Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés hétfői munkanapja (4. rész)
Az Országgyűlés harmadik napirendi pontként megkezdte a bírák és ügyészek előmeneteli rendszeréről és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A jogszabály-javaslat előterjesztője, Isépy Tamás igazságügyi politikai államtitkár hangoztatta: a jogállamiság kialakulásának, az állampolgári jogok érvényesülésének, a demokráciának nélkülözhetetlen feltétele az önálló bírói hatalom kialakítása, illetve az ehhez szükséges, jól működő bírói szervezet megteremtése. Ezzel szemben napjainkra Magyarországon az ítélkezés feltételrendszere oly mértékben romlott, hogy az már nemcsak az ítéletek megszületésének gyorsaságát, hanem színvonalát és törvényességét is veszélyezteti, súlyosabb esetekben egyenesen lehetetlenné teszi. E kedvezőtlen állapot kialakulásának előzményeit taglalva az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az 50-es években a bírói apparátussal szembeni bizalmatlanság, a bíróságok szerepének téves megítélése olyan veszteségeket okozott, amelyeket a bíróság szervezete a mai napig sem hevert ki. Mindezt csak fokozta a bírósági hatáskörök minden eddigit felülmúló bővülése. (1988. január 1-től 40 olyan új jogszabály jelent meg, amely kisebb-nagyobb mértékben növelte a bíróságok feladatait.) Ugyancsak szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a bírósági apparátust az ügyfélforgalom ugrásszerű növekedése. Az egyre fokozódó munkateher, amely párosul az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiányával, nagymértékűvé tette e munkaterületek fluktuációját. Az elvándorlásokat a kormány tavalyi és idei intézkedései lassították ugyan, de megállítani vagy visszafordítani nem tudták. Ezzel párhuzamosan a gazdasági életben bekövetkező változások, a külkapcsolatok bővülése jelentősen megnövelte a keresletet a jólképzett jogászok iránt. A gazdálkodók szívesen látják a bírákat, bírósági fogalmazókat is. Nem csoda, hogy sokan a jobban fizető cégeket választják, amikor például a kezdő bírói fizetés 15 ezer forint, s az alsó fokú bíróságokon immár 20 éve dolgozó bíró fizetése is alig haladja meg a 20 ezer forintot. A bírósági dolgozók nap mint nap szembetalálkoznak azzal, hogy volt kollégáik lényegesen kisebb felelősséggel, aránytalanul jobban fizető jogászi állásokat töltenek be. Ma már szinte állandósult, hogy a bírói állások több mint 10 százaléka betöltetlen. A bíróságok vezetőinek jelzése szerint amennyiben nem következik be a lehető legrövidebb időn belül jelentős javulás, akkor a pályaelhagyás immár beláthatatlan következményekhez vezet. Hasonló helyzetben vannak az ügyészségek is, itt 15 százalékos a létszámhiány. (folyt.köv.) 1990. november 19., hétfő 18:47
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »