|
|
|
|
Felcím: Felhívás szövetkezésre Főcím: Az önkormányzatok csak
együtt érhetnek célba
|
Budapest, 1990. november 1. Csütörtök (MTI-Press)
Tizenöt Baranya megyei falusi polgármester, köztük az immár orfűi Nagy Bandó András, felhívást bocsátott ki. Ebben az országos községi önkormányzati szövetség alakuló ülésére invitálnak minden érdekeltet. Többek között ezt írják a felhívásban: miközben munkához láttunk, felvetődött bennünk, miként védjük a jövőben településeink érdekeit, hogyan tudnánk egymással szövetkezve olyan érdekérvényesítési rendszert kialakítani, amelyben hallathatnánk hangunkat, bele tudnánk szólni az Országgyűlés és a kormány településeinket érintő döntéseibe. A felhívást aláíró egyik falu, Mecseknádasd volt tanácselnökével Wekler Ferenccel - aki egyébként a Baranyai Faluszövetség, az Agrárszövetség és az SZDSZ támogatásával parlamenti képviselő lett, jelenleg pedig az országgyűlés önkormányzati bizottságának elnöke - beszélgettünk a tervezett országos önkormányzati érdekvédelmi szövetség céljairól, értelméről, szükségességéről. Alcím: Önálló hatalmi ág?
- Kívánatos lenne, hogy az önkormányzatok önálló hatalmi ágként funkcionáljanak. Ennek szükségességét indokolja az a tény is, hogy különösen a városokban az ellenzék szerzett többséget a képviselőtestületekben. Rendkívül fontos, hogy az önkormányzati érdekek megjelenjenek minden olyan szinten, ahol az őket érintő ügyekben valamilyen döntés történik. Ez lehet a törvényelőkészítés időszaka, a költségvetés kidolgozása, vagy akár a céltámogatások odaítélésének eldöntése. Nyilvánvaló, hogy a magyarországi 3000 önkormányzat egyenként képtelen az érdekeit érvényesíteni, ezért szükséges, hogy koordináltan jelenjenek meg tárgyalási partnerként, így ezt a hatalmi ágat tényleg valódi hatalommá fejlesszék. Érdekeiket közös nevezőre kell hozni és lehetőleg egységesen kell fellépniük az önkormányzati érdekek érvényesítésében. - Hogyan képzelik a szervezet működését? - Nyugat-Európa összes országában létrejöttek önkormányzati szövetségi rendszerek, de jelentős különbségek vannak köztük. Akad, ahol egyetlen szervezetben tömörülnek a városok és a községek, máshol pedig települési kategóriák szerint más-más formációk alakultak ki. (folyt.)
1990. november 1., csütörtök 10:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szövetkezzünk, de hogyan? 2. rész
|
A lényeg, hogy mindenütt partnerként kezelik őket az éppen hatalmonlévő kormányok. Fontos, hogy az önkormányzatok érdekvédelmi szervezetei ne kötődjenek egyetlen egy politikai erőhöz sem. Ugyanis ha egy kormányváltozás történik az országban, az önkormányzatok azért a helyükön maradnak, és érdekeiket más színezetű kormánnyal szemben kell képviselniük. Ezért sem célszerű pártpolitikai alapon megszerveződni. Ugyanakkor fontos, hogy a szövetségekben az összes
elentős politikai erő képviseltesse magát, megfigyelői státusszal, vagy az adott politikai erő színeiben megválasztott képviselői által. Az önkormányzati törvénybe nem került be az, hogy a települési érdekeket a megyék képviselik, ami régebben bevett gyakorlat volt. Van tehát egy légüres tér, hiszen nem létezik az a megye, amely "hivatalból" fellép a települések érdekeiért a központi szervekkel szemben. Ugyanakkor jelentkezik egy veszély: minisztériumi szinteken elindult egy tendencia. Azonnal be akarnak nyomulni a megyék helyére, létre akarják hozni a decentralizált szerveiket és el akarják vonni azoknak a hatásköröknek a jelentős részét az önkormányzatoktól, amelyekkel most még rendelkeznek. Az ágazati minisztérimok ilyen törekvéseivel szemben csak az érdekvédelmi tömörülések lesznek képesek hatékonyan fellépni.
Alcím: Ha változik a kormány...
- Milyen szervezeti formákban és szinteken érdemes egységére lépniük az önkormányzatoknak? - A szövetségek kiépülhetnek regionális szinten, de elképzelhető hierarchikus megoldás is, ezt rá kell bízni az érintettekre. A megyét én korábban is azért nem tartottam megfelelőnek, mert szétszabdalta a helyi, regionális érdekeket. Egy településcsoportnak például Tolna és Baranya határán ugyanaz volt az érdeke, de ezt egy megyehatár kettévágta. Ha megint külön szerveződnek, akkor most sem jutnak közös nevezőre. A baranyaiak kezdeményezése azért indult el, mert már ennyi idő alatt is tapasztalták, hogy egyedül vannak. Az újraválasztott régi vezetők közül sokan jól ismerik a korábbi problémákat és tudják, ezek újra jelentkezni fognak. Mihamarabb olyan tömörüléseket kell létrehozni, amelyek, sem a kormány által, sem politikailag, sem jogilag nem kérdőjelezhetőek meg. (folyt.)
1990. november 1., csütörtök 10:58
|
Vissza »
|
|
Szövetkezzünk, de hogyan? 3. rész
|
Alulról kell szerveződni és nem szabad hagyni, hogy általuk át nem látott célok érdekében sorakoztassák fel őket. - Milyen haszna, feladata lehet még a szövetkezésnek? - Az érdekérvényesítés mellett információs és szakmai segítési funkciója is van az ilyen szerveződéseknek. Ugyanis egyelőre ez sincs intézményesen megoldva, bár éppen most fekszik egy törvényjavaslat az országgyűlés előtt, mely szerint minden államigazgatási szerv köteles segítséget nyújtani az önkormányzatoknak. Ennél az általánosságnál azonban lényegesen többre lenne szükség. Vannak gazdasági elképzeléseink is, a külföldi tőke már érdeklődik. Egy országos szövetséggel partneri viszonyban létre lehetne hozni egy kommunális holdingot, amelyben a kommunális banktól kezdődően a szakemberképzésig sok fajta tevékenység szerepelhetne. A szövetség önálló jogi személyként kíván szerepelni, így a minisztériumoktól függetlenül köthetne szerződéseket, üzleteket. (MTI-Press) L.
1990. november 1., csütörtök 10:59
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|