|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Levegő Munkacsoport felhívása
"A születés körüli időszakban a szervezetre ható
környezetszennyező anyagok (a gépjárművek által kibocsátott rákkeltő
szénhidrogének, a gyomirtószerek, stb.) életreszólóan károsíthatnak
létfontosságú sejteket: emiatt a felnőtt korban csökkenhet a
szervezet ellenállóképessége, s jelentősen megnőhet a rosszindulatú
daganatos és más betegségekre való hajlam. "
Amerika Hangja:
A Kisgazdapárt gondjai
"A kiszivárgott hírek elég érdekesen keverik mindenesetre az
eladás és a visszaadás lehetőségét, hiszen ha igaz az, hogy a volt
tulajdonosok részvényt kapnak, tulajdonjegyet, ám nem földet - mert
azt az kaphatja, akinek vagyona van, aki tehát fizetni tud - a
mezőgazdaság ügye ismét ott lesz, ahol volt, tehát pontosan ott,
ahol a part szakad. Honnan lesz pénze az országnak arra, hogy
mozdítható, tehát beváltható, kamatozó tulajdonosi jegyeket
osztogasson?"
|
|
|
|
|
|
|
Felcím: Ahol a polgármestereket képzik Főcím: Egyetem lesz
az Államigazgatási Főiskola
|
Budapest, 1990. november 20. Kedd (MTI-Press)
Az önkormányzatok első emberei az ország számos pontján úgy láttak munkához, hogy nem rendelkeznek a szükséges közigazgatási ismeretekkel, ezért érthetően az ilyen szakemberekből ma óriási hiány van. Mikorra várható a helyzet javulása? - erről kérdeztük dr. Baka Andrást, az Államigazgatási Főiskola főigazgatóját. A magyar közigazgatás rendszere átalakult, a tanácsok megszünésével és az önkormányzatok megalakulásával új helyzet állt elő - mondja a főigazgató. A korábbival ellentétben ma a "gazda" szerep került előtérbe. Ez pedig új kihívásokat jelent az ott dolgozók számára. Persze nemcsak erről van szó: a kormányzati rendszer változása, a bővülő nemzetközi kapcsolatok és a magánvállalkozások terjedése, mind-mind merőben új feladat. Azt mondhatom, mi idejekorán "léptünk": a közigazgatási szakemberképzés egyetemi modelljeit már kidolgoztuk. - Miért érzik szükségét ennek, s hol tart ma ez az ügy? - Az elmúlt évtizedekben a közigazgatás meglehetősen lejáratott szakma volt Magyarországon, ez pedig ellentétben áll a fejlett világ gyakorlatával. Elég a francia példát említeni, ahol egyetemi végzettség birtokában iratkoznak be a hallgatók ezen ismeretek elsajátítására. Tudomásul kell venni itthon is: a közigazgatás külön szakma, amely speciális felkészülést követel. Nagyon fontosak a jogi ismeretek, de ezen kívül széles körű gazdasági és pénzügyi, valamint magas szintű számítástechnikai szaktudásra is szükség van. Sőt, ma már a nemzetközi ismeretek is megkívántatnak, hiszen különböző külföldi szervezetekhez csatlakozik Magyarország, s velük a jövőben igazgatási szakemberek működnek majd együtt. A képzésnek is meg kell felelnie az új követelményeknek, ezért tartjuk szükségesnek az oktatás egyetemi szintre emelését. A részletesen kidolgozott modell már elkészült, a képzés 1991 szeptemberében indítható, ám ehhez a Parlament jóváhagyása szükséges. (folyt.)
1990. november 20., kedd 14:07
|
Vissza »
|
|
Államigazgatás 2. rész
|
- A főiskolával szemben támasztott igények azonban nemcsak minőségiek, hanem mennyiségiek is. Van-e információjuk arról, hogy az önkormányzatokban most pozícióba került emberek közül mennyit kell továbbképezniük? - Pontos számot még nem tudok mondani. Annyi bizonyos, hogy csak a vezetőképzés négy-ötezer embert érinthet. Az már nyílvánvaló, hogy óriási szakemberhiánnyal küzd a magyar közigazgatás. A korábbi "kényszerházasságok" felbomlottak, a települések önállósodásából következően is jelentősen megnőtt a szakemberigény. - Kiket várnak a főiskolára? - A jó képességű érettségizett fiatalokat - a nappali tagozatra. Rajtuk kívül a közigazgatásban már dolgozó szakembereket várjuk továbbképzésre, illetve adott esetben az állásban lévő vezetőket különböző szakosítókra. - A háromezernél több önkormányzat tisztviselőit - s itt elsősorban a jegyzőkről és a polgármesterekről van szó -, minél hamarabb fel kellene készíteni feladataikra. Nem kell-e attól tartani, hogy az idő sürgetése és a nagy létszám miatt a képzés a régi "gyorstalpaló" tanfolyamok nívójára süllyed? - Semmiképpen. Bármennyire sürgető ezeket az igényeket kielégíteni, ennek nem szabad a képzési színvonal csökkenésével járnia. Sőt, említettem már, hogy az oktatás nívójának jelentős emelésére készülünk. Intézményünk csak korlátozott számban tud hallgatókat fogadni, ezért megengedhetjük magunknak, hogy a legkiválóbbakból válogassunk. Kizárólag azok kaphatnak itt diplomát, akik megfeleltek a szigorú követelményeknek. Terveink szerint ezek közé tartozik majd a középfokú nyelvizsga is. - Eddig csak a tárgyi feltételekről esett szó, de legalább ilyen fontos: van-e az új feladatokhoz alkalmas oktatói gárda? - Nálunk valamivel magasabbak a fizetések, mint a felsőoktatásban általában. Tehát az itteni jobb feltételek és a relatíve magasabb bérek a tanárokat is versenyre késztetik. Hangsúlyozom: oktatóink többsége megfelelő felkészültségű, ám a mércét nekik is magasabbra kell állítanunk. S a verseny nem zárja ki azt sem, hogy adott esetben kívülről hozzunk oktatót. Intézményünk vonzereje akkora, hogy külföldi professzorok is érdeklődnek: szívesen tanítanának nálunk. (folyt.)
1990. november 20., kedd 14:08
|
Vissza »
|
|
Államigazgatás 3. rész
|
- Lehetséges, hogy az új feladatokhoz új emberek kellenek? Nem következik ebből egyfajta tisztogatás az oktatói gárdában? - Ezt mindenképpen szeretném elkerülni. Márcsak azért is, mert a hangsúly a szakmai tudáson van. Az oktatók ugyan tanítják, hogyan kell érteni a politikát és az állam mechanizmusait, de itt nem politizálunk. Ez oktatási intézmény. Ezért nem kívánom vizsgálni az oktatók politikai előéletét és hovatartozását. Számomra az a fontos: megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkezzenek. Tehát politikai értelemben vett tisztogatástól nem kell tartani. Ugyis a hallgató választ: annak az előadásait hallgatja, akinél többet tanulhat. Ebből a szempontból a politika csak annyira lényeges intézményünkben, amennyire felkészít a közigazgatás-tudományok művelésére. (MTI-Press)
1990. november 20., kedd 14:08
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|