|
|
|
|
Az Országgyűlés hétfői munkanapja (3. rész)
|
A tárgysorozat megállapítása után a plénum viszonylag gyorsan túljutott az illetékekről szóló törvényjavaslat általános vitáján, amelyben mindössze ketten kértek szót. Balás István (MDF), aki már eddig is több mint 20 módosító indítványt nyújtott be az előterjesztéshez, további javaslatai közül ismertetett néhányat. A képviselő konkrét, sok esetben összegszerű javaslatai elsősorban a lakosság érdekeit tartják szem előtt. Ilyen például, hogy az ajándékozás legyen illetékmentes, vagy az, hogy az általános öröklési, vagyonszerzési illeték legyen a lehető legminimálisabb, ezzel szemben a gépjárműveknél maradjon meg a köbcentinkénti illeték. Az illetékhivatal eddigi hatáskörét kívánja csökkenteni azzal az indítványával, hogy a bírói ítélettel megállapított értéket az illetékhivatal már ne bírálhassa felül.
Varga Mihály a Fidesz képviseletében bírálta a kormányt, hogy egy ilyen fontos és sürgető törvényjavaslatot későn nyújtott be az Országgyűlésnek, s ráadásul az egyre növekvő számú módosító indítványok bizottsági tárgyalásakor általános tapasztalat, hogy ezekről a kormánynak nincs álláspontja, szakértői csak saját, személyes véleményüket ismertethetik.
Ugyancsak gyorsan lezárult a bíróságokról, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvények módosítását szolgáló törvényjavaslat általános vitája. Ez az előterjesztés a népi ülnökök jelöléséről és választásáról rendelkezik. A népi ülnökökre ugyanis - minden szakmai vita ellenére - mindaddig szükség van, amíg a bírói szervezet teljes átalakítása megvalósulhat. Újdonság, hogy népi ülnököt - a jövőben 12.450-re tartanak igényt a bíróságok - az állampolgárok, a helyi önkormányzatok és a társadalmi szervezetek jelölhetnek, a választás joga azonban a bíróság székhelye szerinti helyi önkormányzatot illeti meg. Több képviselő hiányolta a törvényjavaslathoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat, hiszen ezek nélkül nem ismeretes a jelölés és a választás módja, a jelölés érvényessége és így tovább. Volt, aki a népi ülnök kifejezés helyett másikat, például bírósági ülnököt ajánlott, a névváltoztatáshoz azonban alkotmánymódosításra is szükség lenne. Szigethy István (SZDSZ) javasolta - mint egy elnöki megjegyzésből kiderült: Torgyán József már benyújtott módosító indítványával összhangban -, hogy a bíróságok a tulajdonjogi perek teljes körében mellőzzék a népi ülnökök részvételét.
A két törvényjavaslat részletes vitájára a későbbiekben, a módosító indítványok bizottsági tárgyalása után tér vissza a plénum. (folyt. köv.)
1990. november 19., hétfő 17:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|