|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangj, Esti híradó:
Magyar piac Ausztriában
"Az egyik csehszlovák gazdasági lap szomorúan állapítja meg, hogy
Magyarország már nem csupán paprikát és paradicsomot exportál, hanem
gépeket is, míg Csehszlovákia megszűnt fejlett ipari ország lenni. A
bécsi szakértők ennek okát abban látják, hogy a Magyarországon már
sokkal régebben megindított gazdasági átalakulásnak most látható
eredménye van. Íme néhány adat:
Az elmúlt évtizedekben - 1970 és 1989 között - a csehszlovák
gépi termékek exportja Ausztria felé 27,8 százalékról 20,1
százalékra esett vissza. Ugyanebben az időszakban Magyarország
Ausztria felé irányított gépipari exportját 28,9 százalékról 31,5
százalékra tudta megemelni. Igaz, az elmúlt 20 évben Csehszlovákia
az Ausztriával folytatott kereskedelemben majd mindig felesleget ért
el, azonban csak azáltal, hogy egyre növelte a nyersanyag-
szállítást, egyidejűleg csökkent a kész- és félkész áruk szállítása.
"
|
|
|
|
|
|
|
- Átalakuló külgazdasági kapcsolatok - 2. folyt.
|
A jövőben az új hazai beruházások eldöntésekor kényszerítő szempont lesz az energiaigény mérlegelése, a várható jövedelmezőséggel való összevetése, függetlenül attól, hogy állami vagy magánvállalkozások hozzák majd ezeket a döntéseket.
Íly módon formát ölthet egy új magyar gazdasági fejlesztés, amely - alkalmazkodva az ország adottságaihoz - szerény nyersanyag- és energiaigényű termékszerkezetet épít ki, és így természetesen jóval kevesebb olaj behozatalára is támaszkodik.
És ahogy ez a változás kibontakozik, joggal számíthatunk arra, hogy nemcsak a Szovjetuniótól való gazdasági függőségünk szűnik meg, hanem maga az egész szovjet gazdasági kapcsolat jelentős mértékben leépül. És ennek elég kézenfekvő a magyarázata. A Szovjetunió a gazdasági és politikai felbomlás állapotában van, mert nemcsak az a probléma, hogy a szovjet termelés visszaesik, elsősorban az, hogy vitássá vált, ki dönti el, hogy mit kell hazai szükségletre, és mit kell exportra termelni, illetve mennyit kell exportra, mennyit kell hazai szükségletre. Moszkva dönti el, vagy valamelyik helyi köztársaság saját hatáskörében vagy esetleg egy helyi körzet vagy vállalat, függetlenül a helyi köztársaságtól is.
Mindez bizonytalanná vált. A magyar-szovjet forgalom viszont az államközi szerződések alapján áll, amelyeket azzal a feltételezéssel kötöttek, hogy természetesen mindent Moszkvában döntenek el. Viszont ez a feltételezés megdőlt. Éppen ezért semmi meglepő nincs abban, hogy mind bizonytalanabbá váltak a szovjet szállítások és nem csak az olajszállítások.
Ilyen körülmények között a magyar vállalatok mind gyakrabban helyi szovjet köztársaságokkal való gazdasági kapcsolatok kiépítését keresik, de természetesen ez is kockázatok forrása. (folyt.)
1990. november 17., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|