Rendszerváltás és az MTI

	Országos mezőgazdasági fórum Kiskunmajsán - Cél: felgyorsítani a földtörvény előkészítését (1. rész)
1990. november 17., szombat - A politikai harcok kereszttüzébe került földkérdés megoldása, azaz az új földtörvény megalkotása tovább már nem halogatható. Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg szombaton Kiskunmajsán a Magyar Demokrata Fórum országos mezőgazdasági fórumát Kozma Huba (MDF) országgyűlési képviselő. Elmondta, hogy a mostani tanácskozás fő célja a földtulajdon-rendezés körüli különböző nézetek, nyilvánosság előtti ütköztetése annak érdekében, hogy a földtörvénytervezet mielőbb parlament elé kerülhessen. A fórumon Sárossy László, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára, Raskó György, az FM főosztályvezetője, illetve Udovecz Gábor, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője tartott tájékoztatást a magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről és várható kilátásairól. Mindhárman elismerték a tulajdonrendezés szükségességét, de óva intettek attól az illúziótól, miszerint a földek magánkézbe adása egycsapásra megoldja az évtizedek óta felhalmozott és az elmúlt időszakban tovább súlyosbodott gondokat. Véleménye szerint számos mezőgazdasági vállalkozó tönkremenésével járó folyamat lesz a magángazdálkodás. Tudomásul kell venni, hogy a magyar mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékeknek a világpiacon kell versenyképesnek lenniük, méghozzá úgy, hogy a versenytársak termékei jelentős állami támogatást élveznek, nálunk a központi támogatás csökkenésével kell számolni. (folyt.köv.) 1990. november 17., szombat 16:48
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Országos mezőgazdasági fórum Kiskunmajsán - Cél: felgyorsítani a földtörvény előkészítését (2. rész)
A bevezető előadások után a földtörvénnyel kapcsolatos nézeteiket fejtették ki a parlamenti pártok szakértői, a Fidesz kivételével, amelynek a képviselője nem érkezett meg. Lakos Sándor (MSZP) egyebek között hangsúlyozta, hogy a földnek, illetve a mezőgazdasági termelőeszközöknek annak a tulajdonába kell kerülni, aki a tulajdont a leghatékonyabban hasznosítja. Ebbe az elvbe belefér az is, hogy a termelőszövetkezetekben a földtulajdont nevesítik, s a tulajdonosok maguk döntik el a továbbiakat. Azt, hogy egyénileg ugyanebben a szövetkezetben, vagy más társulásban kívánják-e folytatni a művelést. Az állami gazdaságok esetében pedig mindenképpen lehetőséget kell adni a dolgozóknak arra, hogy részvényesként ők is tulajdoni hányadhoz juthassanak. Szakáll Ferenc (KDNP) szerint semmilyen dátumhoz nem szabad ragaszkodni a földdel kapcsolatos rendezésnél, hanem a jelenlegi helyzetből kell kiindulni. Az 1945-ös földosztás sem volt igazságos, sokan nem jutottak ekkor sem földhöz, mások az ígért kártalanítást nem kapták meg, vagy éppenséggel számos földhözjutott semmit sem fizetett a földért. Ezért pártjának az az álláspontja, hogy a földet az önkormányzati közösségek kezébe kell lehetőleg adni, az ott élők közös javára. Az önkormányzatok természetesen adhatnak földet az örökösöknek, a volt földtulajdonosoknak is, de a földhözjutás feltétele az legyen, hogy valaki bizonyítani tudja-e hozzáértését, azt, hogy mezőgazdasági vállalkozásra alkalmas. Juhász Pál (SZDSZ) előadásában hangsúlyozta: a földjog rendezése önmagában nem elégséges. Aktív gazdasági háttér, szervezet kiépítésére is szükség van. A földhözjutást egyébként - pártja véleménye szerint - meg kell könnyíteni a kívülállók részére is, vagyis elérhetővé tenni azoknak is, akik jelenleg nem tsz-tagok, nem is volt földjük, de mezőgazdasági vállalkozók kívánnak lenni. A kárpótlásra több változatot említett. Valamennyinek lényege, hogy a volt tulajdonosok úgynevezett kötvényeket kapjanak, ezekkel fizethessenek a földért, vagy más mezőgazdasági eszközökért, illetve elképzelhetőnek tartják azt is, hogy ezeket a földért járó kárpótlási kötvényeket bármilyen privatizáció ellenértékeként elismerjék. (folyt.köv.) 1990. november 17., szombat 16:58
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Országos mezőgazdasági fórum Kiskunmajsán - Cél: felgyorsítani a földtörvény előkészítését (3. rész)
Zsíros Géza (FKgP) a tanácskozás résztvevőinek zajos tetszésnyilvánítása mellett kifejtette, hogy ,,elég volt az okoskodásból ,, Tiszteli az észérveket, de ha a jelenlegi hatalom nem tudja, vagy nem akarja kimondani, hogy az erőszakkal létrehozott szövetkezeteket nem tekinti legitimnek, akkor bekövetkezhet a robbanás. Álláspontja szerint minden magyar állampolgárnak - a külföldön élőknek is - vissza kell adni a tulajdonát, és nem csak a földtulajdonát. Megoldásnak említette, hogy vissza kell venni az érintetteket tagnak, a részarányukat megállapítani (nemcsak a földre, hanem az összes eszközre), s a nyilvántartott tulajdonhányaddal, aki akar, az kiléphessen. Figyelmeztetett arra, hogy amennyiben a földkérdés megoldását tovább halogatják, úgy az érdekeltek saját maguk fogják problémáikat megoldani. Halász Péter (MDF) az elhangzottakat is összegezve kifejezte reményét, hogy a pártok álláspontjai közelednek egymáshoz, tehát valóban mielőbb megszülethet a várva várt földtörvény. Ugyanakkor értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy miért nem éltek eddig a tsz-tagok legalább azokkal a lehetőségekkel, amiket most is megtehetnének. Például a közgyűlés kétharmada kimondhatja, hogy az erőszakkal létrehozott szövetkezetet nem tekinti legitimnek, így feloszlathatják. Ugyanígy lehetséges, hogy a tagi tulajdonban lévő földeket tulajdonosaik minden hátrány nélkül kivigyék. Az a szövetkezeti vezető, aki ezt megakadályozza, vagy megfenyegeti a tagot, törvénytelenséget követ el. Halász Péter elmarasztalta a sajtót, mert véleménye szerint a sajtó az oka annak, hogy a társadalom előtt ezek a jelenleg is törvényes lehetőségek nem ismertek. A tanácskozás az érdeklődők hozzászólásával még tart. (folyt.köv.) 1990. november 17., szombat 17:02
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Országos mezőgazdasági fórum Kiskunmajsán - Cél: felgyorsítani a földtörvény előkészítését (4. rész)
A vitában felszólalók teljes egyetértésben voltak atekintetben, hogy a földtörvényre haladéktalanul szükség van, a földeket magántulajdonba kell adni, ez utóbbi módjáról azonban megoszlottak a nézetek. A szövetkezeti tagságot képviselő felszólalók ahhoz ragaszkodtak, hogy eredeti földjeiket kapják vissza. Szinte valamennyien rámutattak arra is, hogy a földdel együtt rendezni kell a kereskedelem és a mezőgazdaság támogatásának pénzügyi feltételeit, ezekben a kérdésekben a kormánytól hathatósabb segítséget várnak. Vasárnap az öt parlamenti párt szakértői zárt ülésen folytatják a vitát. A földtulajdon-rendezés kérdéskörében egyezségre szeretnének jutni, vagy legalább az álláspontokat megpróbálják közelíteni egymáshoz, hogy ilyen előkészítés után a földtörvénytervezet hamarosan a parlament elé kerülhessen. Amennyiben ezen a zárt tárgyaláson eredmény születik, a közös közleményt nyilvánosságra hozzák. (MTI) 1990. november 17., szombat 18:44
Vissza » A hírhez kapcsolódik »