|
|
|
|
Oktatási törvény Erdélyben
|
--------------------------
München, 1990. június 3. (SZER, Világhíradó) - Senki sem várhatja a magyarságtól, hogy helyeselje azt a békediktátumot, amely - színmagyar vidékek elszakításával - minden harmadik magyart kisebbségi sorsba kényszerített, és idegen ország állampolgárává tett. Bízunk azonban abban, hogy Trianon 80. évfordulójáig, amely az ezredforduló évére esik, olyan szabad és demokratikus államok alakulnak ki Kelet-Közép-Európában, amelyek között az államhatárok elveszítik jelentőségüket, lehetővé téve a zavartalan érintkezést a határok különböző oldalán élő, nyelvüket és kultúrájukat szabadon őrző magyarok között. Egyelőre azonban a kisebbségi sorsban élő magyarságnak még küzdenie kell nemzetiségi jogainak érvényesítséért. Az új román oktatási törvény kisebbségellenes rendelkezéseiről Domokos Gézát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét kérdezte Heltai Péter.
- A hivatalos lap május 13-iki számában megjelent egy kormányhatározat az 1990/91-es tanévvel kapcsolatban. Ebben a határozatban sok jó döntés van. Előrelépés feltétlenül a modernizálás útján: sokkal ésszerűbbé teszi az oktatást, mint az eddigi diktatúra rendszer alatt volt. De egész sor kérdésben a régi, 1978-as törvény - amelyet persze sohasem tartottak tiszteletben - jogokról beszél. Itt lehetőségekről van szó - ez nagy különbség.
Aztán nagy gond: a beiskolázási számok - illetve az engedélyezett osztályoknak a száma. Nem abból indul ki, hogy mi a reális szükséglet, mit kérnek a szülők, a tanulók -, hanem bürokratikus meggondolásból, fentről megszabott kereteket közöltek a tanfelügyelőségekkel. (folyt.)
1990. június 3., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Oktatási törvény Erdélyben - 1. folyt.
|
Néhány példát említek: a 8. osztályból a 9. osztályba mehet a végzősők alábbi százaláka: román nyelvű oktatásba Kovászna megyében 87 százalék, a magyar nyelvi oktatásba 38,68 százalék. A lakosság 77 százaléka magyar Kovászna megyében. Hargita megyében, ahol a lakosság 80 százaléka magyar, a román nyelvű oktatásból 85 százalék, a magyar nyelvűből 28,68 százalék. Maros megyében a 8. osztályt román nyelven végzetteknek az 59 százaléka folytathatja tanulmányait a 9. osztályban, a magyar nyelven végzettek közül 46 százlék. Brassó megyében 54 százalék, illetve 44 százalék. Szatmár megyében 51 százalék, illetve 36 százalék.
- Én azt hiszem: ezek a számok magukért beszélnek. Viszont itt az előbb én egy olyan pontot is észrevettem, ami szintén visszatér az előző - diszkriminatív - rendelkezésekhez, miszerint a magyar többségű helyeken abban az esetben, hogyha egy román tanuló van, már nyitnak román iskolát -, a magyar diákok esetében ehhez külön kormányengedélyre van szükség.
- Igen: arról van szó, hogy 15-ben szabják meg a kötelező számot. A határozat kimondja: az olyan helyeken, ahol a románság kisebbségben van, 15 alatt nyithatók osztályok. Viszont más esetekben az vonatkozik az ott élő magyarságra is vagy a többi kisebb nemzetiségre is: ha 15 tanulónál kevesebbről van szó, csak miniszteri engedéllyel lehet osztályt indítani - kivételes esetekben. Itt is nyilvánvaló a diszkriminatív hozzáállás. Ez így természetesen elfogadhatatlan.
Jelzéseink vannak arról, hogy ez a határozat nagy feszültségeket szül a magyarlakta megyékben. Már újságcikkek jelentek meg, nyílt levelek a kormányfőhöz. Mi támogatjuk ezt az állásfoglalást. Nagyon fontosnak találom azt, hogy megőrizzük a nyugalmunkat, józanságunkat, ne engedjünk semmiféle provokációnak, megfontoltak legyünk, és politikai eszközökkel, érvekkel érjük el azt, amit el szeretnénk érni. Azt, hogy az eddiginél is gazdagabb és szélesebb körben mozgó oktatásunk legyen - anyanyelven. Mi számítunk a román társadalom megértésére is. +++
1990. június 3., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|