|
|
|
|
MDF gödöllői jelentése
|
München, 1989. január 12. (SZER, Hölgyválasz) - A Magyar Demokrata Fórum gödöllői szervezete testületileg írta alá azt a tudósítást, amely a Hitel című folyóirat első évfolyamának 4. számában jelent meg. Az írás egy választó-gyűlés jeleneteit ecseteli. Az esemény főszereplője egy nevezetes estén eljátszotta élete egyik nagyjelentét. Nőről lévén szó, tapintatból nem az életkor, hanem a mozgalmi múlt aspektusából jellemezzük őt. Ennek alapján hősnőnket tituláljuk 56 évesnek. Fellépése a jelzett napon tán első ízben csapott át tragikumból komikumba, s ha továbbra is a színpadi hasonlatoknál maradunk: semmi sem jellemzi Őt jobban, minthogy a főváros körüli világot jelentő deszkákon 44 éven keresztül ő volt az előtáncos. Ha pedig - lett légyen az bárki, aki nem úgy ugrált, ahogy ő előírta - a legjobb esetben fegyelmit kapott. A primadonna rendkívül érzékeny dobhártyája megrezdült minden ellenhangra. Leginkább az éljent szerette. A füttyögésért meg egyenest bosszút helyezett kilátásba. Mindennaposak voltak a működési engedély-megvonások, a színpadról való leparancsolások, hogy a pellengért, azaz a kádervéleményt ne is említsük. Számára a színpad, mely több mint négy évtizedig foglalkoztatta, a valódi vitorlát jelentette, amelyen kiélhette szereplési vágyát. A rendezők, akik a primadonna körül sürgölődtek, falvaknak, városoknak, sőt az egész vármegyének írták elő a tapsrendet. De a szélkakasok is az ő sóhajtását lestek, hogy mikor, s merre forogjanak. Ha az első szereplő szeme sarkában netán a rosszallás ránca jelent meg, a felügyelő megrótta az egész vonalat. Ha pedig az ajkát összeszorította, ne adj isten, fenyegetően tekintett a nézőközönségre, kifejezett és derült félelem ült az arcokra. Egyébként is folyton szigorú maszkot viselt, és emiatt összecsattantak a bokák. Ennek alapján szerénytelenség nélkül állíthatta magáról - mint a nevezetes felléptekor hivatkozott is rá-,hogy sokat tett a tekintélye. Azon az emlékezetes előadáson azonban megdöbbentően kellett észlelnie, hogy a közönség néha nem csak néz, de kérdez. Éppen a bős-nagymarosi erőmű című tragédiában alakított hódoló szerepet, mikor közbekiáltások hangzottak el, hogy "nocsak", "de hisz", "jaj miért"? Erre ő azzal válaszolt, hogy kilátásba helyezte: ha nem tetszik, holnap este nem lesz villany a reflektorban. Ez a dolog mindenkit áramütésszerűen megrázott. S a vibráló tekintet kereszttüzében egyesekben fel sem vetődött, hogy az a holnap nem egészen a legközelebbi napfelkelte után, de esetleg 2016-ban lesz, mikor az igazgatóság az utolsó groschenig visszafizeti a felvett hitelt Ausztriának. Mikor ez a generáció már sem bős(z), sem hős nem lesz, viszont özönvizet - azt kaphat. A primadonna kiesett a szerepéből annál a kérdésnél is, amely szintén az igazgatóság több mint három évtizedes pazarlására vonatkozott, és azt firtatta, hogy miért kapnak indokolatlanul magas nyugdíjat - sok mással együtt - a színház nagy deficitjét pazarló gazdálkodásukkal elősegítő vezetők? Itt a primadonna tagadta, hogy a színház valóban a tönk szélén állna. Ez már csak azért is elképzelhetetlen, mert ő maga is rengeteget dolgozott és tett. Egyébként is fel fog még lépni a régi part, azaz pártoldalon- Ami korábban nem fordult elő vele: 41 kérdésből 17-re már nem futotta az erejéből. Ekkor ültek fel a színpadra a bokacsattogtató statiszták. Egytől egyig úgy csináltak, ahogy ezt a tanárnőjük tanította. Öten voltak, de lehettek volna akárhányan, mert évtizedekig kópiaszámra ontotta az ilyen, meg olyan hasonmást a színházi kelléktár. (...) a régi színpadból, a színjátékból mindenkinek elege van. Pest megyei hallgatóinknak feltehetően nem kell bemutatni Örsi Éva jegyzetének kiérdemesült közéleti primadonnáját. Miként azon szerencséseknek sem, akik hozzájutottak a rövid idő alatt rendkívül keresetté vált új folyóirat decemberi számához. A többiek kedvéért azonban most kivonatosan ismertetjük a Hitel tudósítását. (folyt.)
1989. január 12., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MDF gödöllői jelentése - 1. folyt.
|
1988. november 22-én a Magyar Demokrata Fórum gödöllői szervezete meghívására a Hazafias Népfront rendezésében Cservenka Ferencné, Gödöllő és Isaszeg országgyűlési képviselője, találkozott választóival, mintegy 80 választópolgárral. A jelenlévők körülbelül 40 százaléka a Magyar Demokrata Fórum tagja volt. Körülbelül 40 százalék a két helység állami, párt- és gazdasági vezetőiből állt. Cservenka Ferencné félórás előadást tartott a magyar gazdasági helyzetről. Ezt követően a jelenlévők közül 17-en kérdéseket-tettek fel, összesen 41-et. A kérdezőkből 11 Demokrata Fórum-tag volt, és 1 pártvezető. Az első felszólaló személy szerint tette felelőssé Cservenka Ferencnét az ország helyzetéért. A második csalódottságának adott hangot, mivel a képviselőnő gazdasági előadásában semmi olyan információ nem volt, amit az újságokban ne lehetett volna olvasni. Ezután azt kérdezte a képviselőnőtől, miként szavazott Bős-Nagymaros ügyében? Hogyan foglalt állást a név szerinti szavazásról a parlamentben, mit szólna ahhoz, ha Magyarországon többpártrendszer lenne? A harmadik kérdező - aki az első kettőhöz hasonlóan szintén a Demokrata Fórum tagja - azt tudakolta Cservenkánétól, miként vélekedik arról, hogy a magyar parlament tagjai valóban a népet képviselik? A következő felszólaló arra kért választ: mi az oka annak, hogy az ország, és szűkebb hazája Gödöllő milyen helyzetbe jutott, és Cservenka Ferencné milyen szerepet játszott ebben? További kérdések hangzottak el a Munkásőrségről, a párt költségvetéséről, a jelenlegi helyzetért felelős vezetők indokolatlanul magas nyugdíjáról, az adórendszerről. A képviselőnő a kérdések zömét provokatívnak minősítette. Néhány példa a rájuk adott válaszaiból: Bős-Nagymaros kell, mert különben nem lesz áram. A név szerinti szavazásról azt mondta, őt nem érdekli, hogy a pártban a képviselőtársa miként szavaz. A többpártrendszerről kijelentette: ha nagyon akarják - legyen. Amikor az egyik közbeszóló megkérdezte, hogyan fog ő erről a parlamentben szavazni, egy másik pedig arra kérte Cservenkánét, hogy döntsön a parlament a többpártrendszer mellett, a képviselőnő szó szerint ezt válaszolta: Én még nem tudom, hogy mit fogok támogatni - majd hozzátette: ő élt többpártrendszerben, és tudja, mi az. Senkinek sem kívánja. Ezután Cservenkáné azt fejtegette, hogy mennyit tett Gödöllőért, az országért és annak a bizonyosságának adott kifejezést, hogy a párt vissza fogja szerezni régi tekintélyét. Ekkor már este 8 óra volt és a Hazafias Népfront vezetője, aki összehívta az ülést, be akarta rekeszteni, de az első hozzászóló kijelentette, hogy a képviselőnő a 41 kérdésből csak 17-re adott választ. Cservenka Ferencné hajlandó volt ott maradni, ekkor azonban hozzászóltak a jelenlévő gödöllői állami, párt és gazdasági vezetők is. Védelmükbe vették Cservenka Ferencnét, a Munkásőrséget, az MSZMP-t, sőt a Politikai Bizottság által elismert hibás politikát is. Az ülés végén még valaki reménykedve kérdezte: Cservenka Ferencné az országgyűlésben a népet fogja-e képviselni? Mire Cservenkáné határozottan válaszolta: nem. A pártot. Mindezen tények ismeretében a Magyar Demokrata Fórum gödöllői szervezete részéről az alábbi kérdések merültek fel: Elutasítja-e például képviselőnk a mostani kormány reformpolitikáját, és lehetséges hogy a régi hibás politikát fogja támogatni? Törekszik-e párbeszédre a választókörzeti lakossággal, vagy pedig a 40 ezer fős választókörzet nevében saját maga véleményét képviseli? Továbbra is ragaszkodik a képviseleti mandátumához? Megfelelő időpontban ne kezdeményezzük-e képviselői mandátuma törvényes módon történő visszahívását? Alkalmas-e egyáltalán Cservenka Ferencné arra, hogy ezt a funkcióját betöltse? A gödöllői választógyűlés több szempontból is figyelemreméltó. Ami engem illet, különösen azt tartom előrelépésnek, hogy a Demokrata Fórum helyi tagjai fontolóra veszik az olyan képviselő visszahívását, aki el sem titkolja, hogy nem lakosság, hanem a pártérdek képviselője. +++ hg/kt
1989. január 12., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|