|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangj, Esti híradó:
Magyar piac Ausztriában
"Az egyik csehszlovák gazdasági lap szomorúan állapítja meg, hogy
Magyarország már nem csupán paprikát és paradicsomot exportál, hanem
gépeket is, míg Csehszlovákia megszűnt fejlett ipari ország lenni. A
bécsi szakértők ennek okát abban látják, hogy a Magyarországon már
sokkal régebben megindított gazdasági átalakulásnak most látható
eredménye van. Íme néhány adat:
Az elmúlt évtizedekben - 1970 és 1989 között - a csehszlovák
gépi termékek exportja Ausztria felé 27,8 százalékról 20,1
százalékra esett vissza. Ugyanebben az időszakban Magyarország
Ausztria felé irányított gépipari exportját 28,9 százalékról 31,5
százalékra tudta megemelni. Igaz, az elmúlt 20 évben Csehszlovákia
az Ausztriával folytatott kereskedelemben majd mindig felesleget ért
el, azonban csak azáltal, hogy egyre növelte a nyersanyag-
szállítást, egyidejűleg csökkent a kész- és félkész áruk szállítása.
"
|
|
|
|
|
|
|
Antall József tájékoztatója a kormány átalakításáról (2. rész)
|
Kedvező jel, hogy változatlan a külföldi tőke érdeklődése Magyarország iránt. Ami személyes pozícióit illeti, közölte: garanciákat kapott a miniszterelnöktől arra, hogy a Pénzügyminisztérium kezében futnak össze a magyar gazdaságpolitika stratégiai irányításának szálai. (Ez a garancia az utóbbi hónapokban a magyar gazdaságpolitikát bénító Rabár-Matolcsy hatásköri párharc fényében kap különös jelentőséget.) Kupa Mihály a gazdaságot fenyegető legveszélyesebb jelenségnek az infláció növekedését tartja, ami ,,dezorganizálja a gazdaságot, tönkreteszi az embereket,,. Ezzel együtt a munkanélküliség mértéken felüli felduzzadása sem lenne kívánatos; ezért Magyarországon meg kell találni a ,,keskeny pallót,, a két rossz között. A pénzügyminiszter-jelölt gazdaságpolitikájának alapelemei közé tartozik az állam szerepének további visszaszorítása, piackonform adórendszer kialakítása, az állam szociális gondoskodásának új pénzügyi alapokra helyezése. Kupa Mihály nagy szerepet szán a társadalmi konszenzus megteremtésének, a folyamatos párbeszédnek az érdekképviseleti szervezetekkel. A miniszter-jelölt egyébként úgy véli, hogy az átmeneti helyzetben lévő Magyarországon egyetlen közgazdasági elmélet sem valósítható meg tiszta formájában. Ezért a modellek helyes arányú vegyítésére van szükség.
Boross Péter a belügyi tárca várományosa a közigazgatás ,,népszolgálati,, jellegének erősítését, s fegyelmezett, kemény, működőképes, az állampolgárok nyugalmát, biztonságát szavatolni képes rendőrség megteremtését ígérte.
Botos Katalin arra emlékeztetett, hogy a pénzintézetek reformja eddig a kelleténél kisebb figyelmet kapott. Új posztján ezen kíván változtatni, s követendő példaként - Kupa Mihályhoz hasonlóan - az osztrák modellt ajánlotta.
Pungor Ernő akadémikus azt hangoztatta, hogy az ország előrehaladása mindenképpen megköveteli a műszaki-szellemi kapacitások jobb kiaknázását, a magyar műszaki értelmiség súlyának növelését a reformfolyamatban. Az akadémikus ténykedését új posztján ennek a feladatnak szenteli, s ehhez kérte a magyar műszaki értelmiség támogatását.
Gálszécsy András mindenféle pártbefolyástól mentes nemzetbiztonsági szolgálat kiépítését, működtetését ígérte; amihez saját, pártelkötelezettségekkel nem terhelt, hangsúlyozottan köztisztviselői pályafutása is garanciát adhat.
Horváth Balázs új posztja kapcsán emlékeztetett arra: a határokon túli magyarság ügyeivel foglalkozó testület már eddig is működött. Ténykedésének lényege annak felismerése, hogy ,,15 millióan vagyunk, nem 10 millióan,,. (MTI)
1990. december 14., péntek 16:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|