|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés hétfői munkanapja (5. rész)
|
E kedvezőtlen helyzet orvoslására törekszik a mos beterjesztett
törvényjavaslat, amely egyértelmű perspektívát vázol az
igazságszolgáltatás dolgozói számára, és anyagi javadalmazásukat is
javítani igyekszik.
Az általános vitában felszólaló képviselők pártállástól
függetlenül egyetértettek a törvényjavaslat kiemelkedő
jelentőségével, hangoztatták annak szükségességét, hogy a bíróságok
és ügyészségek megtartsák legjobb szakembereiket, ami függetlenségük
egyik legfontosabb záloga is egyben. Ugyanakkor számos módosító
javaslat is elhangzott. Így például többen kérték, hogy a
fizetéseket meghatározó nomenklatúrákban ne számszerűen rögzítsék a
fizetési plafonokat, hanem százalékos arányt határozzanak meg,
miáltal elkerülhetővé válik, hogy az infláció nyomán évente a
parlament elé hozzák a fizetések áttekintését. A törvényjavaslat
jelenlegi megfogalmazása szerint például az első fizetési osztályba
sorolt legfelsőbb bírósági bíró, legfőbb ügyészségi ügyész személyi
alapbére a három fizetési fokozatnak megfelelően 57, 60, 63 ezer
forint. A második osztályba tartozó megyei bírósági bíró, megyei
főügyészségi ügyész alapbére, az egyes fokozatoknak megfelelően, 39
ezertől 54 ezer forintig terjed. A helyi bírósági bíró és a helyi
ügyészségi ügyész fizetése 30-tól 36 ezer forintig terjedne.
Emellett a bíróságok és az ügyészségek dolgozói pótlékra és külön
juttatásokra is jogosultak. Szigethy István (SZDSZ) úgy vélte, hogy
a bírói munka társadalmilag fontosabb, mint az ügyészi, ezért ennek
a díjazásban is kifejezésre kell jutnia, például a bírói pótlék
megemelésével.
A vitában ismételten elhangzott, hogy mielőbb szükség lenne az
általános közszolgálati törvény megalkotására is, amely a bíróságok
és ügyészségek mellett rendezné a közszolgáltatás más ágaiban
dolgozók helyzetét is. Ezzel kapcsolatban Szigethy István úgy vélte:
indokolt lenne a közjegyzők előmenetelének és javadalmazásának
rögzítése a jelenlegi jogszabályban, hiszen meghatározatlan ideig
várat még magára a közszolgálati törvény hatályba lépése.
Remport Katalin (MDF) üdvözölte, hogy a jogszabály
megalkotásával immár automatizmusok biztosítják a bíróságok,
ügyészségek dolgozóinak előmenetelét, ami kiküszöböli a szubjektív
tényezők szerepét. A fizetésekkel kapcsolatban indítványozta, hogy a
miniszteri fizetéshez igazodó százalékos arányban határozzák meg az
alapbéreket. Vastagh Pál (MSZP) ugyancsak üdvözölte a törvény
megalkotását, ám figyelmeztetett arra, hogy az előterjesztett
szabályok szerint a bírósági és ügyészségi dolgozók előtt élete
derekán, 45 éves kora táján bezárulna az előmenetel lehetősége.
(folyt.köv.)
1990. november 19., hétfő 18:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|