 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Levegő Munkacsoport felhívása
"A születés körüli időszakban a szervezetre ható
környezetszennyező anyagok (a gépjárművek által kibocsátott rákkeltő
szénhidrogének, a gyomirtószerek, stb.) életreszólóan károsíthatnak
létfontosságú sejteket: emiatt a felnőtt korban csökkenhet a
szervezet ellenállóképessége, s jelentősen megnőhet a rosszindulatú
daganatos és más betegségekre való hajlam. "
Amerika Hangja:
A Kisgazdapárt gondjai
"A kiszivárgott hírek elég érdekesen keverik mindenesetre az
eladás és a visszaadás lehetőségét, hiszen ha igaz az, hogy a volt
tulajdonosok részvényt kapnak, tulajdonjegyet, ám nem földet - mert
azt az kaphatja, akinek vagyona van, aki tehát fizetni tud - a
mezőgazdaság ügye ismét ott lesz, ahol volt, tehát pontosan ott,
ahol a part szakad. Honnan lesz pénze az országnak arra, hogy
mozdítható, tehát beváltható, kamatozó tulajdonosi jegyeket
osztogasson?"
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - Keddi munkanap (1. rész)
|
1990. november 13., kedd - Az építési tilalom feloldásának
elhalasztása érdekében tett javaslatot az építésügyről szóló törvény
módosítására a környezetvédelmi bizottság, valamint Kádár Péter
(SZDSZ). Kedden - az érdemi munka megkezdése előtt - a Parlament úgy
döntött: az indítványt sürgősséggel tárgyalja majd.
Ezután a plénum ott folytatta, ahol hétfőn este abbahagyta: az
illetékekről szóló törvényjavaslat általános vitájában szót kérők
véleményét hallgatta meg. Az öt hozzászóló mindegyike bejelentette:
módosító indítványokat kíván benyújtani az előterjesztéshez, ezek
egy részét már sokszorosítják, más részük pedig később készül el
írásban.
A képviselők többsége a lakásszerzés megkönnyítése érdekében
emelt szót, javasolva például, hogy ha a gyermekek együtt laknak a
szülőkkel, a szülők halála esetén az első örökölt rész- vagy
lakástulajdon legyen illetékmentes számukra. A javaslatok között
szerepelt, hogy lakástulajdon ajándékozása esetén az egyébként járó
illetéknek csak a felét kelljen megfizetni. Volt aki azt
szorgalmazta, hogy ne legyen különbség a lakosság és a különböző
ingatlanközvetítő intézmények illetékkötelezettsége vagy -mentessége
között. Balás István (MDF) pedig egyenesen azt indítványozta:
jelentős mértékben csökkentsék az illetékkulcsokat. Úgy vélte: ez
egy matematikailag kiegyensúlyozott előterjesztésben is megoldható,
ha a társadalmi szervezetek, illetve a vízgazdálkodási társulásokat
kivonják a teljes személyi illetékmentesség alól, annál is inkább,
mert ez erkölcsileg nem igazolható. Emellett javasolta, hogy a
gépjárművek illetéke legyen egységesen hat százalék. A képviselő
megítélése szerint nem progresszív, hanem líneáris kulcsot kell
bevezetni, mert a progresszivitásnak elsősorban elkobzó funkciója
van.
Bár több hozzászóló nem jelentkezett, az elnöklő Szabad György -
a Házbizottság korábbi döntésének megfelelően - az általános vitát
nem zárta le, csupán elnapolta, mondván: legyen mód további
módosítások érlelésére. (folyt.köv.)
1990. november 13., kedd 11:27
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (2. rész)
|
Az Országgyűlés még a délelőtti órákban megtartotta a
tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat
részletes vitáját. A vitában felszólaló képviselők a már írásban is
benyújtott módosító indítványaik közül kiemelték azokat, amelyeket a
legfontosabbnak tartottak a magyar piacgazdaság kiépítéséhez
nélkülözhetetlen törvényjavaslat kapcsán. A vitában többen is
foglalkoztak a fogyasztói érdekvédelem kérdésével, így például Ungár
Klára azt javasolta, hogy a fogyasztói érdekek sérelme esetén a
fogyasztók maguk, egyénileg is ,,hallathassák hangjukat,,, azaz
maguk is kezdeményezhessenek jogorvoslatot. Lotz Károly ezzel
szemben úgy vélekedett, hogy a jelenlegi jogszabály-csomagból ki
kellene hagyni a fogyasztók megtévesztésének tilalmáról szóló
paragrafusokat, s a fogyasztók érdekvédelmét egy külön jogszabályban
kellene rögzíteni. Kompromisszumos megoldásként végül is elfogadta a
fogyasztói érdekvédelem jogszabályi garanciáinak rögzítését a
jelenlegi törvényjavaslatban, ugyanakkor kérte, hogy a törvényszöveg
indoklásában jelezzék: az érintett törvényszakaszok ideiglenes
jelleggel kerültek a jogszabály-gyűjteménybe.
Az elhangzott észrevételekre Balsai István igazságügy-miniszter
válaszolt. Elmondta, hogy a versenyjog három legfontosabb részét
tartalmazó rendelkezésekhez - köztük a kartell-tilalomhoz, a
gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmához, valamint a
fúziókontrollhoz - érkezett a legtöbb módosító indítvány.
Rámutatott, hogy a kartell-tilalom a versenyjognak régi szabálya,
ugyanakkor a későbbi jogfejlődés eredménye az ezek alóli kivételek
és mentességek összegzése. A kivételekre már csak azért is szükség
van bizonyos esetekben, mert a gazdasági erők koncentrálása
serkentőleg hathat a műszaki és technikai fejlődésre, illetve a
hazai vállalatoknak külpiacokon való megerősödésére. Ezért a
jelenlegi törvényjavaslat külföldi példákból átvett mentességeket,
kivételeket is tartalmaz.
A magyar gazdasági viszonyok között a készülő versenyjognak
egyik legfontosabb része a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés
tilalmáról szóló szabályozás. A gazdasági erőfölény meghatározásába
külföldi tapasztalatok alapján került be az a pont, amely a piaci
részesedés arányában vizsgálja a kérdést. Ennek mértékével
kapcsolatban azonban rengeteg módosító indítvány érkezett. Balsai
István azonban továbbra is úgy vélekedett, hogy a fejlett
versenyjoggal rendelkező országok gyakorlatához igazodva azt a
megfogalmazást kell megtartani, amely szerint erőfölényben van az,
akinek a vizsgált időszakban az érintett piacon az adott áru
tekintetében a 30 százalékot meghaladja a részesedése. (folyt.köv.)
1990. november 13., kedd 12:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (3. rész)
|
Több képviselő abbéli aggályát fogalmazta meg, hogy a magyar
piac sajátosságai folytán a legtöbb szereplő részesedése meghaladja
a 30 százalékot, ezért ők állandóan beleütköznek majd ebbe a tilalmi
plafonba. Az igazságügy-miniszter ezzel szemben arra
figyelmeztetett, hogy a törvény a gazdasági erőfölény meglétét
önmagában nem tiltja, csupán az azzal való visszaélést.
Balsai István utalt arra, hogy számos módosító indítvány
érkezett a fúziókontroll részletszabályaihoz. Ezek közül az
igazságügy-miniszter elfogadhatatlannak tartotta azokat, amelyek a
fúziókontroll alóli kivételek csökkentését szorgalmazták.
Hangoztatta: a tőkekoncentráció szükségszerű a gazdasági életben,
hiszen a műszaki-technikai fejlődés, vagy a megbízható minőség
hatalmas anyagi összefogást igényel, s ezek az eredmények a
fogyasztók számára is hasznosak.
A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló
törvényjavaslat ügyében a határozathozatalt következő ülésén tartják
meg. (folyt.köv.)
1990. november 13., kedd 12:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (4. rész)
|
Az árak megállapításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját
is lezárva döntését ugyancsak elnapolta a plénum. Szabó Iván arra
figyelmeztetett: a képviselőháznak nagyon alaposan fel kell
készülnie a határozatra, hiszen az árak megállapításáról, valamint a
tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat
szorosan összefügg, egymásra épül. Ezért az egyik előterjesztéshez
kapcsolódó módosító indítványok elfogadásakor vagy elvetésekor
alaposan végig kell gondolni, hogy az milyen következményeket von
maga után a másik törvényjavaslatban.
A részletes vitában egyébként a hozzászólók főként saját
módosító indítványaik szükségességét indokolták. Különösen két
passzusról volt szó: az egyik a legmagasabb, illetve a
legalacsonyabb ár megállapítását, a másik a kormány beavatkozási
lehetőségét szabályozza. A módosítást kívánók többsége - főként az
ellenzéki pártok - ezek elvetését szorgalmazta.
A Parlament vita nélkül döntött az Európai Újjáépítési és
Fejlesztési Bankban való tagság elfogadásáról és ezzel kapcsolatos
más kérdésekről szóló országgyűlési határozatról. Ez lényegében azt
teszi lehetővé, hogy Magyarország az elsők között nyilatkozzon
csatlakozási szándékáról. A májusban létrehozott bank az egyedüli
pénzintézet, amelynek kizárólagos célja Közép-Kelet-Európa
támogatása hitelekkel, garanciavállalással, tőkejuttatással.
E határozat után az Országgyűlés - az interpellációkat és a
kérdéseket leszámítva - lényegében végzett az e heti ülésére
kiszabott penzumával. Ám az idő jobb kihasználása érdekében a
Házbizottság javaslatot tett arra: az estig rendelkezésre álló
időben milyen témákkal foglalkozzanak a képviselők. (folyt.köv.)
1990. november 13., kedd 12:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (5. rész)
|
Az Országgyűlés délután interpellációk és kérdések tárgyalásával
folytatta munkáját. Elsőként Bossányi Katalin (MSZP) interpellált a
belügyminiszterhez ,,a feleslegessé vált vagyonellenőrző bizottságok
megszüntetése,, tárgyában. Feltette a kérdést: a legitim
önkormányzatok létrejöttét követően mi a funkciója a
különbizottságok fenntartásának. Úgy vélekedett: a helyi
privatizációval kapcsolatos tennivalókat a legilletékesebbekre, az
önkormányzati képviselőtestületekre kellene bízni. Morvay István
belügyminisztériumi államtitkár válaszában leszögezte: az
önkormányzati törvény hatályba lépésével az önkormányzati tulajdonba
került ingatlanokról a képviselőtestületek mindenféle külső szerv
beavatkozása nélkül rendelkezhetnek. Azon ingatlanok esetében pedig,
amelyek a vagyonátadó bizottságok közreműködésével kerülnek az
önkormányzatok tulajdonába, az átadás lebonyolításáig a bizottságok
jogosultak az elidegenítés engedélyezésére. A vagyonellőrző
bizottságok sorsát azonban nem csak az önkormányzati vagyon
védelmének összefüggésében kell mérlegelni. A földtörvény módosítása
nyomán ugyanis ezeknek a bizottságoknak a jóváhagyására szorul a
mezőgazdasági szövetkezetek tulajdonában és használatában lévő
ingatlanok forgalma is. A bizottságok általában széles körben
közreműködnek a privatizáció, az állami ingatlanvagyont érintő
jogügyletek ellenőrzésében. A bizottságok további sorsának alakulása
ezért széles összefüggések figyelembevételét követeli meg. A kormány
egy hónapon belül döntési javaslatot dolgoz ki ez ügyben. Az
interpellációra adott választ a képviselő és az Országgyűlés
egyaránt elfogadta.
Fazekas Zoltán és Király Béla (SZDSZ) az oktatás ügyében
interpellált a miniszterelnökhöz. A képviselőpáros rámutatott, hogy
az ország jelenlegi nehéz helyzetében elodázhatatlan a ,,cselekvési
preferenciák,, kijelölése. A lehetséges kitörési pontok között az
egyik legfontosabbként jelölték meg az oktatást, a kutatást.
Észrevételeiket pontokba szedve megkérdezték: szükségesnek ítéli-e a
kormány, hogy sürgősen feltérképezze az oktatás finanszírozásának
jelenlegi struktúráját; tervezi-e a kormányzat a nemzeti jövedelem
oktatásra fordítható hányadának növelését jövőre. Andrásfalvy
Bertalan művelődésügyi és közoktatási miniszter a Házszabályban
meghatározott 30 nap gondolkodási időt kért.
Kósáné Kovács Magda (MSZP) interpellációjában arról érdeklődött,
hogy tervezik-e az érdekképviseleti szervek bekapcsolását a
privatizációs program elkészítésébe, illetve annak végrehajtásába.
(folyt.köv.)
1990. november 13., kedd 16:32
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (6. rész)
|
Érdeklődött arról is, milyen eszközök állnak a kormány
rendelkezésére a privatizáció során felmerülő konfliktusok
kezelésére; milyen szerepet szán a kormány a privatizációban az
Érdekegyeztető Tanácsnak.
Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter hosszasan elemezte a
privatizáció történelmi jelentőségét, annak stratégiai céljait,
makro és mikro szintű összefüggéseit, a gazdaság fejlesztésében
játszott szerepét. Az interpelláló képviselőnő nehezményezte, hogy
konkrét kérdéseire nem kapott konkrét válaszokat, ezért nem fogadta
el a miniszteri választ. Mádl Ferenc válaszát az Országgyűlés is
elutasította, ezért az interpellációt további vizsgálatra az elnöklő
Vörös Vince kiadta a Gazdasági Bizottságnak.
Németh Béla (FKgP) a sportrendezvények rendfenntartásával
kapcsolatban interpellált a belügyminiszterhez. A képviselő feltette
a kérdést: kinek a feladata megszüntetni a sportpályák környékén
tapasztalható, egyre terjedő huliganizmust. Morvay István
emlékeztetett arra, hogy a Heysel stadionban történt emlékezetes
tragédia óta a rendőrség is kiemelt figyelmet fordít a
sportrendezények, mindenekelőtt a labdarúgó-mérkőzések rendjének
biztosítására. A rendezvények biztosításának kötelezettségét
egyébként az állam- és közbiztonságról szóló, 1974-ben kelt
törvényerejű rendelet is a rendőrség feladatául szabja. A rendőri
szervek képviselői részt vesznek az NB-I-es ligaüléseken, ahol
minden esetben külön napirendi pontként tárgyalják a
labdarúgó-mérkőzések biztosításának kérdését. Külön rendőrségi
biztosítási terv készül az NB-I-es labdarúgó-csapattal rendelkező
klubok stadionjaira, illetve a 3000 nézőnél nagyobb
befogadóképességű sportlétesítményekre. Az államtitkár kijelentette:
a rendőrség továbbra sem ,,vonul ki,, a sportpályákról, ám nem kíván
a sportrendezvények főszereplőjévé válni, ezért az ,,elégséges
biztosítás,, elvét követi. Az interpelláló képviselő elfogadta a
választ, azzal a megjegyzéssel, hogy az elégséges biztosítás elve
helyett a szükséges biztonság koncepcióját használják. Az
Országgyűlés elfogadta az államtitkári választ.
Cséfalvay Gyula (KDNP) a mezőgazdaság átalakítása ügyében
interpellált a földművelésügyi miniszterhez. A képviselő felhívta a
figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági kistermelők állandó, nyomasztó
termelési és értékesítési gondokkal küszködnek. A kistermelők
elkeseredését fokozza, hogy úgy érzik: a földművelésügyi kormányzat
nem nyit távlatot előttük. (folyt.köv.)
1990. november 13., kedd 16:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (7. rész)
|
Az interpellációra válaszolva Nagy Ferenc József földművelésügyi
miniszter közölte, hogy a tárca már kidolgozta a mezőgazdaság jövő
évi közgazdasági feltételrendszerének tervezetét. Arra törekszenek,
hogy a gazdálkodás feltételeinek alapjait érintő kérdések
megvitatásába bevonják az érdekképviseleti szerveket is, s a
feltételek alakulásáról mielőbb tájékoztassák magukat a termelőket
is. Az interpellációra adott választ a képviselő és az Országgyűlés
egyaránt elfogadta. (folyt.köv.)
1990. november 13., kedd 16:34
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (8. rész)
|
Az új magyar Parlament történetében először Horváth Vilmos
(SZDSZ) horvát nyelven intézett interpellációt a művelődési és
közoktatási miniszterhez, amelyben kérte, hogy a televízió - a
jelenlegi gyakorlattól eltérően - rendszeresen, állandó időpontban
sugározzon horvát nyelvű műsort. Megkérdezte a minisztert: a
művelődési kormányzatnak szándékában áll-e a nemzetiségeken nemcsak
szavakkal, hanem anyagiakkal, tettekkel is segíteni.
Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter
részletesen ismertette, hogy mely rádióállomások milyen időtartamban
sugároznak horvát, illetve szerb nyelvű műsorokat. Hozzátette, hogy
a Budapestről sugárzott programok egy része a határ szélén már nem
fogható. Elmondta azt is, hogy a televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának
Nemzetiségi Szerkesztősége havonta 30 percben, egyszeri ismétlésben
Budapestről sugárzott szerb-horvát nyelvű műsort adott. Felhívta a
figyelmet arra, hogy 1988-tól a nemzetiségi szövetségek felügyelete,
így a nemzetiségi sajtó, tévé, rádió ügye is, a Nemzeti és Etnikai
Kisebbségi Hivatalhoz került. A nemzetiségi programok, műsorok
kiterjesztéséről csak másodlagos információi vannak a
minisztériumnak, de úgy tudják, hogy foglalkoznak ezzel a tervvel.
Az interpelláló képviselő igényét egyébként a Művelődési és
Közoktatási Minisztérium támogatja, és egyetértett azzal, hogy a
nemzetiségek kultúrájának fenntartása az ország érdeke.
A választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés
elfogadta.
Juhász Péter (KDNP) az 1990-ben folyósított 3 százalékos
lakáskölcsönök fedezete tárgyában a pénzügyminiszterhez, Hatvani
Zoltán (SZDSZ) a vállalkozásélénkítő hitelkonstrukciók tárgyában
ugyancsak a pénzügyminiszterhez intézett interpellációt. A
miniszteri válaszokat az interpelláló képviselők és a Parlament
egyaránt elfogadták. (folyt.köv.)
1990. november 13., kedd 16:53
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (9. rész)
|
Szabó Lukács azt firtatta: a főügyészek körében mikor megy végbe
a rendszerváltás? Györgyi Kálmán legfőbb ügyész arról tájékoztatta a
képviselőt és a Házat, hogy erre csak az ügyészségi reform
megvalósításakor kerülhet sor. A főügyészek munkaviszonya egyébként
meghatározatlan időre szól, így ennek megváltoztatásához törvényre
van szükség. A legfőbb ügyész egyébként úgy ítélte meg, hogy a már
korábban is pályázat útján kinevezett főügyészek alkalmasságát,
szakmai tapasztalatai alapján, nincs oka megkérdőjelezni. A választ
a képviselő elfogadta, a plénum azonban nem.
Az interpellációkat hat kérdés követte. Közülük nem egy nem
először hangzott el. A tömör, konkrét kérdésekre alig-alig született
ugyanolyan tömör, konkrét válasz. Például Pál László kérdése alapján
a törvényhozók megtudhatták, hogy a kormánynak van radikális
gazdasági programja, s azt meg kívánja ismertetni mind a
Parlamenttel, mind pedig az Érdekegyeztető Tanáccsal, sőt,
társadalmi vitára bocsátja. A Solt Ottiliának adott válaszból pedig
kitűnt, hogy a sajtóban már ismertté vált elképzeléseket a
munkanélküli biztosítási alapról a Munkaügyi Minisztérium dolgozta
ki, de azt a Népjóléti Minisztériummal még nem egyeztették. Kelemen
András államtitkár szerint a téma kidolgozása még szakértői
tárgyalásokat igényel. Kiderült az is - Suchman Tamás volt a kérdező
-, hogy az egisztencia-alaphoz kapcsolódó jogszabályokon most
dolgoznak, de hamarosan végeznek e munkával.
Az interpellációk és kérdések után - kifogyván a napirendi
pontokból - az Országgyűlés befejezte munkáját. Záróakkordként a
Parlament úgy döntött: sürgősséggel megtárgyalja a köztársasági
megbízottak jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól,
valamint a bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók
előmeneteléről és javadalmazásáról szóló törvényjavaslatokat,
amelyeket a kormány most nyújtott be. (MTI)
1990. november 13., kedd 17:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|