 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Levegő Munkacsoport felhívása
"A születés körüli időszakban a szervezetre ható
környezetszennyező anyagok (a gépjárművek által kibocsátott rákkeltő
szénhidrogének, a gyomirtószerek, stb.) életreszólóan károsíthatnak
létfontosságú sejteket: emiatt a felnőtt korban csökkenhet a
szervezet ellenállóképessége, s jelentősen megnőhet a rosszindulatú
daganatos és más betegségekre való hajlam. "
Amerika Hangja:
A Kisgazdapárt gondjai
"A kiszivárgott hírek elég érdekesen keverik mindenesetre az
eladás és a visszaadás lehetőségét, hiszen ha igaz az, hogy a volt
tulajdonosok részvényt kapnak, tulajdonjegyet, ám nem földet - mert
azt az kaphatja, akinek vagyona van, aki tehát fizetni tud - a
mezőgazdaság ügye ismét ott lesz, ahol volt, tehát pontosan ott,
ahol a part szakad. Honnan lesz pénze az országnak arra, hogy
mozdítható, tehát beváltható, kamatozó tulajdonosi jegyeket
osztogasson?"
|
|
|
|
|
|
 |
Manfred Wörner programja (1.rész)
|
1990. november 23., péntek - Gyors ütemű átalakítás és a
stabilitás megőrzése - e kettős vetületű problémakör uralta Manfred
Wörner és magyar vendéglátóinak pénteken megtartott tárgyalásait. A
NATO hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó főtitkárát a
látogatás második napján hivatalában fogadta Antall József
kormányfő.
A megbeszélésen Wörner főtitkár a régió helyzetét boncolgatva
úgy fogalmazott: a közép-kelet-európai térség országaiban - nem kis
mértékben a magyar példa nyomán - áttörés következett be; ám ma már
világosan látszik, hogy az álmok megvalósulása után a hideg
realitásokkal is szembe kell nézniük a régió államainak. Fejlődésük
döntő szakaszba lépett, amikor is egyszerre kell megoldaniuk
stabilitásuk megőrzésének és átalakulásuk megvalósításának kettős
feladatát. A térség gazdasági, politikai stabilitásának megőrzése
azonban nem pusztán ezen országok ,,belügye,,, hanem olyan globális
probléma, amelynek megoldásában a NATO-nak is szerepe lehet. Az
észak-atlanti szervezet ugyanis arra törekszik, hogy egyik
tartópillérévé váljon az új globális biztonsági rendszernek.
A magyar kormányfő Wörner véleményéhez kapcsolódva kifejtette:
híve az atlanti-gondolatnak, s ezen alapállásból elutasítja azokat a
véleményeket, amelyek szembeállítják egymással az európai egység
ügyét és az atlanti kapcsolatot. Az atlanti közösség mindmáig a
fejlődés, a biztonság garanciája volt Európában. A jövőben is egy
stabil atlanti szövetség szavatolhatja, hogy a térség országai
megbirkózhassanak az őket érő kihívásokkal. A jelenlegi,
bizonytalansági tényezőkkel terhelt átalakulási folyamatban
Magyarország azt szeretné, ha az érintettek nyilatkozatban
rögzítenék a biztonság garanciáit.
Antall József ismertette a NATO-főtitkárral Magyarország
kapcsolatépítő törekvéseit a régió országai irányába. Kiemelte azt a
nagy jelentőségű kezdeményezést, amely Cseh és Szlovákia,
Lengyelország és Magyarország politikai együttműködését alapozza
meg. Ugyanakkor a magyar kormányfő hangsúlyozta: a háromoldalú
egyűttműködés nem áll ellentétben a NATO-hoz fűződő kapcsolatokkal;
ellenkezőleg, azt kívánják elősegíteni, hogy az együttműködő államok
minél zökkenőmentesebben illeszkedhessenek az európai rendszerekhez.
Az olasz-osztrák-csehszlovák-jugoszláv-magyar részvétellel folyó
Duna-Adria együttműködésre utalva Antall József szorgalmazta, hogy a
Pentagonálé keretben Lengyelország is mielőbb képviseltethesse
magát. (folyt.köv.)
1990. november 23., péntek 15:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Manfred Wörner programja (2.rész)
|
Európai érdek ugyanis, hogy Lengyelország helyzete
stabilizálódjék, s ne szigetelődjön el az európai együttműködés
fórumaitól.
Az európai helyzet egy újabb vetületét érintette Manfred Wörner,
amikor kifejtette: a Varsói Szerződés megszűnése kapcsán helytelen
lenne a Közép-Kelet-Európában kialakuló vákuumról értekezni. Egy
ilyen kampány téves képzeteket keltene, növelve ezáltal a
bizonytalansági tényezőket. Ezzel szemben mindent el kell követni az
új biztonsági rendszer kialakítása érdekében, pótolva ezzel a
megszűnő szövetségi rendszert.
A kormányfővel folytatott megbeszélés után Manfred Wörner Für
Lajossal, a honvédelmi tárca vezetőjével találkozott a Honvédelmi
Minisztériumban. A NATO-főtitkár elöljáróban hangsúlyozta: ami a VSZ
sorsát illeti, a NATO nem kíván beavatkozni, tanácsokat osztogatni a
VSZ-tagok számára. Az sem célja, hogy megossza és egymás ellen
kijátssza a Varsói Szerződés tagjait. A NATO doktrínájának lényege
nem a konfrontáció, hanem a biztonság szavatolása a szabadságra és
önállóságra törekvő országok számára.
Für Lajos ismertette a magyar nemzeti védelmi koncepció főbb
elemeit. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Honvédség az alkotmányos
kereteknek megfelelő közvetlen nemzeti vezetés alatt áll. A térséget
érintő jelentős haderőcsökkentések nyomán a magyar fegyveres erők
létszáma mintegy 75 ezres lesz, s a honvédelmi vezetés arra
törekszik, hogy létszámában kisebb, ám korszerű, mozgékony haderő
jöjjön létre. Ugyanakkor az ország súlyos gazdasági helyzete miatt
Magyarország előreláthatólag nem lesz képes belső erőforrásokból
fedezni egy ilyen jellegű haderő létrehozását. Különösen nagy
befektetéseket igényelne a légierő korszerűsítése. A VSZ szétesése
nyomán Magyarország kétoldalú szerződések megkötésével fokozatosan
olyan biztonsági hálót szeretne kifeszíteni az ország köré, amely
védelmet nyújthatna bármely váratlan fordulat esetére. Ilyen
bilaterális megállapodás várható a közeljövőben a Szovjetunióval,
Cseh és Szlovákiával, Romániával.
Manfred Wörner kérdésére Für Lajos összegezte azokat a
veszélyforrásokat, amelyek fenyegethetik a térség biztonságát. Első
helyre sorolta a régió etnikai ,,kevertségéből,,, illetve az abból
adódó feszültségeket, hogy az etnikai és a politikai határok nem
esnek egybe. Veszélyforrás lehet a régió országainak súlyos
gazdasági-szociális helyzete is, ami például a menekülthullám
felduzzadása révén növelheti a feszültséget. (folyt.köv.)
1990. november 23., péntek 15:05
|
Vissza »
|
|
Manfred Wörner programja (3.rész)
|
Göncz Árpád a délutáni órákban az Országházban fogadta Manfred
Wörnert. A megbeszélésen a köztársasági elnök kifejtette
meggyőződését, amely szerint Magyarország jövőjét az garantálja, ha
megszűnik a földrész polaritása. Nagy felelősség hárul a NATO-ra a
közös Európa biztonsága területén. Magyarország abban segíthet, hogy
Kelet-Európa ne váljon válságövezetté - szögezte le az elnök,
hozzátéve, hogy ennek veszélye jelenleg megvan. Az utóbbi négy
évtizedben számos kérdés maradt megoldatlan - ilyen például a
kisebbségek ügye, a nacionalizmus -, s ezek most robbanásszerűen
törnek a felszínre. A térség országainak helyzetét az is bonyolítja,
hogy a politikai fejlődés nem azonos ütemben megy végbe; a
társadalmi feszültségek felhalmozódtak. Ilyen körülmények között a
földrész nyugati fele nem sokáig várathat a segítségnyújtással. Ha
ugyanis a politikai stabilitás megrendül, akkor az utóbbi időszakban
Európa egyesítésére fordított erő kárba veszik - állapította meg
Göncz Árpád, majd hozzáfűzte: ,,Nem kérni akarok, hanem egy
stratégiai terv kidolgozását javasolni, amely hatékonyan meg tudja
oldani Kelet-Európa nehéz helyzetét. A térség ily módon
hozzájárulhat a földrész egységéhez,,.
Manfred Wörner elismeréssel nyugtázta a köztársaság elnök
szavait. Annak a véleményének adott hangot, hogy a kelet-európai
országok előtt álló két-három esztendő nagyon fontos - legalább
annyira, mint az utóbbi egy év - a demokrácia és a gazdasági
stabilitás útján.
A találkozón véleményt cseréltek a kisebbségek helyzetéről.
Ennek kapcsán Göncz Árpád hangsúlyozta: Közép-Európában e kérdés nem
sajátos magyar probléma, hiszen e térségben szlovákok, horvátok,
németek is élnek. A magyarok kezdeményezik egy nemzetközi charta
közös kidolgozását és elfogadtatását, amely ellenőrizhető és
mindenki számára kötelező lenne. Ez tartalmazná és megszabná
valamennyi ország kötelezettségét is. (folyt.köv.)
1990. november 23., péntek 16:53
|
Vissza »
|
|
Manfred Wörner programja (4. rész)
|
Manfred Wörner péntek délután nemzetközi sajtókonferencián
összegezte magyarországi hivatalos programjának tapasztalatait.
Bevezető nyilatkozatában hangoztatta: szimbolikus jelentőséggel bír,
hogy most első ízben nyílott alkalma a NATO főtitkárának
magyarországi látogatásra. A magyarországi vizit ,,üzenete,,: az
észak-atlanti közösség baráti jobbot nyújt Magyarországnak, s
együttműködést ajánl egy új Európa felépítéséhez. A konfrontáció
ideje lejárt
Ennek kapcsán Manfred Wörner az európai történelem
fordulópontjaként értékelte a helsinki folyamat párizsi
csúcstalálkozóját, amely a szabadság, a nyíltság új korszakának
kezdetét jelentette. NATO-főtitkári tisztében üdvözölte Magyarország
visszatérését a demokratikus nemzetek nyugati családjában.
Látogatása egyben kifejezi azt is - hangoztatta Wörner -, hogy
Magyarország nincs magára hagyattatva a gazdasági nehézségek
leküzdéséért, a demokrácia megszilárdításáért folytatott küzdelmében
- az észak-atlanti közösség tagországai segítséget fognak nyújtani.
Magyarországi tárgyalásairól elmondta: minden alkalommal
szívélyes, baráti fogadtatásban volt része, s a megbeszéléseken azt
tapasztalta, hogy a magyar vezetők osztják az észak-atlanti közösség
alapértékeit. Magyar vendéglátóival részletesen megvitatta egy új
Európa felépítésének különféle vonatkozásait, s úgy találta, a
vendéglátók is egyetértenek abban, hogy egy stabil és biztonságos
Európa létrehozásában fontos szerep jut a helsinki folyamat
intézményesítésének, az Európai Közösségeknek és az Európa
Tanácsnak. Ugyanakkor egyetértés mutatkozott abban is, hogy az
európai stabilitás biztosításában alapvető szerep hárul az
atlanti-szövetségre.
A NATO meghatározó jelentőségét hangoztatva Manfred Wörner
kiemelte azt is, hogy az észak-atlanti szervezet tevékenységében
mind nagyobb súlyt kap a politikai dimenzió. A NATO védelmi jellegű
közösség lévén soha nem fenyegetett senkit, fegyvereit soha nem
használta - és nem is fogja - senki ellen használni. Mint kollektív
biztonsági szervezetre, a jövőben is elengedhetetlen szükség lesz az
észak-atlanti szövetségre. Ugyanakkor a történelmi változások nyomán
maga a NATO is változásokon megy keresztül. Ezek közül a
legfontosabb a politikai szerep erősítése, és a katonai stratégia
újraértékelése, oly módon, hogy csak a biztonság szavatolásához
szükséges minimális fegyverzetszintet kelljen fenntartani.
Összegezve: a NATO működő kollektív biztonsági szervezetként, puszta
léténél fogva a stabilitás egyik tartópillére a változó Európában.
(folyt.köv.)
1990. november 23., péntek 17:27
|
Vissza »
|
|
Manfred Wörner programja (5. rész)
|
A NATO arra törekszik, hogy az együttműködés új, tartós strukúráit
hozza létre Európában. Ezzel összhangban szorgalmazza információk és
szakértők cseréjét, politikai és katonai vezetők kölcsönös
látogatásait; a biztonság, a gazdaság, és a politikai élet különféle
kérdéseit elemző tanácskozások összehívását Brüsszelbe; tudományos
és környezetvédelmi problémák közös tanulmányozását. A kooperációs
kapcsolatok erősítésének különféle módozatai között említette meg
Manfred Wörner, hogy újabb brüsszeli látogatásra hívta meg Antall
Józsefet az Észak-Atlanti Tanács ülésére.
Jeszenszky Géza külügyminiszter hangoztatta: Manfred Wörner
gondolatai teljes nézetazonosságot tükröznek a magyar állásponttal.
Az európai stabilitás kérdéskörén belül a magyar külügyminiszter
különös hangsúllyal szólt a közép-kelet-európai térség helyzetéről.
Ezzel kapcsolatban leszögezte: Magyarország tisztában van a régió
stabilitásának megőrzésében reá háruló felelősséggel, és arra
törekszik, hogy szomszédaival a párbeszédet, a kooperációt erősítse.
Manfred Wörner a Varsói Szerződés szétesésével kapcsolatos
kérdésekre válaszolva hangoztatta: a Nyugat magatartását az
határozza meg, hogy bízik Gorbacsov elnök politikájában és úgy
értékeli, napjainkra megszűnt a szovjet fenyegetés. A NATO
partnerséget, együttműködést ajánl a Szovjetuniónak. Az új Európát a
Szovjetunióval együtt kívánják felépíteni. Wörner egyben tévesnek
nevezte azokat a véleményeket, amelyek a VSZ felbomlása miatt
kialakuló vákuumtól féltik Közép-Kelet-Európát. Ismételten
hangsúlyozta: a térség országai semmiképpen sem kerülnek légüres
térbe, hiszen részesei az Európát átfogó politikai, gazdasági,
biztonsági alapstruktúráknak. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a
helsinki folyamat intézményesítése megnövelhetné a VSZ-tagok
biztonságérzetét.
A NATO főtitkára szombaton a Dunakanyar nevezetességeivel
ismerkedik. (MTI)
1990. november 23., péntek 17:30
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|