|
|
 |
|
 |
Fellángoló nacionalizmusok Jugoszláviában (1.rész)
|
London, 1990. október 7. vasárnap (BBC/MTI-Panoráma) - Míg
Kelet-Európa többi országában a demokrácia és a gazdasági reform
irányába törekednek, Jugoszlávia az összeomlás, és talán a
polgárháború felé halad. A BBC Világszolgálatának munkatársa így
vázolja fel a helyzetet:
Jugoszlávia 23 millió főnyi lakossága az ország különálló
állammá alakulása, 1918 óta sem él zavartalanul. Az egyik probléma
az, hogy nem létezik olyan egységesítő tényező, mint a vallás, a
nemzetiség vagy a nyelv, ami összetartaná az országot. Hét különböző
nemzetiségi csoport él Jugoszláviában, négy nyelvet beszélnek, s
három fő vallást gyakorolnak az emberek. A hat köztársaság
mindegyikében jelentős számú a nemzetiségi kisebbség. Így aztán
együtt van minden feltétel a nacionalista és a nemzetiségi
zavargásokhoz.
A két legnagyobb csoport: a szerbek és a horvátok kapcsolata
mindig feszült volt. A történelem során sok volt a vérontás. Egyik
fél sem felejtette el a másiknak a második világháborúban elkövetett
mészárlásokat. A jelenlegi probléma az, hogy a szerbek és a horvátok
között újra kiéleződtek a nacionalista jellegű feszültségek.
Tito elnök annak idején megpróbált egy olyan rendszert
kiépíteni, amellyel megakadályozta volna, hogy az ország egyes
részei túlsúlyba kerüljenek, és keményen elbánt a nacionalista
megnyilvánulásokkal.
Az elmúlt két évben azonban hirtelen fellángoltak a nacionalista
indulatok Szerbiában, az ország legnagyobb köztársaságában, s ezeket
a helyi vezető, Szlobodan Milosevics tovább táplálta. Hatalomra
jutása aggodalmat keltett a többi jugoszláviai nemzetiség körében,
akik attól tartanak, hogy a szerbek újra - csakúgy mint a háború
előtt - uralni akarják az országot. (folyt.)
1990. október 7., vasárnap 15:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Fellángoló nacionalizmusok Jugoszláviában (2.rész)
|
A horvátok kezdték veszélyben érezni magukat, és júniusban egy
erősen nacionalista szellemű kormányt juttattak hatalomra, amely
azután a köztársaság kiválását szorgalmazta. Ettől a fejleménytől
megriadva, és mondván, hogy az új horvát kormány megkülönböztető
bánásmódot tanúsít velük szemben, a szerbek akcióba léptek. Egyes
csoportok fegyvereket zsákmányoltak, és blokádot emeltek a
szerblakta vidékeken. Előfordult az is, hogy összetűztek a helyi
rendőrökkel. Múlt hétfőn pedig az történt, hogy az általában szerbl
akta területekre vonatkozólag autonómiát hirdettek ki
Horvátországban.
A Horvát Köztársaságban élő szerbek lelkes támogatást élveznek
Szerbia és Milosevics, sőt az országban másutt élő szerbek részéről
is. Attól tartanak, hogy amennyiben Horvátország tovább halad a
kijelölt nacionalista vágányon, polgárháború törhet ki, amely
széttépheti az országot.
A horvátországi szerb kisebbség és a horvát rendőrség közötti
összecsapások egyelőre kevésbé súlyosak, azokkal a zavargásokkal
összehasonlítva, amelyek Jugoszlávia egy másik tartományában,
Koszovóban zajlanak már régóta.
Koszovóban a szerb hatóságok évek óta fojtják el a jórészt
mohamedán albán többség követeléseit, amely nagyobb autonómiára
törekszik. Koszovóban ugyan nem sok szerb él, de a terület mégis
szimbolikus jelentőséggel bír számukra. Koszovót tartják nemzetük
bölcsőjének, és vallásuk központjának. De ez a konfliktus -
legalábbis földrajzilag - az ország egyik sarkába szorul.
A szerbek és a horvátok azonban nemcsak saját köztársaságaikban,
de az ország minden részében szétszórva is élnek. Így ha közöttük
kerül sor konfliktusra, abba az ország háromnegyed része
belekeveredne. Ezért látszik olyan veszélyesnek a jelenlegi feszült
helyzet. +++
1990. október 7., vasárnap 15:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|