölt a jogalkotási folyamat "államigazgatási egyeztetésének" listáiról. A szándék világos volt és érthető: a többpárti parlamenthez képest felesleges "állampárti" fórumok és módszerek kiiktatása. A gyakorlati eredmény azonban mégis ellenkező előjelű: szűkült a parlamenti és kormányzati döntések "előkészítettsége", a tervezetek társadalmi ismertségének, megmerítettségének foka. A jogalkotás folyamatai még zártabbak lettek, mint előtte.
A változást nem az egyeztető szervek listáinak kibővítésével javasoljuk - mert nincs az a bő lista, amely alkalmas lenne a jogalkotás témaköreinek és a társadalmi szervezetek sokszínűségének egymásra vetítésére -, hanem a nyílt jogalkotás módszerének bevezetését szeretnénk elérni. A nyílt jogalkotás azt jelenti, hogy a döntéselőkészítő állami szerv nyitott a társadalmi szervezetek javaslatai irányában. Azt, hogy mely társadalmi szervezet érdekelt az adott kérdésben, ne az állami szerv döntse el az egyeztetési listára való felvétellel vagy annak megtagadásával, hanem maga a gyakorlat.
A társadalmi szervezetnek legyen joga megismerni a készülő jogszabálytervezetek listáját, s érdekérintettsége esetén legyen joga "bejelentkezni" az adott tervezet szövegének megismerésére és véleményezésére. A jogalkotó ily módon társadalmi tükör ismeretében hozhatja meg döntését, s nagyobb az esély arra, hogy a döntés az adott alternatívák között optimálisabb és társadalmilag elfogadotabb lesz.
Kérjük a parlamenti pártokat, hogy a mellékelt, kidolgozott törvénymódosítási javaslat benyújtásában és elfogadásában működjenek együtt. Egy nyitott, demokratikus jogalkotási mechanizmus megítélésünk szerint mindegyik parlamenti pártnak érdeke.
Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma
X X X
Javaslat a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításának szövegére (folyt. köv.)
1990. november 20., kedd 15:02
|
Vissza »
|
|
Felhívás a parlamenti pártokhoz az állami döntéseket megelő (OS)
|
Felhívás a parlamenti pártokhoz az állami döntéseket megelőző előzetes érdekegyeztetést célzó jogalkotási mechanizmus kialakítására (3. rész)
1. paragrafus: A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 30. paragrafus helyébe a következő rendelkezés lép:
,,30. (1) Az országgyűlés, a minisztertanács elé terjesztendő jogszabálytervezet, valamint a miniszteri rendelet és államtitkári rendelkezés tervezetének előkészítését az előterjesztő köteles hivatalos sajtóközleményként bejelenteni.
(2) Az (1) bekezdésben írt bejelentés alapján a jogi szabályozásban érdekelt, bírósági nyilvántartásba vett, országos jellegű társadalmi szervezetek az előterjesztőnél írásban véleményezésre bejelentkezhetnek.
(3) A (2) bekezdés szerint véleményezésre bejelentkezett társadalmi szervezet részére az előterjesztő a jogszabály tervezetét megküldi, vagy nagyszámú bejelentkezés esetén a tervezetet a sajtóban megjelenteti. A megküldéssel vagy megjelentetéssel egyidőben közölni kell a véleményezésre bejelentkezett társadalmi szervezetekkel a tervezet véleményezésének határidejét."
2. paragrafus: A Tv. a következő 32/A. paragrafussal egészül ki:
,,32/A. paragrafus A fogszabály tervezetéről véleményt nyilvánító állami szervek és társadalmi szervezetek álláspontjáról az előterjesztő a tervezet mellékleteként a jogalkotót tájékoztatni köteles.,,
3. paragrafus: A Tv. jelenlegi 29. paragrafus szövegének számozása 29. paragrafus (1) bekezdésre, a jelenlegi 30. paragrafus szövegének számozása 29. paragrafus (2) bekezdésre változik.
4. paragrafus: A Tv. 3. paragrafus b. pontjából, 20 paragrafusából, 22 paragrafus (2) bekezdéséből, 25 paragrafus (2) bekezdéséből, 27 paragrafus c. pontjából, 29 paragrafusából, és 43. paragrafusából az ,,érdekképviseleti szervek,, szövegrész hatályát veszti.
5. paragrafus: Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba.
Rendelkezéseit a hatályba lépését követően megalkotandó jogszabályokra kell alkalmazni.
A folyamatban lévő jogszabálytervezetek véleményezésére is már a törvény rendelkezései az irányadóak.
Budapest, 1990. november (OS)
1990. november 20., kedd 15:09
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|