|
|
|
|
Macedónia - választási eredmények még nincsenek
|
-----------------------------------------------
München, 1990. november 13. (SZER, A mai nap) - Hírmagyarázatunkban részletesen foglalkozunk a macedón helyzettel.
- A választás nem volt demokratikus: megsértette a választói törvényt, továbbá macedón-ellenes is volt, mert eleve a kormánypártok és az albán párt győzelmét biztosította - hangzik az ellenzék állásfoglalása.
A Macedón Nemzeti Front azzal érvel, hogy 120 választókörzetből 110-ben történtek szabálytalanságok, és azzal fenyegetőzik, hogy tiltakozásul utcai tüntetéseket rendez. A kommunista uralom 45 éve utáni első többpárti választásokat Macedóniában a Fronton kívül egy magát Munkáspártnak nevező csoport is csalásokkal vádolja.
Szemtanúk arról számoltak be, hogy tegnap két macedón városban: Gostivarban és Tetovóban többezer ember vonult az utcára - tiltakozásul az albán nemzetiségűek állítólagos választási csalásai miatt. Jugoszláviának ebben a tagköztársaságában kétmillió albán él. Közülük mintegy ezren Struga városában viszont azért tüntettek, mert a rendőrség 39 honfitársuknak arra hivatkozva vonta be útlevelét, hogy ki akarnak bújni a katonai szolgálat alól. Összecsapásokról nem érkeztek hírek.
Visszatérve a vitatott választásokra: a hatalmon lévő kommunista párt és Ante Markovics miniszterelnök, a reformista erők szövetségese nem tartja kizártnak, hogy néhány körzetben meg kell ismételni a szavazást. Ezzel együtt a kommunisták tagadják, hogy komolyabb visszaélések fordultak volna elő, és azt állítják, hogy az első részeredmények szerint több körzetben vezetnek. (folyt.)
1990. november 13., kedd
|
Vissza »
|
|
- Jugoszláviai helyzet - 1. folyt.
|
A Nemzeti Front ezt annak tulajdonítja, hogy sok szavazókörzetben a megengedettnél tovább tartották nyitva a szavazóhelyiségeket, hogy sokan kétszer adták le voksukat, a külföldön élő macedón állampolgárok egy részének pedig a jugoszláv konzulátusok megnehezítették állampolgári joguk gyakorlását.
A macedón választásokat általában úgy tekintik, mint Markovics miniszterelnök személyes népszerűségének, valamint nyugati stílusú gazdasági programjának első komoly vizsgáját.
Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a két legfejlettebb jugoszláv tagköztársaság: Horvátország és Szlovénia után, ahol már korábban megtartott választások a polgári pártok győzelmét eredményezték, Macedónia után hamarosan Szerbiában, Montenegroban és Bosznia-Hercegovinában is választások lesznek. Ezek megváltoztathatják a súlyos gazdasági válsággal és növekvő szeparatizmussal küszködő Jugoszlávia politikai egyensúlyát.
Horvátország és Szlovénia az eddigi föderációt konföderációvá, azaz a tagállamok laza szövetségévé akarja alakítani, és ha ez nem sikerül, a kiválástól sem riad vissza.
A reformbarát Markovics, aki 1989 márciusában lett Jugoszlávia miniszterelnöke, mindent elkövet az ország egységének fenntartásáért. Megkezdte a privatizációt, megszüntette az importkorlátozásokat és a külföldi beruházásokat akadályozó intézkedéseket - amivel Szerbia keményvonalas kommunistáinak haragját zúdította magára. A belgrádi kommunista sajtó egyenesen azzal vádolta Markovicsot, hogy Jugoszláviát banánköztársasággá akarja változtatni. +++
1990. november 13., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|