Rendszerváltás és az MTI

	Magyar-dél-koreai üzleti kapcsolatok - 1. rész
Marton János, az MTI tudósítója jelenti: Szöul, 1990. november 16. péntek (MTI-tud) - Kereskedelmi könnyítésekben sikerült megállapodni a Koreai Köztársasággal, emellett a dél-koreai bankárok készségüket fejezték ki Magyarország fejlesztésének finanszírozására - ennyiben foglalható össze a Göncz Árpád köztársasági elnök kíséretében levő gazdasági vezetők szöuli megbeszéléseinek eredménye. Államfői delegációhoz ezúttal először csatlakoztak a magyar üzletemberek képviseletében magánvállalkozók: ők szintén ígéretes megbeszéléseket folytattak dél-koreai partnereikkel. Nyolc-tízmillió dollárral - vagyis mintegy az egynegyedével - emelkedhet a Koreai Köztársaságba irányuló magyar árukivitel annak a kölcsönös vámcsökkentési jegyzőkönyvnek a jóvoltából, amelyet ezekben a napokban öntöttek végleges formába. A holnap aláírandó megállapodás szerint - közölte Gombocz Zoltán, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának helyettes államtitkára - a dél-koreai partnerek több mint a felére csökkentik a szeszesitalokat, és mintegy 3-4 százalékkal az acél- és alumíniumtermékeket sújtó vámtételeket. Cserébe Magyarországon egyes dél-koreai elektromos cikkek, háztartási gépek, sütő, hajszárító, ipari varrógépek, egyebek élvezhetnek kedvezőbb feltételeket. Tekintettal arra, hogy a Koreai Köztársaságba irányuló kivitelünk 30-35 millió dollárt ér el az idén, a vámkönnyítések jelentős ugráshoz vezethetnek a kivitelben - értékelte az eredményt Csányi Sándor szöuli kereskedelmi tanácsos. Sajnos a magyar mezőgazdasági exportot - a hús, a húskonzerv, a szalámi, a méz kivitelét - illetően nem sikerült kedvezményeket elérni, a dél-koreai partnerek a GATT nemzetközi kereskedelmi megállapodás keretében szabályozzák általában a mezőgazdasági importot. ,,Érzékeny,, ágazatnak tekintik a Koreai Köztársaságban az agrárszektort, ahol a foglalkoztatottak 18 százaléka dolgozik - mint mondják -, a termelők életfeltételeit kedvezőtlenül befolyásolnák a mezőgazdasági importkönnyítések. Kvótákkal szabályozzák az új-zélandi, az amerikai, az ausztrál importot is, így precedenst sem akarnak teremteni az agrárbehozatal liberalizálásával. (folyt.) 1990. november 16., péntek 17:28
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Magyar-dél-koreai üzleti kapcsolatok - 2. rész
Ami a pénzügyi kapcsolatokat illeti, a szöuli pénzügyminisztériumban megvizsgálják, hogy részünkre miként lehetne előbb folyósítani a szabadon felhasználható 25O millió dolláros hitelkeret még ki nem használt 85 millió dolláros részét. Surányi György államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, aki szintén Göncz Árpád kíséretéhez tartozik, elmondta, hogy partnerei készek résztvenni a hitel nyújtását szervező bankkonzorciumban. E partnerek: a Koreai Exchange Bank és a Koreai Eximbank, amelyek elnökeivel, Vang Csang Ki-vel és Hong Ja Hjang-gal tárgyalt a magyar bankvezető. Surányi György közölte, hogy a másik, a dél-koreai import finanszírozására szolgáló 15O millió dolláros hitelkeret felhasználásáról is született megállapodás. A Külkereskedelmi Bank képviselője 5 millió dolláros hitelszerződést írt alá pénteken a hitelkeret terhére. A lehetőségektől messze elmaradó hitelkihasználás azonban jelzi, hogy az áruválaszték és egymás piacának jobb megismerésével még jelentősen bővíthető az áruforgalom. Szintén alig van kihasználva a másik, 5O millió dolláros hitelkeret, amit Dél-Korea különböző fejlesztési tervek finanszírozására bocsátana rendelkezésre - mondta Surányi György, hozzátéve, hogy a Koreai Köztársaság pénzintézetei e hosszú távú, igen kedvezményes hitelkeret feltöltésére is hajlandók annak kimerülése esetén. Vonzó fejlesztési programok, a privatizáció beindulása és a befektetési lehetőségek kiszélesedése kellene ahhoz, hogy e kedvezményes kölcsönkerettel élni lehessen - hangsúlyozta az MNB elnöke. Ugyanez vonatkozik arra a szintén kihasználatlan 2OO millió dolláros hitelkeretre, amely a dél-koreai vállalatok rendelkezésére áll vegyesvállalat-alapítási szándékaikat megerősítendő. (folyt.) 1990. november 16., péntek 17:34
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Magyar-koreai kerekedelmi kapcolatok - 3. rész
Ro Te Vu dél-koreai köztársasági elnököt első magyarországi útjára annak idején mintegy negyven üzletember is elkísérte, most Szöulban is itt vannak a magyar üzletemberek: négy jól ismert vállalkozó, a Microsystem, a Lézer KFT, a Centroinvest KFT és a Pintér Művek tulajdonosa, illetve vezetője. Valamennyien maguk finanszírozták útjukat, és igyekeztek hasznos üzleti kapcsolatokra szert tenni. Szabó Miklós, a Lézer KFT vezetője például nem a szokásos dél-koreai mikrosütőben ,,utazik,,, hanem a KFT tulajdonában levő mintegy húsz, osztrák határ közelében fekvő ingatlan felújítására, idegenforgalmi célú hasznosítására keres partnereket. Hat dél-koreai építőipari vállalattal is tárgyalt, amelyek eddig száz milliós szaúd-arábiai beruházásokban vettek részt, de el tudják képzelni ilyen kis üzletekkel is a magyarországi piacrajutást. Előbb azonban mélyebben akarnak tájékozódni a magyarországi társasági törvényről, a nyereségadó-törvényről, a földtörvényről, nem utolsó sorban pedig arról, meddig terjed az Állami Vagyonügynökség befolyása. Harsányi Zsolt, a Centroinvest KFT vezetője a konkurrenciára való tekintettel, terveiből csak keveset árult el, de annyit elmondott, hogy magyarországi gyárvásárlási elképzeléséhez keres vegyesvállalati partnert Dél-Koreában. Azért ajánlja ezt a társasági formát itteni tárgyalópartnereinek, mert a ,,közös nyereségérdekeltségen és veszélyérzeten,, alapuló együttműködés kizárja az elavult technológia meghonosítását. Harsányi emellett budapesti golfpálya építését, Árpád-hídi szállodájához üzemeltető társat is keres Szöulban. Pintér József évi 5OO millió forintot fektetne be egyfajta kereskedőház létesítésébe, ami - mint mondja - áthidalhatná a vállalkozásindítások gondját, azt, hogy a tőke, a tecnhika és a piaci megrendelők az esetek jelentős részében nem állnak együtt a kezdő vállalkozók rendelkezésére. Lehetséges partnerek iránt tájékozódik a kereskedőházi ötlet megvalósításában Pintér József. Végül Vadász Péter, a Microsystem egyik fő részvényese és vezetője rutinszerű üzleti megbeszéléseit bonyolítja az államfői látogatás idején, a Microsystemnek ugyanis már három éve rendszeres kapcsolatai vannak a Samsunggal, a Goldstarral, és más dél-koreai vállalatokkal is. Kezdetben a Toyo Menka Kaisha japán kereskedőház volt a közvetítő partner, ma viszont már a KFT közvetlenül szerzi be az ,,olcsó és jó minőségű,, dél-koreai alkatrészeket a másológépekhez, számítógépekhez, telefonokhoz. +++ 1990. november 16., péntek 18:23
Vissza » A hírhez kapcsolódik »