|
|
|
|
Az önkormányzati bizottság ülése (1. rész)
|
1990. november 14., szerda - Úgy tűnik, hogy - az
önkormányzati törvény tárgyalásakor kialakult hatpárti konszenzust
felrúgva - nem a köztársasági megbízott, hanem a
,,belügyminisztériumi samesz,, jogállásáról szóló, s az erős megye
rekonstrukcióját szolgáló törvényjavaslatot nyújtott be a kormány a
Parlamentnek. Így foglalta össze a szabaddemokraták véleményét a
köztársasági megbízott (kmb) jogállásáról, hivataláról és egyes
feladatairól szóló előterjesztésről Magyar Bálint az Országgyűlés
önkormányzati bizottságának szerdai ülésén.
A szabaddemokraták éles kritikáját a köztársasági megbízott hivatalával kapcsolatos rendelkezések egyike-másika váltotta ki. A törvényjavaslat ugyanis kötelezi a kmb-ket, hogy a régión belül megyénként területi hivatalokat hozzanak létre, s ráadásul helyettesének, a kmb-hivatal vezetőjének kinevezéséhez - ez a kmb joga -, továbbá felmentéséhez vagy vele szemben fegyelmi eljárás megindításához a belügyminiszter előzetes egyetértése szükséges. Mindemellett e szervezeten keresztül formálódna a javaslat szerint a közigazgatás személyzetpolitikája, mert ebben a kmb a belügyminiszter felhatalmazása alapján nyújtana segédkezet - a belügyminiszternek.
A törvényjavaslatból és a belügyminisztériumi tájékoztatóból egyébként kitűnt: a köztársasági megbízotti tisztség címzetes államtitkári rangot jelent, s csak az töltheti be, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes magyar állampolgár, s aki - mint arról már kormányrendelet intézkedik - jogi doktorátussal és ötéves szakmai gyakorlattal vagy egyetemi végzettséggel és 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A köztársasági megbízott nem lehet országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselő, nem lehet tagja felügyelő bizottságnak és igazgatótanácsnak. Pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat. A törvényjavaslat rendelkezik arról is, mikor szűnik meg a köztársasági megbízott megbízatása. Az előzetes elképzelések szerint a Parlament jóváhagyása és a bizottsági meghallgatások után a 8 megbízott legkésőbb december 15-ig kinevezhető, ez a köztársasági elnök jogköre.
Mivel a képviselők csak az előző napon kapták meg a 11 paragrafusból álló törvényjavaslatot, így a bizottság is csak arról tudott dönteni: az előterjesztést általános vitára bocsáthatónak tartja. (folyt. köv.)
1990. november 14., szerda 18:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az önkormányzati bizottság ülése (2. rész)
|
Nem kevésbé éles hangnemben zajlott a vita - bár ezúttal az MDF-es képviselők ,,főszereplésével,, -, amikor a 171 polgármester aláírásával benyújtott petíció sorsáról tárgyalt a testület. (E petíció az önkormányzati vagyon törvényi szintű rendezését sürgeti, beleértve az állami ingatlanokat, a földet, az erdőket, a legelőket és a település alapellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató vállalatokat, boltokat is. Az aláírók tiltakoznak az ellen, hogy a vagyonügynökség a települések feje felett, érdekeiket figyelmen kívül hagyva elidegenítse ezeket a vagyonegységeket. Az aláírók úgy gondolják, hogy ezeknek a vagyonegységeknek a privatizálását is az illetékes önkormányzatokra kellene bízni.)
Az MDF-es képviselők kifogásaikat sorolták. Volt aki tételesen boncolgatta: miért rossz a petíció. Másik vélemény szerint a petíció alapvető információhiányról tanúskodik, jobb lett volna, ha a polgármesterek személyesen - háromezernél is többen vannak ( ) - tájékozódnak a BM illetékes osztályain. Akadt, aki szerint a 171 polgármesterből 100 nem is tudta, mit ír alá. De valamennyien kitartottak amellett, hogy a kereskedelmi és szolgáltató egységek nem lehetnek az önkormányzati vagyon részei, hiszen ezekről az előprivatizációs törvény rendelkezik, s annak módosítását, a téma újrarendezését semmi sem indokolja. Arra is hivatkoztak, hogy az önkormányzati törvény pontosan meghatározza az önkormányzatok vagyonának körét, ezt bővíteni nem szükséges.
A Belügyminisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium szakértőinek tájékoztatásából kitűnt: az önkormányzatok vagyonáról szóló törvényjavaslatot a kormány viszonylag rövid időn belül beterjeszthetné, de így hiányos lenne, hiszen megelőzné a földtörvényt, a kincstári vagyonról szóló törvényt és a privatizációs törvényt. Megértették a polgármesterek szándékát és türelmetlenségét, de inkább a türelmet javasolták.
A bizottságban végül is csak abban látszott konszenzus kialakulni, hogy a petíciót teljes egészében nem tudják támogatni; továbbá egy héten belül írásos tájékoztatót kérnek a BM-től a ,,vagyontörvények,, előkészítéséről. Az is kiderült: mind a BM, mind pedig a polgármesterek - szakértői segítséggel - két héten belül elő tudnak állni egy tervezettel. A bizottság akkor eldöntheti: megvitatja-e azt, s vállalja-e előterjesztését testületileg, vagy önálló képviselői indítvány lesz belőle. (MTI)
1990. november 14., szerda 18:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|