|
|
|
|
Jugoszláv parlament - nyilatkozatok (1.rész)
|
B. Walkó György, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 1990. október 18. (MTI-tud.)- Veljko Kadijevics
jugoszláv védelmi miniszter csütörtökön képtelenségnek és durva
provokációnak nevezte azokat a híreket, amelyek szerint katonai
puccsot terveztek volna. A miniszter az AP amerikai hírügynökség
tudósítójának nyilatkozott, s valószínűleg a Danas című lapban
megjelent cikkre célzott. A zágrábi hetilap ugyanis arról írt,
hogy a szövetségi parlament ülésének időpontjában esetleg katonai
puccsot hajtanának végre.
A szerdai ülés mindazonáltal rendkívül feszült helyzetet idézett elő, s Belgrádban úgy tartják, hogy Jugoszlávia sorsdöntő időszakot él át. Az államtanács csütörtökön nyilatkozatot adott ki, s ebben közli, hogy Boriszav Jovics elnök pénteken tartja meg szerdára tervezett referátumát az ország alkotmányos válságának rendezésével kapcsolatban. A döntés azt jelenti, hogy a beszéd előtt sor kerülhet Stipe Mesic horvát politikus államtanácsi beiktatására, amelyet a horvát parlamenti képviselőcsoport követelt, s amely miatt kivonult a szerdai parlamenti ülésről.
A nyilatkozatban azt hangoztatják, hogy az államtanács keddi ülésén hozott határozatokat többségi döntéssel hozták, s hogy Janez Drnovsek, a testület szlovén tagja csak a tanácskozás utolsó részéről hiányzott. Egyúttal közölték azt is, hogy nem volt tudomásuk arról, hogy Drnovsek testi épsége veszélyben forgott volna. Janez Drnovsek a ljubljanai rádiónak adott nyilatkozatában beszélt arról, hogy azért nem vett részt az államtanács ülésén, mert nem értett egyet a tanács tagjaival, s mert Belgrádban nem volt meg személyes biztonsága. Sajtótájékoztatóján Drnovsek úgy nyilatkozott, hogy a válságot nem lehet katonai puccsal megoldani. Kijelentette: bízik a békés megoldásban, s szorgalmazza, hogy jőjjön létre demokratikus párbeszéd.
Az államtanács keddi ülésén nem vett részt Franjo Tudjman horvát elnök, minden valószínűség szerint azért, mert aznap tartották Zágrábban Jelasics bán szobrának avatását. Az ünnepségen elhangzott beszédében Tudjman egyebek közt arról beszélt, hogy Horvátország csakis szuverén és egyenrangú köztársaságok szövetségébe hajlandó beleegyezni, s nem fog kapitulálni, ha Szerbiából, vagy Crna Gorából önkénteseket küldenek a köztársaság ellen. (folyt.)
1990. október 18., csütörtök 20:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Jugoszláv parlament - nyilatkozatok (2.rész)
|
Franjo Tudjman egyébként csak helyettesítette volna az államtanácsban a testületbe delegált horvát politikust. Stipe Mesic beiktatását nagy politikai alkudozás előzi meg: a politikus, aki Stipe Suvar helyét veszi át az államtanácsban, a demokratikus horvát kormány miniszterelnöke volt a közelmúltig, s őt jelölték horvát részről a szövetségi elnökségbe. Legközelebb ő lenne az államelnök a rotáció szabályai szerint, beiktatása tehát nagyon fontos momentum az ország politikai életében.
A csütörtöki parlamenti ülésen egy szerb képviselő interpellációjában válasz vár az államtanácstól arra, hogy törvényes volt-e Stipe Suvar felmentése és Stipe Mesic megválasztása. A szerdai ülésen volt olyan felszólalás is, hogy Stipe Mesic beiktatása a konföderáció híveinek jelentene győzelmet, ha arra Boriszav Jovics referátuma előtt kerülne sor.
A referátumot Jovics már szerdán a sajtó rendelkezésére bocsátotta, jóllehet az az elhangzásig embargós volt. Csütörtökön az államtanács úgy foglalt állást, hogy az expozé csupán irányadó dokumentum, tehát van mód a változtatásra. Jovics a föderációs megoldás dokuemntumában ilyen megszövegezést használ: a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban a nemzetek - a macedónok, a muzulmánok, a szlovének, a szerbek, a horvátok, a crna goraiak egyenrangúak, a nemzeti kisebbségeknek (vagy a szövegváltozat szerint a nemzetiségeknek) az alkotmány szavatolja a nemzeti jogokat. A beterjesztendő dokumentum szerint a köztársaságoknak alktományos joga van a kilépésre.
A parlamenti vitában felvetették, hogy Ante Markovics kormányfőnek is nyilatkoznia kellene álláspontjáról. Á szövetségi miniszterelnök egyébként Olaszországban tárgyal majd a kétoldalú kapcsolatokról. Belgrádban nagy figyelmet szenteltek Gianni De Michelis olasz külügyminiszter bécsi nyilatkozatának, amelyben állást foglalt az egységes Jugoszlávia mellett. +++
1990. október 18., csütörtök 20:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|