|
|
|
|
Két vélemény a kiskunmajsai megállapodásról
|
-------------------------------------------
London, 1990. november 19. (BBC, Panoráma) - Mi történt tegnap Kiskunmajsán? Néhány derűs órán át úgy látszott, hogy sikerült pártközi megállapodást hozni a földtörvény kérdésében. Először az a hír terjedt el, hogy az öt párt megállapodott, miszerint az 1945-ös állapotokat figyelembe véve rendezik a földtulajdon kérdését. A fellélegzés nem tartott sokáig, mert még az is kétséges, hogy volt-e felhatalmazásuk bármit is aláírni a résztvevőknek. És mikor Szakonyi Péter budapesti különtudósítónk felkereste ma délután az Országházban Torgyán Józsefet, a Kisgazdapárt parlamenti csoportjának vezetőjét, hogy mi a különbség tulajdonképpen az 11945-ös és az 1947-es terv között? A következő választ kapta:
- Én nem nevezném ezt megállapodásnak, amint azt Ön tette. Lényegében arról van szó, hogy öt párt szakértője összeült és valamilyen álláspontot dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogy az ő megítélésük szerint a fennálló problémát hogy lehetne rendezni, és az ezzel kapcsolatos elképzeléseket tárják a pártjaik elé. Erről van tehát szó.
Ami a kérdés érdemi részét illeti - nevezetesen, hogy az elfogadható-e számunkra, vagy sem - ezzel kapcsolatban azt tudom Önnek nyilatkozni, hogy a Független Kisgazdapárt földprogramja ismert. Ettől a földprogramtól egyikünknek sincs joga eltérni. Ha eltérni kívánna bármelyikünk ettől a földprogramtól, akkor ahhoz be kellene szereznie a nagyválasztmány hozzájárulását.
A mi nagyválasztmányunk december 14-ikén és 15-ikén fog összeülni. Ha tehát valamelyikünk az eredeti elképzeléseinktől eltérő földprogramot kívánna a nagyválasztmány elé terjeszteni, azt december 14-ikén, vagy 15-ikén meg kellene tennie. Nekem viszont ilyen elképzelésem nincs, én ragaszkodom a mi földkoncepciónkhoz, attól nem kívánok eltérni. Egyébként nem tudok arra nyilatkozni, hogy más képviselőtársaim hogy látják ezt a kérdést. Hangsúlyozom: a mi földtörvény-koncepciónktól eltérnünk csak a nagyválasztmányunk engedélyével lehet. (folyt.)
1990. november 19., hétfő
|
Vissza »
|
|
- A kiskunmajsai megállapodás - 1. folyt.
|
- Nem vett részt ebben a névleges megállapodásban a Fidesz. Tudósítónk Glattfelder Béla parlamenti képviselőt, a Fidesz agrárszakértőjét kérdezte:
- Végül is vasárnap egy megállapodást írtak alá a jelenlévő öt parlamenti párt képviselői arról, hogy az 1945-ös állapotokat tekintik a földkérdés megoldásának. Ezzel a Fidesz egyetértett, illetve ha ott lett volna, aláírta volna-e ezt a megállapodást?
- Elöljáróban azt szeretném elmondani, hogy mi a vasárnapi tanácskozásra - arra a zárt ajtók mögött lefolytatott politikai egyeztető és szakmai tárgyalásra - mi nem kaptunk meghívót. Mi az előző napi rendezvényre kaptunk meghívást, a vasárnapira nem. Nyilvánvaló ezek után, hogy ha akartuk volna, sem tudtuk volna aláírni ezt a megállapodást, mert hogy nem voltunk ott, nem tudtuk, hogy ott kellene lennünk.
A másik kérdés, hogy mit tartalmaz ez a megállapodás. Ennek a megállapodásnak nagyon sok olyan pontja van, amelyik számomra aggályos. Röviden úgy fogalalhatnám össze ennek a megállapodásnak a lényegét, hogy bizonyos szempontból mégis a kisgazda álláspont érvényesül benne, hiszen az egykori tulajdonosok - ha nem is teljes mértékben, de részben - visszakapják eredeti tulajdonukat. De nem úgy, mint ahogy korábban ezt a párt ígérte, hanem kötvényekben kapja vissza. Olyan kötvényekben, amelyiken földet vásárolhat, de a szöveg szerint bármilyen állam által privatizált vagyont is megvehet. Tehát adott esetben ezekből a kötvényekből - teljesen egyértelmű e tekintetben a szöveg - akár egy állami tulajdonban lévő villát is megvehet az egykori földtulajdonos, nem feltétlenül szükséges, hogy ő földtulajdont vegyen ebből. (folyt.)
1990. november 19., hétfő
|
Vissza »
|
|
- A kiskunmajsai megállapodás - 2. folyt.
|
Ami a másik része, hogy ezeknek a kötvényeknek az árát részben a költségvetés biztosítaná, részben a mostani mezőgazdasági szövetkezeti tagok valamint a termelőszövetkezetek biztosítanák. Én nem tudom, hogy az alkotmánnyal hogyan egyeztethető össze ez a megoldás, hiszen az alkotmány védi a szövetkezeti tulajdont, a szövetkezet a szövetkezeti tagok tulajdonában áll. Vajon a szövetkezeti tagok az általuk megváltott földért - amely majd a birtokukba kerül - miért fizetnének ennek az alapnak, amelyből majd az egykori tulajdonosokat kártalanítják -, szeretből talán? Nem értem.
A szövetkezetek milyen alapon fognak fizetni? Szintén szeretetből, vagy kényszerítik-e őket arra, hogy fizessenek - és ha kényszerítik őket, akkor például a szövetkezetek önállóságát védő alkotmánnyal nem tudom hogy hogyan van ez összhangban. Ezek olyan kérdések, amelyeket előbb meg kell hogy világítsunk magunknak és utána tudunk erre vászolni.
Majd a pénzügyminisztertől meg fogom kérdezni, hogy ezeknek a kötvényeknek az ellenértékét a költségvetés milyen forrásból fogja finanszírozni? A költségvetésnek van-e pénze arra, hogy az egykori tulajdonosokat kárpótolja, és ha igen, akkor milyen mértékben? +++
1990. november 19., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|