![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Levegő Munkacsoport felhívása
"A születés körüli időszakban a szervezetre ható
környezetszennyező anyagok (a gépjárművek által kibocsátott rákkeltő
szénhidrogének, a gyomirtószerek, stb.) életreszólóan károsíthatnak
létfontosságú sejteket: emiatt a felnőtt korban csökkenhet a
szervezet ellenállóképessége, s jelentősen megnőhet a rosszindulatú
daganatos és más betegségekre való hajlam. "
Amerika Hangja:
A Kisgazdapárt gondjai
"A kiszivárgott hírek elég érdekesen keverik mindenesetre az
eladás és a visszaadás lehetőségét, hiszen ha igaz az, hogy a volt
tulajdonosok részvényt kapnak, tulajdonjegyet, ám nem földet - mert
azt az kaphatja, akinek vagyona van, aki tehát fizetni tud - a
mezőgazdaság ügye ismét ott lesz, ahol volt, tehát pontosan ott,
ahol a part szakad. Honnan lesz pénze az országnak arra, hogy
mozdítható, tehát beváltható, kamatozó tulajdonosi jegyeket
osztogasson?"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Antall-Gorbacsov találkozó - 1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Ám Párizs mégsem növelte a feszültséget, az atlanti klíma talán inkább enyhítette - így számolt be a találkozóról láthatóan derűsen érkező Antall József állítván, hogy a beszélgetés alatt Gorbacsov is jókedvében volt.
A hangulatjelzésen túl persze a beszámolónak a tartalmi része a fontosabb, mely mintha az elsőnek igazolása is volna. Antall József elmondása szerint tehát 4 főbb kérdésre került sor a szovjet rezidencián.
Az egyik, egy korábban már magyar részről felvetett és most Mihail Gorbacsov által is elfogadott javaslat egy új, kétoldali megállapodást, új szovjet-magyar államszerződést illetően. A két fél úgy gondolja: a szovjet-magyar kapcsolatok eddig sem voltak különösebben rosszak, de most eljött az ideje új alapokra helyezni őket, és ennek feltételeit, módozatait majd az illetékes külügyminiszterek dolgozzák ki.
A másik nagy kérdés a Varsói Szerződés sorsa volt. Papíron kényes kérdés, hiszen ismeretes a magyar kormány fennen hirdetett álláspontja: a varsói paktumra katonai szempontból semmi szükség, sőt a magyarok politikai szempontból sem látják sok értelmét, s elhatározott szándékuk, hogyha a feloszlatásról nem születik addig testületi döntés, Magyarország 1991 végén, legkésőbb 1992 tavaszán kilép a szerződésből.
Olybá tűnik, Mihail Gorbacsovot nem rázta meg különösebben a bejelentés, és ha részletes véleményét későbbi időpontra tartogatja is, annyit már most mondhatott: a varsói paktumot illetően Moszkva az át- és újragondolás állapotában leledzik.
Kissé alkérdés lehetett a harmadik: 1956 méltányos megítélésére nagy szovjet tévedés beismerésére. Mihail Gorbacsov erre azt mondta, a Szovjetunió már két évvel ezelőtt tett kísérletet eme tragikus történelmi esemény újraértékelésére, melyet lehet még tovább fogalmazni. A szótérthetőségének nyilván módozata volt, hogy mindkét fél inkább történelmi, mint politikai tényként igyekszik ma 1956-ot megítélni. Ezért is lehetett Antall József bölcs, pietásos gesztusa, hogy a Magyarországon elesett szovjet katonákat is hősi halottaknak tekinti. (folyt.)
1990. november 21., szerda
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|